A Lada Tarzan prototípusból több karosszériaváltozat is létezik. Első közelítésként az 1984-óta gyártott Lada Samara karosszériáját ültették a Niva alapokra. Ez volt a Tarzan első generációja, amely koncepciójában erősen emlékeztetett a Golf Countryra. A belső tér már a 110-es Lada sorozatra emlékeztet és a jelenleg gyártott Samarából származik. Sima Samarából átülve nehezen tudna mit kezdeni az ember a terepváltóval, a középső differenciálzár karjával.
Egy idő után a Samara karosszériáját felcserélték a Lada 111 kombiéval. Ennéla modellnél az orbitális műanyag panelek is szolidabbak lettek. A dzsipeknél fontos első és hátsó terepszögnek nem tett jót, hogy a Niváé helyett a 111 kombi kasztniját használják. Főleg a messzire kinyúló hátsó lökhárítót könnyű odacsapni terepen.
Kezdetben a motor a hazai Nivákból is ismert 1,7 literes volt. Időközben kibővült a motorválaszték. Jelenleg 94, 83 és 80 lóerős motorokkal létezik a Lada Tarzan. A legerősebb az ezerötös 16 szelepes, gyengébb az 1,7 literes. A 80 lovas motornak a legnagyobb a hengerűrtartalma, méghozzá 1,8 liter.
Az állandó összkerékhajtáshoz képest nem nehéz a Tarzan, súlya 1230 kilogramm, a terhelhetőség 400 kiló. 1600 kilósan persze a Tarzan már nem ficánkol úgy, mint Johnny Weismüller a medencében. A végsebesség a két nagyobb, de gyengébb motorral 140 kilométer/óra, pont mint a legelső ezerkettes Zsiguli esetében. A százra gyorsulás 14,5 másodperc 94 lóerős motorral, a karcsúbb teljesítmény 17 másodperces gyorsuláshoz elég.
A tank térfogata megegyezik a Nivával. 45 liter benzin fér bele, ami nem tart túl sokáig. A katalógusadatok szerint a Lada Tarzan 10 liter fölött fogyaszt átlagban.
