Pávatoll és küszöbneon
|
Az ellenkező nem megnyerése érdekében a hímek minél nagyobbnak és minél díszesebbnek kívánnak látszani. A két iskolapélda a farktollaival operáló páva és az oroszlán sörénye. Még nincs rá megdönthetetlen tudományos bizonyíték, de mintha a figyelemfelkeltő tollazatot, színt néhány férfi az ingből kilógatott mellszőrzettel helyettesítené. Persze tutira imponáló foggal vagy szemüreggel kinyitni a sörösüveget.
Ma egész iparág él az egónkat megtámogató autócsoda felspécizéséből. Az optikai tuning mind a méretnövelésre (szélesített kerékjárat, nagy kerék, hókotró jellegű lökhárító-spoiler), mind a díszítésre megoldást ad. A cél érdekében bevethetünk gagyiextrákat és igen költségeseket is, gondoljunk a négymilliós felnire.
Mellben-popsiban gömbölyű
Mi férfiak a mellben-popsiban gömbölyű nőket általában vonzónak találjuk. A kerek vonalakat, telt sárvédőket az autótervezők is bevetik. A Lamborghini Miuránál odáig ment a nőiesítés, hogy Marcello Gandini a lámpákra szempillát is álmodott, nem véletlenül! Német kutatók kimutatták, hogy a sportautókról és a bombanőkről mutogatott képek az agy hasonló területét stimulálják.
Ösztönök és gátak
|
|
A nemi sajátságok az autóválasztásban is kidomborodnak, de itt is sok múlik azon, hogy a kulturális gát mennyire korlátozza a természetes ösztönöket. A fészekrakó ösztöntől vezérelt nőknek a biztonság, a kényelem és a megbízhatóság a legfontosabb. Minél egyszerűbb egy nő, annál nagyobb hatással lehet rá a tekintélyes és drága autóval felszerszámozott férfi. Mielőtt az őrá bukókat elkönyvelnénk pénzéhes némbernek, a jólétre tett utalás a stabil hátteret, az utódok védettségét is jelenti, ehhez pedig a nők természettől fogva vonzódnak.
Lapozás után rámegyünk az apró hímtag és a túlméretes autó összefüggésére
Kamaz vagy AMG
A vadászó férfiaknak viszont a mamutot kellett legyőzniük, nála kellett erősebbnek, gyorsabbnak lenniük, minél hatékonyabb fegyverrel felszerelkezve – mutat rá pszichológusunk. A harcos igényeinek a domináns járművek felelnek meg. A társadalom fejlődésével a minél nagyobbnak látszódás igényét (ld. kalap és válltömés) már nem a méreteivel domináns Kamaz elégítheti ki. A fölény kifejezésének szofisztikáltabb módja a brutális motor.
Mostanság sorra jönnek ki a kolosszális teljesítményű autók. Az Audi még az előző A6-ból hozta ki a 480 lóerős RS6 Plust, a BMW pedig a 400 lóerős M5-öt lecserélte egy 507 lóerősre. És a 612 lóerős Mercedesekről még nem is szóltunk, amelyekért horribilis pénzeket is megadnak.
Nagy autó – kis szerszám?
Máris a sokakban élő nagy autó – kis dákó beidegződésnél tartunk. A kisebbrendűségi érzés nem mindig a cerka méretére vagy működésére vezethető vissza, de tanult pszichológus kollégánk szerint a feltűnően domináns autót választók tényleg kompenzálnak valamit.
Az üzekedésben kevés örömhöz jutók más területeken annál többet akarnak tenni az alfahím szerepének kivívásáért, átlagon felüli rizikót vállalnak csak azért, hogy lenyomjanak valakit. A kompenzációs célú előzés a győzelmet fejezi ki számukra, amihez erős autó kell. Ami tehát első látásra csak műszaki adat, az tágabb értelemben muníció a támadáshoz és a szerszámméret növeléséhez.
Harc városban és autópályán
|
|
A küzdelem többfrontos. Városban alap a lámpától gyorsulás, kihívóan átnézve, a pirosnál meg-megugrasztva az autót. Szerintem többen is mentünk már éjszaka, ismeretlen országúton csak azért gyorsan, hogy a mögöttünk lévő lemaradjon az idegesítő lámpájával. Fogalmunk sincs, milyen kocsival, milyen helyismerettel küldi, de le kell nyomni, amivel életveszélybe sodorhatjuk mindkettőnket.
Autópályán többek között a letolásban, jobbra-balra kígyózásban nyilvánul meg az agresszió, a harc a fölény megteremtésére. A megtámadott erre megvillanthatja a féklámpát, esetleg nyomhatja az ablakmosót, amivel megalázóan levizeli a ráhajtó szélvédőjét és motorházát. Ha van benne kraft, akkor meg autójával kisorol, padlógáz és örül, hogy ronggyá alázta a tükörben töpörödő kis férget. Csak az a kérdés, a győzelem ér-e annyit, hogy életeket tegyünk érte kockára?
