A környezettudatos életmód egyik első lépéseként azt kellene belátnunk, hogy igenis itt az ideje lerakni az autókat, legalább a nagyvárosokban. Budapesten nem telik el olyan munkanap, hogy ne legyen valahol dugó a reggeli és délutáni órákban, de egyre többször fordul elő, hogy szinte az egész belváros megbénul.
Úgy tűnik, nem zavar minket, hogy órákon át állunk a dugóban, reggelente tövig rágjuk a körmünket, mert nem érünk be időben a munkahelyre, délután pedig sietnénk haza, de nem tudunk, kapkodunk, káromkodunk majd koccanunk, így még tovább várakozunk.
A bringások a sorok között lavíroznak légszűrő maszkkal az arcukon, mert már megint szmogriadó van, és a dugóban állva hirtelen bevillan: „biciklivel már rég otthon lennék”. Persze most okoskodok, de én is csak egy vagyok a sok közül, akik az autó szélvédőjén keresztül bámulják az elsuhanó kerékpárost.
Volt olyan, hogy bringával mentél dolgozni?
Nem, csak autóval járok
0% ()
Tömegközlekedés, minden reggel és délután
0% ()
Előfordult, de nem élveztem
0% ()
Csak azzal járok!
0% ()
Rendszeresen, de néha autóval
50% (1)
Elektromos autóval járok
0% ()
Nem dolgozom
0% ()
Gyalog közlekedek
50% (1)
A lustaság nagy úr, olyannyira, hogy inkább autóval araszolunk, mint pedált tekerünk, hiába tudjuk, hogy nem csak egészséges a bringázás, de még környezetbarát is. Aztán ott vannak az elektromos rásegítéssel működő változatok (pedelec), amiket még tekerni sem megerőltető, míg van szufla az akkumulátorban.
„Oké, hogy közvetlenül nem szennyezik a levegőt, de a feltöltéshez szükséges energiát füstokádó erőművek termelik meg” – jogos a felvetés, a válaszom erre az alábbi képen látható.
Ezt a pedelec bringát az elejére szerelt napelem tölti, és a panel alatti rész praktikus tárolórekeszként szolgál. Kiránduláshoz, futárkodáshoz jó alternatíva lehet egy ilyen kerékpár.
Az amerikai NTS Works állítása szerint, a „SunCycle” névre keresztelt kétkerekű fotovoltaikus rendszere 8 óra alatt tudja csurig tölteni a 36 voltos, 14,3 amperórás lítiumion-akkumulátor, ami a 250 wattos, első kerékre szerelt motort táplálja. Persze a hétköznapi felhasználók nem igen tekernek 8 órán keresztül a napon, így ha lemerül rásegítőrendszerünk, vagy borús napon indulnánk útnak, a hálózatról is fel lehet tölteni a biciklit, körülbelül 3-4 óra alatt.
A kormányon lévő vezérlőegységgel lehet szabályozni, hogy mennyire legyen könnyű tekerni, azonban ha nagyon kényelemesek akarunk lenni, és maximum teljesítményre csavarjuk a rendszert, annak ára van. Pikk-pakk lemerül az akku, aztán tekerhetjük önerőből a 31 kilogrammos járművet. Átlagos használat mellett egyébként a hatótávolság durván 40 kilométer egy feltöltéssel.
A tárolódobozt 45 kilóig pakolhatjuk, szóval akár a cementes zsákot is elbírná, a 3900 amerikai dollárt (879 ezer forint) kóstáló kerékpár. A Santa Cruz-i cég májusban dobja hivatalosan piacra a „NapBringát”.
