A kudarc hatására a Nissan talán kicsit későn reagált a Renault Mégane Scénic által újrateremtett kompakt egyterű kategória kihívásárira. A Scénic már a második generációnál tart és a konkurens gyártók is sorra hozták ki versenyképes modelljeiket, mint az Opel a hétszemélyes alsó-középkategóriás egyterűt, a Zafirát, vagy a Fiat a hatszemélyes, meghökkentő formájú Multiplát, a Citroen pedig a Xsara Picassót.
A Nissan Almera II megjelenése előtt elhatározta a japán gyár, hogy ismét részesedést szerez az éppen virágzását élő egyterű szegmensben. A többi karosszéria-változat előtt mutatták be az Almera II egyterű variánsát, a Tinot. Míg hazánkban a Nissan Almera II forgalmazása a nemzetközi árusítással egy időben megkezdődött, a Tino hazai bevezetésére eddig várni kellett.
Talán jót is tett a Tino hazai árusításának az eltelt idő, hiszen az időközben elvégzett Euro NCAP törésteszten a japán egyterű első helyezést érdemelt ki az alsó-középkategóriás egyterűek között. Így a Nissan Summit Hungary már a négycsillagos minősítést szerzett autó forgalmazását kezdheti meg. Mivel az importőr kérése ellenére itthon is Tino néven árusítják az egyterűt, Deák János kereskedelmi igazgató megkérte a sajtó képviselőit, hogy „tínónak” ejtsék a japán autó nevét.
Kezdetben az egyterű csak két motorral, egy 1.8 literes és egy kétliteres benzines erőforrással kapható. Később elképzelhető az 1.6 literes, a Nissan Primerában megismert, 100 lóerős motorral szerelt változat forgalmazása is. Egyelőre nem tervezik azonban a 2.2 literes dízelmotorral szerelt Almera Tino hazai árusítását, mivel a magas vámköltségek miatt drága lenne az indulóára és még a nagy lökettérfogat miatti drága kötelező biztosítás is sújtaná.
Az 1.8 literes motor is Primerából érkezik, és 114 lóerőt teljesít. Ezzel a motorral 12.7 másodperc alatt gyorsul a Tino 100 km/órás sebességre, végsebessége 173 km/óra. A nagyobb, 136 lóerős motor csak automata váltóval párosítva rendelhető. Az automata úgynevezett CVT rendszerű, ami azt jelenti, hogy az áttétel folyamatosan változik. Az automata Tino 12.6 másodperc alatt gyorsít 100-ra, végsebessége 180 km/óra. A kisebb motor átlagfogyasztása 7.8 liter/100 km, a szomjasabb automata 9.3 litert igényel 100 kilométerenként.
A két motor mellett három felszereltségi fokozatban árusítják itthon a Tino-t, de már az 5 450 000 forintos, 1.8-as motorral szerelt változatban is széria a blokkolásgátló, az elektronikus fékerő szabályozó, a fékasszisztens, a két első légzsák és az automatikus légkondicionáló. A fontos biztonsági eszközökön kívül mindegyik változatban megtalálható a kényelmi extrák zöme, mint a központi zár, szervokormány, első elektromos ablakemelő és rádió is.
Belül a Tino a kategóriatársaihoz hasonló praktikus részleteket kínálja. A hátsó üléssor három különálló ülésből áll, melyek közül a két szélső sínen tolható előre-hátra. Mindhárom hátsó üléshez jár fejtámla és hárompontos biztonsági öv. A középső ülés háttámlája használaton kívül előrehajtható, így könyöklőként és pohártartóként szolgál a szélső utasoknak. Egy elektromos csatlakozót a hátsó utasok részére is beépítettek a két első ülés közé a földre. Az első ülések háttámlájáról praktikus tálca hajtható ki.
A csomagtér térfogata 440 liter, de ez az ülések egyenkénti kiszerelésével tovább növelhető. A maximális kapacitás 1950 liter. Kisebb tárgyak elhelyezhetők a csomagtérpadló alatti kis rekeszekben is.
A műszerfal a korábbi praktikus, de egyszerű rajzolatú Nissan műszeregységekhez képes üdítő hatású. A rádió magasra helyezett, könnyen elérhető, a kárpitok anyaga jó minőségű, a színösszeállításra a világos színek jelenléte a jellemző, japán gyártókhoz képes gazdag belső színharmóniát kínál a Tino.
A Tinot a Nissan spanyolországi, üzemében gyártják, évi 50 ezres kapacitással. Ebben az üzemben készül még a Terrano II, a Patrol, a Serena és a Vanette Cargo is.
