A Conservatoire az Aulnay-sous-Bois-i PSA üzem területén fekszik, Párizshoz egészen közel. Kívülről egy modern üzemnek tűnik a Citroën modelleket, irdatlan mennyiségű dokumentációt és a márka történelméhez kapcsolódó egyéb emlékeket rejtő egyszintes épület.
Nyitányként egy kilapított ZX látható a falon. A műalkotás közelében egy DS csomagtartófedelén a két alapító neve olvasható. Egyikük Pierre Peugeot, a PSA Peugeot Citroën felügyelő bizottságának elnöke, másikuk Claude Satinet, az Automobiles Citroën vezérigazgatója.
Meghökkentő nyitány a kilapított ZX a falon, amely nem balesetes autó, hanem műalkotás
Mielőtt az autókat tároló csarnokrészbe lépnénk, láthattunk egy gyönyörű kézírással telerótt füzetet. Régen ilyen füzetekbe jegyezték fel a legyártott autók adatait. A Citroënnél még számtalan könyv megmaradt a mikrofilm előtti korszakból, ezekből a gyártási szám alapján visszakereshető, hogy melyik autót melyik gyárban és napra pontosan mikor gyártották.
Egy sehol máshol nem látható autó, amelyen biztosan megakad az ember szeme, a négyhengeres, boxermotoros Citroën Projet L 1971-ből. Ez a modell három évvel a CX sorozatgyártásának beindítása előtt tanulmányautóként megelőlegezte a CX remekbe sikerült formáját. A látványosan áramvonalas CX neve az alaktényező francia rövidítéséből (cx) ered.
A GS-hez hasonlóan a CX-et is megválasztották az Év Autójának. A kilencvenes évek elejéig gyártott típusból természetesen látható a híres második sorozatú turbódízel. Rövid ideig a 120 lovas CX volt a leggyorsabb dízelautó a világon. Franciaországban úgy tartják, hogy a Mercedes-Benz a CX 25 TRD Turbo2 miatt hozta ki a W 124-es sorozatból a 147 lovas 300 D Turbodieselt, amivel visszahódította a leggyorsabb dízel címet.
Egyszer a Xsara vagy a vadonatúj C8 is érdekes oldtimerré válik. Fóliával letakarva óvják a frissebb típusokat is
A hetvenes évek végére az emberrablások és a bűnözés elharapózása miatt igény támadt a páncélozott CX-re. Az elegáns limuzinból Haute Protection (magas fokú védelem) néven 1979-től gyártott páncélozott kivitelt a Citroën, golyóálló gumikkal és ablakokkal. Az autó önsúlya 2525 kilogrammra ugrott, amivel a 2350 köbcentis szívómotornak meggyűlhetett a baja.
Afrikai raliversenyeken nagyon sikeres volt a CX. Érdekesség, hogy Christian Geistdörfer, Walter Röhrl későbbi navigátora is ralizott CX-szel. A kiállított autóban Achim Warmbold oldalán második lett az 1977-es Szenegál Ralin, amelyet összesen hét páros tudott befejezni. Öten közülük CX 2400-zal álltak rajthoz.
Több más autógyár mellett a Citroën is bízott a Wankel-motorban, de az 1974-es olajválság kitörése miatt a sokat fogyasztó GS Birotorból csak 847 készült el. A 175 km/óra végsebességű autó tényleg nem volt túl takarékos, gyári adatok szerint 12,8 litert fogyasztott átlagosan. Az 1974-ben bemutatott modell kéttárcsás motorjának kamratérfogata 1990 köbcenti volt, 6500-as fordulaton 107 lóerőt teljesített. Három előremeneti sebességes váltójában egy parkoló fokozat is volt.
A GS Énérgetique festése 73 színből áll. Egyszerre csak az egyik irányba futó nyilak érzékelhetők kaosszériáján
Nekem meglepetés volt, hogy Wankel-motoros helikopter is létezett. Mindez persze nem véletlenül derült ki éppen a Conservatoire-ban, a helikopter ugyanis a Citroën fejlesztésében készült el. Motorja egy kéttárcsás wankel volt. A könnyű, kétszemélyes helikoptert a hetvenes évek elején alkotta meg a Citroën. A minket kalauzoló úr elmondta, hogy gyári felvételek vannak a helikopter repüléséről.
A forgódugattyús motor azért vált érdekessé a tervezőknek, mert járása sokkal finomabb a soros vagy a V-motoroknál, amelyek rezgéseik miatt nem ideálisak helikopter hajtására. A 190 lóerős Wankel-motorral 205 km/órás legnagyobb sebességet ért el a légi jármű, utazósebessége 175 km/óra volt, 23 literes átlagfogyasztással. Az üresen 625 kilós helikopter pályafutásának az olajválság és a Wankel gyártás leállítása vetett véget.
Könnyűsége, megbízhatósága, rezgésmentes járása és ereje tette alkalmassá helikopterek hajtására a 190 lovas Wankel-motort
Egyedi darab a GS „Énérgétique” is, amelynek festése eredeti. Az 1976-os autó Jean-Pierre Lihou festőművész alkotása. Lihou az energiaáramlást kívánta szemléltetni a nyilakkal. Az autó lökhárítóitól előre-, illetve hátrafutó nyilakhoz összesen 73 féle színt használt a művész. Elölről hátra a meleg színektől a hideg árnyalatokig húzódnak a nyilak. Az 500 munkaóra ráfordításával elkészült autó azt a tételt igazolja, hogy egyszerre csak az egyik irányba futó nyilak észlelhetők.
Nem hiányozhatnak a DS különböző típusai sem. A kései modellek között szemet szúrt egy 1975-ös DS 23 elektronikus benzinbefecskendezéssel. Még 20 éves pályafutása legvégén is legjobb európai felső kategóriás autók közé tartozott a DS.
Nem messze tőlük szerénykedik az Ami6. Ez a Citroën elsősorban különleges tetőmegoldásáról ismert, aminél nagyobb a jelentősége annak, hogy a francia márka programjában tátongó irdatlan nagy űrt kellett betöltenie. 1961-es bemutatójakor ugyanis a 2 CV és a luxuskényelmű ID-DS között egyáltalán nem létezett Citroën személyautó. Az Ami 6 a Kacsa léghűtéses boxermotorját és műszaki alapjait kapta meg. Később kombi karosszériával is megjelent, amely harmonikusabb formájával népszerűbbé vált a limuzinnál. A lépcsőshátú tetőmegoldása az Ami 6 előtt már látható volt a Ford Anglián.
A DS csomagtérfedélen a két alapító neve olvasható
Nyolc évvel a hatos után jelent meg az Ami 8. Ez a típus a kisebb Ami 6 továbbfejlesztése. Annál kifinomultabb, de alig erősebb autó. 602 köbcentis motorja 32 lóerős, maximális sebessége 123 km/óra. 100 kilométerenkénti átlagfogyasztása 5,5 liter.
Kísérőnk többször hangsúlyozta, hogy a Conservatoire (e: konzervátoár) nem kiállítási célra jött létre, bár később egy része nyilvánossá válhat. A most érvényes koncepció szerint nem az emberek jönnek ide a kincseket megcsodálni, hanem az autókat viszik ki a raktárból különböző rendezvényekre és eseményekre.
Egy ideje a Citroën is azt teszi, amit a Mercedes-Benz hosszú évtizedek óta: az utolsó gyártott példányt megőrzik a gyári múzeum számára. Van rá esély, hogy a Conservatoire egyszer múzeummá válik. Akkor talán minden Citroën rajongó eljuthat egyszer az európai autóipar gyöngyszemeit rejtő csarnokba.
