Ez a nyers, letaglózó hatású felvétel egy kerékpáros balesetről garantáltan sok vitát szül. Olyan szituáció, amiről biztosan lesz véleményed.
Tegnap bringával jöttem haza melóból. Szerencsére hosszan akad kerékpárút Óbuda és Zugló között, de azért akad olyan hely, ahol előjön a szokásos kerékpáros dilemma. Vagy az autósor mellett kockáztatok, hogy valaki rám nyitja az ajtót, vagy behúzódva viselem el, hogy az autósok betolakodó piszoknak tartva, dudálva kerülnek ki, két centiről. Felmerült a kérdés, miért is kockáztatok törést, tekerek szmogban tíz kilométert? Inkább járok busszal.
Erre ma reggel belefutok ebbe a videóba.
Felszaladt a pulzus, és csak kapkodom a fejem. Már az első másodpercekben érezhető, hogy baj lesz. Hát hol tekernek ezek a srácok? Az orosz források szerint egy helyi versenycsapat nyitotta a szezont a szokásos 100 kilométeres körrel, Szentpétervár környékén. Aminek útvonala több mint vakmerő. Fogalmam sincs, mennyire volt szabálytalan a szent KRESZ szerint az, hogy itt hajtanak, de én semmi pénzért sem merészkednék ilyen többsávos körgyűrűre, autóútra.
Vakmerő őrültek voltak, de a teherautó sofőrje a főgörény, már a forgalomtól elzárt területen átvágva, az utolsó pillanatban váltott irányt. Ha egy autó van ott, azt is elkaszálja, a bringás tulajdonképpen jelzett, és amint lehetett, átsorolt a jobb oldali sávba.
Itt pedig visszakanyarodhatunk oda, hogy végül ő volt a kretén, mert negyvennel poroszkálni ilyen közúton életveszélyes játék. Ekkora sebességre nem számítanak a vezetők, a reflexeik arra vannak belőve, hogy 90-100 km/órával közlekedő járműveket kerüljenek, nem egy tekerve billegő, időzített bombát.
Végül csoda, hogy a bringás csúnya lábtöréssel, de megúszta. Tisztelem a versenyszerűen sportoló kerékpárosokat, de néha úgy tűnik, rongyos életük hátracsúszik a pedáltaposás szenvedélye mögött. Amit legutóbb a Párizs-Roubaix versenyen műveltek, szintén kicsapta a biztosítékot. Lecsukódott egy vasúti sorompó, erre többen még átszöknek, pedig Franciaországban nem a Bzmot jön gyökketővel, hanem a TGV ötszázzal.
Ha már akad pár százezer jó kerékpárra, akkor legyen mellé egy szállításra alkalmas kombi, amivel gyorsan el lehet jutni olyan kanyargó hegyi utakra, ahol rendkívül ritka a görény kamionsofőr.
