Egyre közeledik az idő, amikor az önjáró autók a forgalom szereplőiként jelennek meg, azonban a szoftveres „tudás” nem biztos, hogy elég lesz a valóban biztonságos közlekedéshez.
A Michigani Egyetem Közlekedéskutató Intézetének két kutatója, Michael Sivak és Brandon Schoettle által jegyzett friss tanulmány szerint az autonóm közlekedésre képes autók esetében is be kellene vezetni az emberi vezetőkéhez hasonló vizsgarendszert.
A szakemberek szerint az önjáró autók nem képesek tanulni úgy az eltérő, komplex közlekedési szituációkból (éjszakai körülmények, szélsőséges időjárás, más, a szabályokat nem követő vezetőkkel való találkozás stb.), mint mi, emberek.
„Az önjáró járműnek vagy megvan a hardveres és szoftveres képessége arra, hogy kezeljen egy bizonyos szituációt, vagy nincs. Ha nincs, akkor a különböző helyzetek megtapasztalásával sem fog fejlődni” – írják.
A kutatók példaként felidéznek egy esetet, amikor egy Google-autó egy körforgalomban úgy oldotta meg a többi, „agresszív” emberi sofőr által támasztott kihívást, hogy egyszerűen nem sorolt ki, hanem csak körbe-körbe járt.
„Az, hogy az emberi vezetők viszonylag lazán kezelik a szabályokat, komoly dilemmát okoz: vajon az autógyártóknak szabad legyen-e úgy programozni a járművet, hogy képes legyen szándékosan megszegni a szabályokat? Jó lenne, ha az ilyen etikai problémákat sikerülne a társadalmi normákhoz illeszkedően feloldani, ahogy az emberi vezetők esetében legtöbbször történik.”
A tanulmány következtetése az, hogy az önjáró autók forgalomba engedése előtt egy többlépcsős „vizsgafolyamaton” kellene átmenniük a járműveknek, amely során kiderülne, hogy az adott autonóm járgány milyen helyzetekkel képes megbirkózni és milyenekkel nem. Az eredményektől függően egyes autók például csak korlátozott, megszabott feltételek és körülmények mellett üzemelhetnének önjáróan (pl. csak nappal, csak országúton), majd ha a gyártók fejlesztenének a hardveren és szoftveren, újabb vizsga után magasabb szabadságfokú, akár korlátlan minősítést kaphatnának.