Több mint egy évszázada, 1897. február 17-én, a Müncheni Műszaki Főiskolán mutatták be a világ első működőképes dízelmotorját. Napjainkban a dízelmotorok 45-53 százalékos hatásfokukkal már messze túlszárnyalják a több mint száz esztendővel ezelőtti kerek 20 lóerős szerkezetet, ám az akkori öngyulladásos motor 26 százalékos hatásfokával pontosan kétszeresen múlta felül a korabeli gőzüzemű vetélytársait.

Az dízelmotorok hatalmas fejlődése az MAN konszern és Rudolf Diesel közös fejlesztőmunkájának is köszönhető. De hogy is kezdődött mindez?

Ludwig Sander gépgyára 1840. november 13-án nyithatta meg kapuit, ezt dátumot azóta az MAN születésnapjaként tartja számon a teherautós világ. Tizenegy évi bérlet után C. Buz és C. Reichenbach 1855-ben végül megvásárolta Sandertől gyárát, amely ezután az Augsburgi Gépgyár Részvénytársaság tagjaként működhetett tovább.

1892-ben a 34 éves Rudolf Diesel egy teljesen új elven működő belsőégésű motor bejegyzését kérte Berlinben, a Császári Szabadalmi Hivatalban, ami egy évvel később „Belsőégésű erőgépek kivitele és munkafolyamata” címen Németországon kívül több európai államban meg is történt.

Megfelelő előkészítést követően 1893-ban az augsburgi gépgyárral megköttetett a döntő jelentőségű szerződés, amelynek értelmében a gyár hat hónapon belül, Diesel tervei alapján egy négy lóerős kísérleti motort állított fel a fiatal mérnök műhelyében. A motor átépítése és a munkafolyamat többszöri megváltoztatása után Diesel elmélete a gyakorlatban is létjogosultságot nyert.

Az 1895-ös teljesítménymérésen már 16,6 százalékos hatásfokot számítottak, ezzel azonban a fiatal feltaláló még messze nem volt elégedett. Két év múlva átadásra kész volt az első tartósan működőképes motor. 1908-ban a Maschinenfabrik Augsburg Nürnberg AG. elnevezés nyomán megszületett az MAN márkanév.

1915-re a Saurer lindaui gyárának átvételével már négy típus szerepelt a kínálatban, 2,5 és három tonnás lánchajtású, valamint négy, illetve öt tonna teherbírású teherkocsik kardánhajtással. Három évvel később megalakult az MAN Tehergépkocsi-gyár Kft. 1923-ban az MAN Tehergépkocsi-gyár Kft. már bemutatta első szériagyártásra kész, a világon elsőként közvetlen befecskendezésű 40 lóerős dízelmotorját, egy évre rá pedig az első sorozatgyártásra kész, e motorral hajtott tehergépkocsiját.

Szintén újdonság volt a hátsó híd kialakítása, ahol első ízben választották el a tengely meghajtó és teherviselő funkcióját. Később ezt a konstrukciót sokáig emlegették a szakzsargonban „MAN-tengely” néven. Egy évvel később a sorozatban gyártott 3-8 tonna teherbírású teherautó-család mellett, egy háromtengelyes, 10 tonnás, 150 lóerős benzinmotorral hajtott „óriás” is bemutatkozott.

1930-ban megkezdődött a távolsági autóbuszok (O-Busse) fejlesztése is. A tehergépkocsik kínálatában megjelent a mérföldkőnek számító hat tonna teherbírású autó, amely egy új program alapmodelljéül szolgált. Hathengeres, 100 lóerős dízelmotorja közvetlen befecskendezéssel rendelkezett, a ZF sebességváltó és a De Dion rendszerű agyáttételes hátsóhíd lehetővé tette a kéttengelyes járművek teljes megengedett össztömegének elérését. A könnyen vezethető, hosszú élettartamú, pótkocsiüzemre is kiválóan alkalmas járművek számtalan változatban (platós, dobozos, billencs, seprőgép) és speciális – például sivatagi – kivitelben készültek.

1932-re elkészült a világ legerősebb dízel tehergépkocsija, 150 lóerős motorral. Ekkora már egyre gyakoribbá vált az MAN tehergépkocsik körében a 100 ezer kilométeres futásteljesítmény. 1939-ben ML 4500 jelzéssel összkerék-hajtású terepjáró tehergépkocsik gyártását kezdték meg.

1944-ben hatósági rendeletre leállították a tehergépkocsik gyártását, a háború végét pedig szinte teljesen lerombolt állapotban érte meg a gyár. Az év végén mindössze 22 alkalmazottal indult újra a termelés, eleinte csupán alkatrészekből összeépített néhány darabbal. 1949-re már mintegy 850-re, 1950-re pedig több mint 1100 darabra nőtt a kapacitás. Ekkor tárták a nagyközönség elé az első német gyártmányú turbófeltöltős motort. A 8,7 literes 130 lóerős blokk teljesítményét a feltöltés segítségével 175 lóerőre sikerült növelni.

Az erőteljes műszaki fejlesztés eredményeképpen 1957-től kapható a 745 L jelű, buldogfülkés modell 38,5 tonna szerelvény-össztömeggel. A következő évtől teljes légrugós kivitelben is rendelhetők teherautók és megjelent az első autóbusz padló alatti motorelrendezéssel és független futómű-felfüggesztésekkel.

1960-ban bevezetett változtatás szerint a típuskód első száma egészen napjainkig az össztömeget, a második a motorteljesítményt jelöli. Előbbit tonnában, utóbbit lóerőben. 1965 jubileumi év az MAN számára: 125 éves a gépészeti konstruktőri tevékenység, 50 éves a tehergépkocsi-gyártás és 10 éves a müncheni gyár, továbbá elkészült a háború utáni 100 ezredik teherautó is.

1969-ben az MAN megvásárolta a nagy múltú, műszaki fejlesztéseiről közismert Büssing teherautógyár részvényeinek felét, majd 1971-ben a többségi tulajdont is megszerezte. Ekkor jelent meg először az oroszlán az MAN jelvényében.

1978 ismét remek évnek bizonyult. Miközben az éves termelés átlépte a 20 ezer darabos határt, a nemzetközi szaksajtó a gyártó történetében először az MAN egyik típusának, a 19.280-as jelzésű járműnek ítélte Az Év Kamionja díjat, amely 1980-ban ismét az oroszlános márkához került a 19.321 jelű teherautó révén.

1983-tól saját tervezésű fülkékkel az MAN ismét megjelent a 12-17 tonnás össztömeg-kategóriában, 1986-ban pedig bemutatták az új haszongépjármű generációt, az F90-et. Egy évre rá a müncheniek harmadszor is elnyerték Az Év Kamionja nemzetközi díját. A 19.462 FLS típus 460 lóerős tízhengeres motorjával a távolsági forgalom legerősebb járművének számított abban az időszakban. 1989-ben megszületett a megállapodás a nagy múltú osztrák Steyr autógyár haszonjármű részlegének megvásárlásáról.

1992-ben bemutatták a Lion’s Star elnevezésű távolsági autóbuszcsaládot, amely két év múlva a nemzetközi szaksajtó Az Év Autóbusza díját is elnyerte. 1993-ban, Salzgitterben az új könnyűkategóriás L2000 típuscsaládot, a következő évben az IAA standján pedig az új nehézkategóriás F2000 típusait tárták nyilvánosság elé. 1995-ben már negyedszer nyerte el MAN tehergépkocsi – F2000 – Az Év Kamionja díjat és bemutatkozott az új M2000 generáció is.

Az 1998-ban bevezetett 600 lóerős F2000-es sorozatú járművel az MAN állítja elő a legerősebb szériában gyártott tehergépjárművet Európában. Két év múlva az MAN újabb márkákat tudhat magáénak: a lengyel Start és az angol ERF-et. Az angol gyár MAN alkatrészeket felhasználva új sorozatot vezet be, az ECX-et, amelyet a 2001-ben felavatott új middlewich-i gyárban gyártanak. A nagy hagyományokkal rendelkező lengyel márka az MAN L és M sorozatát gyártja tovább.

A 2000. év során bemutatkozott a legújabb nehézkategóriájú járműcsalád, a TG-A első képviselője is, amely 2001-ben Az Év Kamionja díjban részesült. Az év folyamán az MAN százszázalékos tulajdonrészt szerzett a Neoplan autóbuszgyártó vállalatban. Így piacrészesedését tekintve nemcsak a tehergépjármű, hanem az autóbusz-gyártásban is az MAN a harmadik legnagyobb európai gyártó.

Ezt a cikket teljes terjedelmében és az összes képpel a Rolling Tons 2001. évi szeptemberi számában olvashatja.