A hidrogénezett növényi olaj, azaz HVO egyike azoknak az alternatív üzemanyagoknak, amelyhez komoly reményeket fűz az autóipar, a flottaüzemeltetők és általában mindenki, akik számára bármilyen okból fontos a fenntartható közlekedés, de nem akarnak vagy nem tudnak elektromos közlekedésre váltani. A HVO-t, akárcsak a biodízelt növényi olajakat tartalmazó hulladékból állítják elő, ám bizonyos jellemzői kedvezőbbek, ezért bár csupán néhány éve jelent meg a világpiacon, slágertermékké vált a fent említett ügyfélkör számára.
Egy exponenciálisan növekvő piacról beszélünk: csak az Egyesült Királyságban öt év alatt (2019-2024) 87-szeresére nőtt a HVO-felhasználás (8 millióról 699 millió literre). Ez persze semmi a hagyományos fosszilis gázolaj piacához képest (20,4 millió tonna 2023-ban, ami nagyjából 24 milliárd litert tesz ki,) de ahhoz mégis elég jelentős, hogy mára aggasztó mértékű csalás alakuljon ki körülötte.
A brit BBC-hez eljuttatott információk szerint több iparági szereplő is primer nyersanyagot használ fel HVO gyártására. Ettől az még növényi alapú marad, ám nem mindegy, hogy a nyersanyag hulladék, vagy olyan elsődleges termény, amely élelmiszernövényektől vagy őshonos növényzettől veszi el a földterületet.
Ebben a konkrét esetben, amelynek ügyében egyébként már gyomozást indított a brit Közlekedési Minisztérium, a pálmaolaj előállításának melléktermékeként regisztrált nyersanyagról derült ki, hogy valójában átcímkézett pálmaolaj.
A BBC által elemzett adatokból kiderül, hogy miközben a világ teljes pálmaolaj-termelése során évente legfeljebb egymillió tonnányi olajiszap keletkezik, csak az EU-ban és az Egyesült Királyságban évente kétmillió tonnát használnak fel ebből a növényi hulladékból.
Pálmaolaj-ültetvény Thaiföldön, a világ harmadik legnagyobb pálmaolaj-termelő országában (Indonézia és Malajzia mögött).
Fotó: Thierry Falise/LightRocket via Getty Images
Ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a világszerte gyártott HVO-nak legalább egy része nyersanyagból készül – ebben az esetben szűz pálmaolajból, ami egyébként is problémás anyag, hiszen az ültetvényekhez a világ számos pontján az őserdők kiirtásával létesítik a termőterületet, azaz az így készített HVO valójában súlyos környezetvédelmi és klímakockázatot rejt.
Az EU-ban forgalmazott bioüzemanyagok megfelelőségét elvileg szigorúan vizsgálja a német ISCC szervezet, de ellenőreiket nem engedik be számos olyan országba (pl. Kínába), ahol elvileg pálmaolaj-hulladékból gyártanak HVO dízelt, így itt lehetetlen ellenőrizni a nyersanyagok útvonalát.
Ezek az állítások így egyelőre nem bizonyíthatók, ám az érintettek szerint sokkal szigorúbb szabályozásra volna szükség.
