A belső teret az átgondoltság jellemzi. Számtalan rakodórekesz található az utastérben. Az első ülések közötti nagyméretű doboz néhány mozdulattal áthelyezhető a középső üléssor székei közé. Ez a doboz két nagyméretű tárolóhelyet rejt. Minden utasnak jut rakodóhely a könyöklőben, ahogy pohártartókból sincs hiány. A Voyagert hosszú utak megtételére tervezték. A praktikus megoldások közé tartozik a kapaszkodó mellől, a tetőből kihajtható kampó, a belső tükör fölötti szemüvegtartó. Érdekes megoldás, hogy a tükör fölötti tárolóhelyet előkészítették a garázsnyitó távirányítójának beépítésére. A napellenzőkben található tükör megvilágítása szabályozható erősségű. Az utazás kényelmét különleges, háromzónás légkondicionáló berendezés növeli.
A Voyager elektromos tolóajtaja kézzel is működtethető. Külön előnye a megoldásnak, hogy az ajtóba épített motor ellenállása kézi erővel is könnyen leküzdhető, az ajtó olyan könnyen siklik, mintha nem volna benne motor. Erre akkor lehet szükség, ha az ajtót gyorsan kell becsukni. Elektromosan zárva az ajtót az igényes elektromos ablakemelőknél ismert módon a zárás leáll, ha az elektronika akadályt érzékel.
Nem rendelhető a negyedik generációs Voyagerhez az elődmodell kétezres alapmotorja. A modellváltás után a 2.4 literes, szürkeöntvény blokkos, könnyűfém hengerfejes benzines nyitja a sort. Teljesítménye 142 lóerő (108 kW) 5200-as fordulaton. A soros négyhengeresekre jellemző másodrendű tömegerők kiegyensúlyozására kiegyensúlyozó tengellyel szerelt motor legnagyobb forgatónyomatéka 226 Nm 4000-es fordulaton, a leszabályozás 6250-nél következik be.
A csúcsmodellt a 3301 köbcentiméteres, 183 lóerős (134 kW) V6-os benzines hajtja. Az előző Voyagerben még 158 lóerős, kizárólag automataváltóval kapható motor a hosszú áttételek ellenére is dinamikusan mozgatja a Voyagert.
A legnépszerűbb motorváltozat a közös nyomócsöves dízelmotor lehet. Hengerűrtartalma 2500 köbcenti, 94 milliméteres löketével a hosszúlöketű erőforrások közé tartozik. Dízelek között inkább alacsonynak számít 17.5:1-es sűrítési aránya. Teljesítménye 140 lóerő négyezres fordulatnál, maximális forgatónyomatékát már 1800-nál eléri. A 312 Nm nem a legnagyobb a hasonló méretű motorok között, de ennek fejében a turbódízeleknél rendszerint ritka használható fordulatszám sávot sikerült kibővítenie a Chrysler tervezőinek. Hosszúlöketűsége ellenére is 4800-as fordulatig lehet pörgetni a motort, ami a hasonló karakterisztikájú dízelek között magasnak számít. A korszerű, közös nyomócsöves közvetlen befecskendezésnek köszönhetően a dízel Grand Voyager száz kilométert átlagosan 10 liter gázolajjal tehet meg.
Egy próba során egy ausztrál házaspár 4.35 literes fogyasztást ért el 76 km/órás átlagsebesség mellett európai körútján dízel Voyagerrel. 75 liter gázolajjal 1724 kilométert tettek meg. John Taylor és felesége ezzel megdöntötte a dízel egyterűvel, tankolás nélkül megtett távolság csúcsát. Egy másik rekord megdöntése is fűződik a közös nyomócsöves dízel Voyager nevéhez. Dél-Olaszországban, a Nardo versenypályán az egyterű dízeljárművekkel 24 óra alatt megtett távolsági csúcsot adták át a múltnak. A felállított új rekord 4303 kilométer egyetlen nap alatt, 179 km/h átlagsebességgel.
A Voyager árát még nem állapította meg a Chrysler Jeep Import Hungary. Annyit lehet tudni, hogy az alapmodell árcéduláján is nyolcszámjegyű összeg szerepel majd.
A szakmában máig vita folyik arról, hogy a Chrysler Voyager vagy a Renault Espace tekinthető-e az első buszlimuzinnak, egy 18 éve sikeres kategória megalapítójának. A Voyager sikerét a legjobban az jelzi, hogy március 23-án a Crysler ausztriai gyárából kigördült a kilencmilliomodik példány. A Chrysler három gyártótelepen, napi 2766 darabos kapacitással képes a minibuszok gyártására. Ez óránként 115, illetve percenként közel két autó elkészülését jelenti.
1998 októberében a világ akkor egyetlen elektromos kisbuszaként a Chrysler megkezdte a Voyager EPIC (Electric Powered Intraurban Commuter – elektromos hajtású városi ingázójármű ) gyártását. Megszületésekor a Renault Espace-szal ténylegesen új kategóriát teremtő Voyager a csődtől mentette meg a Chryslert. A gazdaságossági küszöb évi 155 000 autó eladása volt, amit az első Voyager forgalmazásának első évében bőven teljesített. Nem a Voyager volt Lee Iacocca egykori Chrysler egyetlen hatalmas ötlete. Az ő nevéhez fűződik a Ford Mustang sportkupé koncepciója is. Az első Voyagerek egyikét kiállították a dearborni Henry Ford Múzeumban, ahol olyan amerikai autólegendák szerepelnek mint a Chevrolet Corvette, a Ford Mustang vagy a T-Ford.
Az eddig legyártott több, mint kilencmillió példányból csak mintegy 400 000 készült Európában, így nem meglepő, hogy az autó teljes egészében az amerikai vásárlók elvárásainak kielégítést célozza meg. Európában többen is meglepődnek, ha egy tízmillió forint feletti induló árú autó motorháztetejét nem gázos teleszkópok támasztják ki, hanem egy fémpálca. Amerikában nyilvánvalóan nem ezen mérik az igényességet.
