Magyarországon sokan használnak áruszállításra személyautót, agyonpakolják a járművet, „hiszen befér”, a terheléssel mit sem törődve. Amennyiben nem sikerül betuszkolni a cuccot, kölcsönkérnek egy B-s jogosítvánnyal is vezethető furgont.
Attól azonban, hogy az ember képes elirányítani a teherautót normál helyzetben, ez nem feltétlenül igaz vészhelyzetben, vagy síkos úton. Sőt, a rakomány elhelyezéséről sem fog többet tudni. Még akik nap mint nap munkaeszközként használják furgonjukat, ők is gyakran rosszul, rögzítetlenül helyezik el az árut.
A Mercedes szakértői szerint a rakományok 70 százalékát nem, vagy helytelenül rögzítik. Egy 100 kilogramm tömegű rögzítetlen áru, 80 km/óráról történő vészfékezés esetén 600 daN erővel csapódhat a válaszfalba, ez körülbelül 600 kilogrammnak felel meg.
E helyzet javításán dolgozik a Mercedes, melynek szakemberei a tököli reptéren mutatták meg, miként is lehet az áruszállítást jól csinálni. Emellett megismerkedtünk az elektronikával védett áruszállítók síkos úton és vészhelyzetben mutatott viselkedésével is.
Alapvető tévhitek élnek az emberekben az áruszállítással kapcsolatban. Sokan azt gondolják, ha egy ládában áru van, az a súlytól, illetve a rá ható gravitációs erőtől sokkal inkább ott marad a helyén, mint egy üres láda. Pedig nem.
Az azonos kivitelű üres és tele láda ugyanakkor csúszik meg sima felületen hirtelen fékezéskor. Persze az üres nem rombol annyira. A magyarázat pedig egyszerű, ugyanolyan súrlódási ellenállás hat mindkettőre.
Ebben rejlik az áruszállítás egyik egyszerű trükkje. Ha növeljük a súrlódást az áru és a raktér között, akkor sokkal biztosabb az áru rögzítése. A Fritz Hirschberger szakértő által bemutatott csúszásgátló szőnyeg alkalmazása 60 százalékkal „csökkenti” az árut kimozdítani akaró erőt. Azaz az 1000 kilogrammos ládát rögzítő gurtniknak mindössze 400 kilogrammot kell elbírniuk, a többit a súrlódás fogja meg.
Nagyon fontos a rakodással kapcsolatban a súlypont kérdése is. Ha könnyű árut viszünk, akkor kevésbé problémás a dolog, ilyenkor a rögzítés a legfontosabb.
Ha azonban, pl. egy raklapnyi nehéz árut viszünk, azt a hátsó tengely elé kell elhelyezni. Több áru esetén a terhelésnek egy ívet kell leírnia az autó hosszában, melynek csúcspontja a már említett hátsó tengely előtti részen kell hogy legyen.
Az áruszállítók rakterét úgy kell megpakolni, hogy minél alacsonyabbra kerüljön a súlypont, így marad ugyanis biztonságosan vezethető az autó. Egy átalakított Sprinterrel azt is megtapasztaltuk, mi történik, ha rossz az autó súlypontja. Négy, 250 literes tartály került a teherautó rakterébe, amibe vizet lehetett tölteni. Kettő a raktér alján, kettő felül került beépítésre.
Úgy próbáltuk ki a járművet, hogy 500 kilónyi terhelést helyeztek el a felső részen. Már 60 km/órás tempónál történő fék nélküli kikerülő manőver esetén felborultunk volna, ha az oldalsó támasztókerekek nem támasztják meg az autót.
A rakományrögzítés alapjai Alakzáró rögzítés: Az alakzáró rögzítés során, a rakományt közvetlenül a homlokfalhoz, a hátfalhoz vagy az oldalfalakhoz helyezzük. Így a rögzítését a rakomány hézagmentes egymás mellé történő elhelyezésével érjük el. Ennek kialakításához rögzítő rudakat, vagy térelválasztó hálót is használhatunk. Erőzáró rögzítés: Az erőzáró rögzítés során a rakományt rögzítő eszközökkel biztosítják. Ezek az árut a padlóhoz szorítják, ezzel növelve a súrlódást. A rakományt a súrlódás rögzíti, ezért csúszásgátló szőnyegekkel a dolog egyszerűbbé tehető. |
|
; "A borulás határán 67")
Ám legjobban felkészült sofőr és jól megrakott teherautó is kerülhet olyan helyzetbe, amit nem feltétlenül tudna a vezetési tudásával megoldani. Éppen ezért a Mercedes-Benz igyekszik a maximálisra növelni teherautóiban is az aktív és passzív biztonságot.
Ennek alapja a teherbíró, masszív karosszéria, amihez olyan elemek társulnak, mint a biztonsági kormányoszlop, az övfeszítős biztonsági övek, a két első légzsák, melyek közül a jobb oldali mindkét első utast védi. A legfontosabb azonban a jó gumi, e nélkül ugyanis a legtöbb helyzet megoldhatatlan.
Emellett a Mercedes-Benz haszongépjárművek több elektronikai eszközzel is a vezető segítségére sietnek kritikus helyzetben: ASR (kipörgésgátló), ABS (blokkolásgátló), BAS (fékasszisztens), ESP (menetstabilizáló), EBV (elektronikus fékerő elosztó).
A rendszerek segítőképességét „éles helyzetben” is kipróbálhattuk. Mind a Sprinter, mind a Vito irányítható maradt vészfékezés és hirtelen irányváltás esetén is. Az alapelv ugyanaz mint a személygépkocsiknál, nyugodt kis kormánymozdulatokkal kell kikerülni az akadályt.
Nem probléma az sem, ha síkos úton a hátsókerék-hajtású modellekkel gyorsítani próbálunk, a kipörgésgátló segítségével ez is kivitelezhető.
A teherautó sofőrök sem különböznek a hagyományos autóvezetőktől abban a tekintetben, hogy vészfékezés esetén hezitálnak, és nem tapossák elég intenzíven a féket. Ezért a Mercedes áruszállító járműveibe is bekerült a fékasszisztens.
|
Hasznos tanácsok: Amire érdemes odafigyelni áruszállításkor 1. Mindig rögzítse a rakományt, még rövid út esetén is! |
|
