A gyülekező és a regisztráció az MB-Auto Magyarország Kárpát utcai bemutatótermében zajlott, a hivatalos startra a Hősök terén került sor. 34 oldtimer és youngtimer sorakozott fel a Felvonulási téren, ahol már több száz autórajongó várta a veteránokat.
Sokan érkeztek több autóval, baráti körben, de aki egyedül jött, az is hamar beilleszkedett a társaságba. Közös téma volt bőven, a szép és régi autók, valamint a Mercedesek iránti olthatatlan szerelem gyorsan összekötötte a fiatal autóst az idősebbel, a magyart a némettel. Barátság ide, barátság oda, azért mégiscsak motoszkált mindenkiben a győzni akarás vagy legalábbis a szép teljesítmény reménye.
Naponta 8-10 etapot teljesítettek itiner alapján a párosok, ahol a kiszabott időket percnyi pontossággal kellett hozni. A késők vagy korábban célba érők hibapontot kaptak. Az igazi nehézséget azonban az ügyességi pályák jelentették, ahol már századmásodpercnyi pontossággal kellett a kitűzött időt teljesíteni. Egy századnyi eltérés egy hibapontot eredményezett. Az első helyezést természetesen az nyerte el a harmadik nap végén, aki a legkevesebb hibapontot gyűjtötte be a teljes verseny alatt. Mivel a győzelem nem a leggyorsabbnak járt, a kor- és lóerő különbségek nem jelentettek problémát.
Az egyenlő feltételek azért is voltak fontosak, mert érkezett autó 1937-ből, 38 lóerős motorral, és volt, aki 286 lóerős W116 450 SEL 6.9 Mercedesszel tette meg a távot. A győzelemre mindkettőjüknek egyforma esélye volt.
A magyarországi Csillagtúra semmiben sem maradt el a külföldi hasonló rendezvényektől. Nem érhette kritika a szervezést, a három nap alatt az Eger környéki kanyargós útszakaszokat szinte egytől-egyig sikerült felfedezni, és szerencsére végig ragyogó napsütés kísérte a sok nyitott veteránt. A három nap alatt a mezőny többek közt járt Szécsényen, Szilvásváradon, Cereden és Miskolcon. Ahol csak elhaladt a sok régi autó, mindenütt örömmel fogadták az oldtimereket. Egerben, a Csillagtúra központjában már most kijelentették, hogy jövőre visszavárják a társaságot.
Többeknek nem ez volt az első ilyen jellegű autóversenyük, ám a külföldi példákat látva is nagyon elégedettek voltak az eseménnyel. Még az autók felhozatala sem tért el igazán a nemzetközi gyakorlattól, egyedül a kevesebb induló jelentett különbséget.
Így látta ezt Peter Graf Kageneck Maybach értékesítő is, aki a hazai vezérképviselet meghívására jött el 280 SL Mercedesével és feleségével a versenyre. „Technikai színvonalban a magyarországi veterán Mercedesek egyáltalán nem maradnak el a németországi autóktól. Semmi estre sem lehet kijelenteni, hogy egy oldtimer Németországban jobb lenne, mint itt Magyarországon. Már az első nap felfedeztük viszont, hogy nagy a különbség az emberek viselkedésében. A németországi, franciaországi vagy angol veteránautó tulajdonosok gyakran kicsit pökhendiek, ám ez Magyarországon egyáltalán nem tapasztalható, itt nagyon normálisak az emberek. Kellemes élmény volt ilyen társaságban eltölteni ezt a három napot, élveztük a versenyt, minden nagyon szép volt.”
A mezőny két legértékesebb tagját a stuttgarti Mercedes Classic Centerből hozták. A legnagyobb feltűnést a 300 SL keltette, amivel Hans-Georg Pechhacker, az MB-Auto Magyarország Kft. ügyvezetője és Rainer Finkbeiner a stuttgarti Classic Center vezetője versenyzett. Szintén sokan megcsodálták, sőt Egerben esküvőre is kölcsön kérték volna az 1960-as 300D-t, mellyel az MB-Auto két értékesítési igazgatója, Hesz Tamás és Jász Iván vett részt a viadalon. Azért igen nagy értékű ez a neve ellenére benzinmotoros kabrió, mert összesen 65 példányt gyártottak ebből a típusú Adenauer Mercedesből.
Nagyságrendekkel több készült az 1955 és 1963 között gyártott 190 SL-ből, így a versenyen is ez volt a legnépszerűbb típus. Szép számmal láthattunk roadstereket a 190 SL utódjából, a Pagoda SL-ből. Peter Kageneck autója is ebből a szériából került ki. Tulajdonosával együtt Kaliforniából is érkezett egy különösen jó állapotú 280 SL.
Dr. Berniczei Ro˙kó Ádám, a Mercedes-Benz Classics Egyesület elnöke most nem féltve őrzött R107-es 300 SL-jével jött, hanem egy W123-as Mercedesszel. Ennek az autónak csak a karosszériája volt eredeti, motorterében ötliteres, 265 lóerős V8-as motor dolgozott, utasterét egyedi ízlés szerint teljesen újrakárpitozták, amit a Nardi sportkormány koronáz meg, a vezetési élményt pedig az autó alá épített AMG sportfutómű fokozza. A V8-as motor és hajtáslánc a svájci 560 SEL-ből származik.
Állólámpás Mercedesből is jó pár érkezett a román rendszámú 200D-től a benzines 280 E-ig. Az állólámpás kupéváltozatával és fecskefarkú Mercedesszel is indultak néhányan.
Az autók tökéletes állapotát mutatja, hogy a kemény igénybevétel és a helyenként ramaty utak ellenére egyetlen autónak sem volt komolyabb műszaki problémája, mind a 34 autó végig bírta a háromnapos küzdelmet.
Az Ilkovits Ádám-Farkas Ferenc kettős 190 SL-lel, egy apró kisiklás ellenére, a második napra is megőrizte első helyét. Az utolsó nap viszont az egyik ügyességi feladatnál hibáztak, és számukra elúszott az első hely. Az elsőség a Mercedes 200D-vel versenyző Pétervári Zoltán és Bengyel Gyula kettős ölébe hullott. A páros az esti eredményhirdetéskor igencsak meglepődött, amikor az ő autójuk rajtszámát hirdették ki győztesként. „Valójában egyáltalán nem számítottunk a győzelemre. Bár az első napot a második, a másodikat a harmadik helyen zártuk, a végső összesítésben elégedettek lettünk volna tízen belüli helyezéssel. Persze az első helynek most nagyon örülünk!”
A Mercedes a Csillagtúrával hagyományt kíván teremteni, így egy év múlva ismét Eger környékére látogat majd a verseny.
