A fagyos reggelek elmúltával ismét előkerülnek a garázsokból a robogók, amelyeket a melegebb hónapokban évről évre egyre többen használnak napi közlekedésük eszközeként is. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) becslése szerint a hazai segédmotoros kerékpárok állományába jelenleg 650-700 ezer jármű tartozik, ezek mindegyikére kötelező kgfb-t kötni – akár van rendszáma, akár nincs.
Ugyanakkor az MNB legutóbb kiadott statisztikái szerint ebben a díjkategóriában kevesebb mint 296 ezer kötelező biztosítást kötöttek az üzembentartók. Vagyis a robogók többsége, körülbelül 55 százaléka elvileg nem vehetne részt a közúti közlekedésben.
Egy robogó kötelező biztosítása ma évente átlagosan 8-10 ezer forintból jön ki. Egy közúti igazoltatásnál a kgfb nélkül közlekedő robogósokra kirótt mulasztási bírság ennek sokszorosa lehet. Ám az igazi ráfizetés egy baleset során érheti a kötelező nélkül motorra ülőket: az okozott kárt saját zsebből kell téríteniük.
Az MNB statisztikái szerint gyorsan emelkedik a kárkifizetések összege: segédmotoros kerékpárok esetében már 2023-ban is 478 ezer forint volt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés, 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Nem szólva arról, hogy ha a baleset személyi sérüléssel is jár, a kárösszeg könnyen többmilliós tételt is jelenthet.
Becslések szerint a kgfb-kötelezettség alá tavaly nyár óta bevont mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel. Ennek oka részben a tájékozatlanság lehet: a kgfb tavaly nyári kiterjesztése során tapasztalt kommunikációs kampány óta igen kevés szó esik csupán erről a fontos kötelezettségről. Pedig nagyon is érdemes odafigyelni a kötelező meglétére, mivel ezekkel a járművekkel is könnyen lehet akár milliós károkat okozni.
