FlexSpace, vagyis rugalmas tér a Meriva különleges üléskialakításának neve. A Zafirában alkalmazott Flex-7-hez hasonlóan a FlexSpace lényege is az, hogy az utastér átrendezéséhez nem kell egyetlen ülést sem kiszerelni. Alapfelállásban a Meriva ötszemélyes, de egyszerű mozdulatokkal a háromszemélyes hátsó üléspad először kétszemélyessé alakítható, majd nyom nélkül eltüntethető a padlóban. Ilyenkor a teljesen sík raktér 1,7 méter hosszú, és 1,3 köbméternyi csomagot képes elnyelni.
Az üléseket alapállapotba állítva a rolóig 374 literes a csomagtartó, az üléstámlákig pakolva 491 liternyi tér áll rendelkezésre. Dicséretes, hogy a kötelező tartozékok nem bóklásznak a csomagtartóban, hanem saját 56 literes dobozt kapnak, ahol bőven jut még hely számtalan elrejtendő apróságnak.
Ha nem teherautónyi raktérre van szükségünk, hanem utasokat szállítunk, a hátsó üléssor szinte számtalan variációban elrendezhető. A keskenyebb középső ülés utas híján lehajtható és ilyenkor a két szélső közelebb tolható egymáshoz. A szélső ülések előre-hátra tologathatók, a háttámla szöge széles tartományban állítható.
Ez az ülésállítási metódus teljes egészében megegyezik a Vectrára épülő Signum hátsó üléssorának állítási lehetőségével. Abban is megegyezik az autó a Signummal, hogy a Merivába is rendelhető „Travel Assistant” elnevezési tárolóbox a középső ülés helyére. Ez a többfunkciós könyöklő hatalmas rekeszt, egy tálcát valamint két pohártartót foglal magában. Ha mégis szükség van a középső ülésre, akkor sem kell a doboztól megszabadulni, mivel egyszerűen a csomagtartó felé hajtható.
A hátsó utasok további kényeztetése érdekében a Zafirához is rendelhető DVD-lejátszó is rendelkezésre áll, vagy vásárolhatunk külön szabályozható hifit a hátsó utasok számára. Ebben az esetben a hátul ülők fülhallgatón keresztül akár CD-t vagy magnót is hallgathatnak, míg elöl a rádió szól.
Mivel a négy métert néhány centivel túlnövő Meriva alig hosszabb a mai kisautóknál, 2,6 métert meghaladó tengelytávja azonban nagyobb, mint az Astráé, nem lehetett egyetlen korábbi Opelt sem kiinduló autónak használni a tervezéskor. A kiskategóriás egyterű fejlesztése brazil-német együttműködés eredménye, így Chevrolet és Opel Meriva néven is piacra kerül majd.
Európába csak tavasszal érkezik meg az autó, míg a tengerentúlon már most megvásárolható. A Meriva a Corsa első és az Astra kombi hátsó kerékfelfüggesztését, valamint a Vectra elektromos szervokormányát kapja meg. Az európai modell utasterének első traktusa nagyon hasonlít a Corsáéhoz. A középkonzol, a kormány, a műszerfal és a szellőzőrácsok a kis Opelből érkeznek, de jó néhány részlet csak a Meriva sajátja.
Tárolórekeszekben az utastér első részében is gazdag a Meriva. A kesztyűtartó igen terebélyes, de nagy zsebet vájtak az első ajtókba is. A sebességváltó előtt két pohártartó található.
Az Opel Merivához a piacra kerüléskor egyetlen, 1,7 literes, 75 lóerős turbódízel és három benzinmotor választható. A Combóhoz is kérhető 87 lóerős 1,6-os benzinmotor az alap, egy lépéssel feljebb találjuk a 16 szelepes 100 lóerős 1,6-ost, a csúcs pedig a 125 lóerős 1,8-as Corsa GSi motor.
Már a bemutatástól kezdve rendelhető a 100 lóerős 1,6-os motorhoz az Easytronic váltó, mely egy hagyományos automata váltót megközelítő kultúrával működik, és a kézi váltók fogyasztását hozza. Fél évvel később az 1,8-as motorhoz is választható lesz ez a váltó. Szintén 2003 őszétől lesz kapható az újabb dízelmotor. Ez a motor is 1,7 literes, de már közös nyomócsöves befecskendezésű és 100 lóerős. Az Opel első common-rail motorja a többi modellbe is elérhetővé válik majd.
Németországban a Meriva alapfelszereltsége a szokásos tételeken túl tartalmazza a két első és két oldalsó légzsákot, valamint a blokkolásgátlót. Felár ellenében függönylégzsák is rendelhető majd. Hazánkba a Meriva az európai premierrel egy időben érkezik, vagyis 2003 tavaszán, de még ismeretlen áron és alapfelszereltséggel.
