Hal alapján készített autót a Mercedes

Mindenkinek el kell ismernie, hogy a természet a legtehetségesebb konstruktőr. Ezzel a Mercedes is egyetért, így legfrissebb tanulmányautójukhoz a természetben kerestek eszményképet.

A fejlesztőmérnökök olyan állatra vadásztak, amelyet eredeti formájában mintául vehetnek egy formabontó tanulmányautóhoz. A feladat egy biztonságos, bőséges térkínálatú, minimális légellenállású és minél csekélyebb környezetszennyezésű autó volt, amely mindennek tetejébe még kényelmes is legyen.

Gyorsan eldőlt, hogy a szűrést követően csak a tengeri élőlények maradnak fenn a rostán. Meglepő módon a hosszúkás halak nem alkalmasak autónak. Bár áramvonalasak és fürgék, kevés helyet lehet bennük kialakítani.

Alapos mérlegelés után eldőlt, hogy a tanulmányautót nem cápáról vagy más karcsú halfajról mintázzák, hanem a kevésbé ismert bőröndhalról.

Több egyezés található az autók és a bőröndhal között. A kis fogyasztású autókhoz hasonlóan a halnál is az a cél, hogy kis erőbefektetéssel haladjon. A víznyomás miatt alapvető fontosságú az erős, de nem nehéz váz. A bőröndhalnak mozgékonynak kell lennie, amikor a korallerdőben táplálékot keres, az autótól pedig fordulékonyságot várunk a betondzsungelben.

Első körben a kutatómérnökök építettek egy modellt a kofferhal mintájára, amelynek mért alaktényezője megdöbbentően jó, 0,06. Most már nem meglepő, hogyan képes a bőröndhal kis mozdulatokkal olyan energikusan úszni.

Hal alapján készített autót a Mercedes 25

Bőröndhal –

Az áramlástan királya

Partközeli vizekben élnek a sajátságos formájú bőröndhalak. Latin nevük Ostraciontidae, trópusi tengerekben, korallzátonyok közelében láthatjuk őket. A három vagy négyszögletes törzsű bőröndhalak úgy 10-15 centisek, bizonyos fajok 40 centisre is megnyúlnak. A színpompás halacska egy helyben meg tud fordulni, mint a helikopterek.

A következő lépés az 1:4 arányú makett megtervezése volt, követve a táskahalak testfelépítését. Az agyagmodell még mindig párját ritkítóan áramvonalas volt, a szélcsatornában mért Cw értéke mindössze 0,095!

A Mercedes-Benz bionic car az említett modellel szerzett tapasztalatok alapján született. A vezethető, működőképes bionic car Cw értéke 0,19-re nőtt, ami nem nyit új távlatokat, de igen jó érték.

Ebben a témában a legjobb szériaautók 0,25 századnál tartanak. A tervezők például a felnik áramvonalasításával és a videokamerával helyettesített külső tükrökkel faragták lejjebb a légellenállást. Az áramvonalasságot szolgálja a karosszériába süllyesztett kilincs, amit ki- és beszálláskor villanymotor fordít ki.


Ma minden korábbinál biztonságosabb, nagyobb és sajnos egyre nehezebb autók váltják le az eddigieket. A tanulmányautó nagyon erős, de könnyű vázához a fejlesztők a természet alapelvét vették át.

Az élővilág a lehető legcsekélyebb anyagfelhasználással teremt maximálisan merev vázat. Az anyag csak ott vastagabb, ahol ez tényleg szükséges, ahol pedig le lehet faragni valamit, oda nem rakódik fölösleg.

A csontnövekedés alapelvét követve akár egy harmaddal csökkenhet egy autó súlya, de nem csorbul az eredeti karosszériamerevség és az ütközésbiztonság sem.

Másfél centivel hosszabb a bionic car egy Renault Mégane-nál, tehát nem mondható nagynak. Egyedül 159,4 centis magassága lóg ki felfelé a Golfok, Astrák és Corollák közül.

A haljármű négy teljes értékű ülését a bőrkárpithoz hasonlító, de műbőr Alcantara huzat borítja. A műszerfal a bőröndhal sziluettjét idézi.

Dízelmotoros autóknál az alacsony fogyasztással összefüggő szén-dioxid-kibocsátással nem szokott gond lenni, ám a nitrogén-oxidok visszaszorítása nehéz feladat. A dízelmotoros bionic carban a Selective Catalytic Reduction (SCR) nevű berendezés akár 80 százalékkal csökkentheti a nitrogén-oxid-emissziót.

Az SCR működéséhez külön adalékanyagot használ az autó. Az AdBlue egy mesterséges, összetételében a vizeletre hasonlító oldat, amelyet a kipufogórendszerbe juttatva a mérgező nitrogén-oxidokból ártalmatlan nitrogén és víz jön létre a rendszer lényegét jelentő kiegészítő katalizátorban.

Haszonjárművekben a DaimlerChrysler konszernnek már vannak tapasztalatai a technológiával, most dízel szériaautókban kívánják elterjeszteni a megoldást, várhatóan 2008- az Egyesült Államokban.

Az adalékanyagból elég igen csekély mennyiség, ezért a pótkerékvályúban található 20 literes tartályt csak 30 000 kilométerenként kell újratölteni a gyár által előírt szervizlátogatások alkalmával.

Lényeges hátulütője a dízelmotoroknak, hogy rákkeltőnek tartott koromrészecskékkel szennyezik a környezetet. Erre jelent megoldást a szériaautókban is megtalálható részecskeszűrő, ami a bionic carban is benne van.

Ökoautó létére a 140 lóerős bionic car nem mondható tohonya lajhárnak, sőt. 8,2 másodperc alatt gyorsul százra, ami szinte sportos érték. Gyári mérések alapján átlagosan mindössze 4,3 liter gázolajat fogyaszt százon. Végig 90-es tempóval hajtva a gázolajigény 2,8 literre esik.

140 lóerős, kétliteres dízellel és automata váltóval a sorozatgyártású A-osztály a szabvány szerint 5,7 litert fogyaszt átlagosan 100 kilométerenként. A Mercedes a bionic carban is beveti az Autotronic fokozatmentes sebességváltót, amelyet az A-osztályhoz rendelhetünk.