Első találkozás: Volkswagen Phaeton
„A suszter maradjon a kaptafánál!” – hangoztatták sokan, mikor 1997-ben a nagy, hátsókerék-hajtású autóiról ismert Mercedes-Benz a kompakt kategóriában készült piacra dobni az elsőkerék-hajtásos A-osztályt. Állítólag a hangadók közt volt a Volkswagen is, aki akkoriban javában dolgozott a III-as Golf utódján, így valóban volt mit vesztenie, ha a kis Mercedes nagyot üt. Bár az A-osztály értékesítését már az első évben megzavarta egy északi páros ujjú patás, nem lett oltári bukás az autó, ahogy azt sokan rebesgették. Igaz, átütő sikert sem aratott, de egyet biztosan elértek a Mercedesnél: ma már mindenki tudja, hogy a stuttgarti márka nem csak jó luxusautót, hanem jó kisautót is tud készíteni.

Amikor még Ferdinand Piëch idején felvetődött, hogy luxusautót kellene készítenie a Volkswagennek, számos negatív kritika látott napvilágot házon belül is, mondván, mit keresne egy tömegautó-gyártó egy ilyen exkluzív körben. Könnyen lehet, hogy a VW ellen irányuló hadjárat forrásai a különleges pozíciójukat féltő luxusautó gyártók voltak, akiknek nem mindegy, ha a Volkswagen zászlóshajó sikerén világszerte több ezer eladást elbuknak.

Tudják jól a Volkswagennél is, hogy nem babra megy a játék, ugyanis bármilyen apró gikszer történik a Phaeton bevezetése kapcsán, az ellendrukkerek gerjesztette „Na ugye, megmondtam!” gondolat a kisebb modellekre is kihathat. Épp ezért csúszott a luxus Volkswagen startja fél évet, amikor valamilyen bagatell probléma felmerült a gyártás előtt.

A Phaeton osztályába tartozó legfőbb versenytársak érvei közül az első számú, hogy a Volkswagennek nincs presztízse a felső- vagy luxuskategóriában, amire még a legdörzsöltebb marketingesek sem tudnak igazán mit mondani. Való igaz, hogy ebben az osztályban, ahol az ár csak másodrangú tényező, a Volkswagen név nem cseng túl jól. Korábban felvetődött, hogy önálló márkaként vezessék be a Phaetont, mint a Toyota a Lexust, vagy a Mercedes a Maybachot, de a Volkswagennél végül elvetették ezt az ötletet, és a reklámkampány során inkább előny próbálnak kovácsolni a „népautó” márkanévből.

Magyarországon csak három Volkswagen márkakereskedésben szervizeltethető a Phaeton és csak ezekben a szalonokban rendeznek be egyedi megjelenésű Phaeton Centrumot, de Európa többi országában is hasonló az arány az országos márkakereskedő hálózathoz viszonyítva. Ezzel az autó exkluzivitását kívánják hangsúlyozni, mint ahogy ezt teszi a Phaetonok csiszolt parkettával burkolt üvegfalú gyára is Drezdában.

Különlegesek az autóval járó szolgáltatások is, mint például a Phaeton teljes élettartamára kiterjedő 0-24 órás Exkluzív Mobilitásgarancia, ami a csereautótól a szállásfoglalásig nyújt segítséget külföldön és belföldön egyaránt, vagy a sajátságos vevőszolgálati funkció. A Phaeton Centrumokban külön sarkot alakítottak ki a luxus-VW számára, ahol az ügyfelek nyugodt körülmények közt állíthatják össze saját autójukat. Számítógép segítségével választhatnak az ötféle intarziás fabetétet vagy a számtalan belső színharmónia közül, miközben egy plazmatévén figyelhetik, hogyan is mutat ez majd új Phaetonjukban. Kérésre az üzletkötő laptopjával és a fabetéteket, valamint a fényezési mintákat tartalmazó bőröndjével fel is tudja keresni az elfoglalt érdeklődőket.

Új területre merészkedik a Pheatonnal a Volkswagen, ahol már nem elég a Golfnál vagy legújabb már a Polónál is hangsúlyozott „minőség érzet”, ami a látható, tapintható és sugárzó minőség jelenti. A Phaetonnál minden egyes műanyagnak vagy szőnyegnek kiváló anyagból kell készülnie, még ott is, ahová a tulajdonos feltehetőleg sosem fog nyúlni. Ezzel kicsit ellentétes, hogy a hátsó ajtók térképzsebének belsejét durvább szövet borítja, mint az elsőkét. Kár ezért az apró hibáért, mivel a többi helyen, még az ülések alatt is kiváló anyagokat vonultattak fel.

A Phaeton utasterében minden luxustermék elérhető, ami csak autóba rendelhető manapság. Az első ülések 18 irányba állíthatók, hűthetők-fűthetők, és hosszú úton jól jön, hogy masszírozzák is az utasokat. A fakormány hőmérséklete is szabályozható. Sofőr autóról lévén szó, a hátsó üléssorba is rendelhető masszírozó, hűthető-fűthető ülés. Kérésre a hátsó háromszemélyes üléspad kétszemélyes lehet, középen multifunkciós konzollal. Felárért a hátsó fejtámlák is elektromosan mozgathatók, akárcsak az első övek magassága.

Ha elöl és hátul is 190 centi feletti utasok ülnek, a hátsó lábhely már eljut teljesítőképessége határához, de ez jövőre orvosolható lesz, ugyanis várhatóan a páncélozott kivitellel egyszerre mutatják be a 7 centiméterrel megnyújtott hosszabb tengelytávú Phaetont is.

16:9-es kijelzőt tartalmaz a középkonzol, melyen akár DVD-t vagy tévét is nézhetünk egy kis plusz pénzért. A sok száz funkciót tartalmazó rendszer kezelése még az első perecek alatt sem nehézkes. Érdekes megoldás, hogy a szellőzőrácsokat motorosan mozgatható fabetét rejti el, ha nem fújnak be levegőt.

Elsőként két motorváltozat áll rendelkezésre, a régóta ismert V6-os 3,2 literes benzinmotor 241 lóerős teljesítménnyel és 315 Nm-es nyomatékkal, no meg a 6,0 literes W12-es 420 lóerővel és 550 Nm-es nyomatékkal. Hazánkban idén 15 autó eladásával számol az importőr, tudtuk meg a Volkswagen márkaigazgatójától, Ferró Imrétől, jövőre pedig már 30-40 Phaeton eladása a cél. Terveik szerint a legtöbb Phaeton nem benzinmotorral kel majd el, hanem a jövő év elejétől kapható 5,0 literes V10-es dízellel. A 310 lóerős, és 750 Nm-es nyomatékot produkáló dízelmotor az eladások 40 százalékát hozza majd jövőre. 2003 második felében még egy benzinmotorral bővül a paletta, egy 4,2 literes V8-assal.

Már a 241 lóerős V6-os Phaeton is elfogadható dinamizmussal mozog, ám az ötfokozatú, kézzel is kapcsolható automata váltó érezhetően visszafog a lendületből. Százra gyorsulni az elsőkerék-hajtású autóval 9,2 másodperc alatt lehet, ugyanez a művelet a hatfokozatú kézi váltóval operálva 8,4 másodpercig tart. A két tonnát meghaladó üres össztömeg miatt a 12 liter körül átlagfogyasztás baráti.

Jóval könnyebben mozog, és ráadásul sokkal szebb hangja is van a Volkswagen legújabb gyöngyszemével muzsikáló W12-es Phaetonnak. A 420 lóerős motorral a kizárólag automata váltóval és 4Motion összkerék-hajtással rendelhető 6,0 literes Phaeton 6,1 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/órára. Elektronika korlátozza a végsebességet 250 km/óránál, e nélkül a 300-at is megfutná az autó.

Olyan sofőr autóként hirdeti a Phaetont a Volkswagen, melyet hétvégenként az általában jobb hátul ülő üzletember is szívesen vezet. A Phaeton vezetése tényleg élvezetes, a két tonnát meghaladó üres tömeg ellenére sem érezni nehézkesnek vagy testesnek az autót. Szériában jár a légrugós futómű, mely négy fokozatban állítható keménységű a komfortostól a sportosig. Teljesen bekeményítve a Phaeton érezhetően stabilabban fut, ám ekkor már az autópályák kisebb úthibáit is megérezni. Középállásban konszenzusra juthatunk a kényelem és az agilis viselkedés közt. A sebességfüggő szervokormány hangolása nagy sebességnél sem teszi bizonytalanná az irányítást.

Kiváltó autó a Phaeton, megjelenésével, kivitelével és minőségével megállná helyét a luxuskategóriában, már csak az a kérdés, hogy a vevők mennyire fogadják szívesen a Volkswagen számára új dimenziót vagy a luxuskategória számára az új márkát.

Első találkozás: Volkswagen Phaeton 29