Mit tegyünk, ha jön a mentő?
A tapasztalatok szerint háromféle autóssal lehet találkozni. Az első csoportba tartozók egyszerűen észre sem veszik a szirénázó mentőt, rá se bagóznak, míg a második halmaz autósai ennek éppen az ellenkezőjét teszik, néha többmilliós autókkal is képesek felugratni a húszcentis járdára, csakhogy a mentőnek ne kelljen lassítania sem. A harmadik fajta autós egyszerűen megijed, beleáll a fékbe és addig nem mozdul, amíg hallja a szirénát.
A mentősofőröknek akkor segítünk a legtöbbet, ha jelezzük, hogy észrevettük őket – index – és megpróbálunk elhúzódni előle. Városi csúcsforgalomban általában a két sor közé középre szokták befúrni a mentőt, így csak valamelyik oldalra kell lehúzódni, és megvárni, amíg elrobog a szirénázó járgány. Azonban a sofőrök óva intenek attól, hogy mögéjük osonva valaki kihasználja a mentő által nyitott utat, mert néha meg szoktak állni. Elég hirtelen.
Amúgy az EU-s norma szerint negyed órájuk van a mentősöknek, hogy a riasztás után kiérjenek a helyszínre. Ezt az időt itthon évekig 10 perc alatt tudták tartani, de ez már a múlté, az utóbbi időkben néha a félórás roham sem számít ritkaságnak. Nem tudni, meddig mehet még ez így. Valószínűleg addig, amíg nem lesz valami nagyobb botrány, ami után már elkerülhetetlen lesz, hogy némi pénzt kapjanak a mentősök. Kár, hogy ezt nem lehet megelőzni.
Budapest IQ-térképe
A sofőrök szerint érdekesen alakul, hogy hol, mennyire könnyítik meg a dolgukat. Budai kerületekben az esetek többségében pillanatok alatt szétspriccelnek az autósok a szirénázó mentő elől, de van olyan városrész is, ahol nemhogy nem engedik el, hanem még be is szólnak: ugyan, mi olyan sürgős?
Megkérdeztük azt is, hogyan talál el egy mentős a beteghez. Persze van néhány mentőautó, amiben akad GPS, a bökkenő csupán annyi, hogy ezeket a sofőrök maguk veszik, esetleg a családtól karácsonyra kapott ajándék PDA-t fogják be a munkába.
Megfelelő jogosítvány és pályaalkalmassági mellett még némi rutinra, a műszerek kezelésének ismeretére van szükség és máris lehet büntetlenül áthajtani a piroson, szembemenni a forgalommal vagy a villamossínen előzni az egész autósort. A csekély mókáért cserébe szerény fizetés és kőkemény munka jár. Senki ne higgye, hogy a mentős élete csak játék és mese, hiszen gyakran a legnehezebb munka a baleset és a kórház között zajlik.
A riasztások oroszlánrésze teljesen felesleges, főként részegekhez, csövesekhez hívnak autót. Emellett az emberek rájöttek, hogy a rendelőben sokan vannak, a váróban ülni is kellemetlen, az orvosnak meg esze ágában sincs apró-cseprő ügyek miatt végigjárni a körzetet, így inkább mentőért kiáltanak. Ők mennek, felcipelik a 80 kilós cuccot az ötödikre, majd kiderül, hogy erre semmi szükség nincs.
A második oldalon kiderül, melyik a legyilkolhatatlan mentőautó és hogy teliholdkor miért nem jó az utcán lenni
A legjobbak
A mentősöknek eddig a benzines Toyoták váltak be a legjobban, azok amiket évtizedekkel ezelőtt, a modernizálás első körében kaptak. Ezeket egyszerűen képtelenség volt széthajtani, a megterhelő igénybevétel ellenére nem egy jármű kilométerszámlálója már a 7-800 ezret is átlépte. El nem romlanak az öregek sem, csupán a motor kezdeti fickósságának kell előbb-utóbb búcsút inteni. A teljesítménycsökkenés mellett persze a fogyasztás is megugrik, így nemritkán 20 liter is lecsúszik a gépek torkán, amelyeket mostanában már csak áruszállításra használnak.
Ezekkel a mentőkkel csupán az volt a baj, hogy igen szűkösen fértek el benne az orvosok, betegek egyaránt. A másodgenerációs Toyotákkal sem volt sok tennivaló, bár strapabíróságban az elődtől már egy kissé elmaradtak.
Jól teljesítenek a Mercedesek is, de ezeket állítólag nem lehet úgy hajtani, mint a japánokat. Megbízhatóan elmennek a németek is a világ végéig, de ehhez szolidabb tempót kell diktálnia bennük a sofőrnek. A mentősöknél újabban arra törekszenek, hogy a tiritarka autópark helyett minél kevesebbféle modellel lássák el feladataikat. Ennek szellemében az újonnan vásárolt autókon vagy Mercedes, vagy Ford emblémák találhatóak.
Az egyetlen baj az, hogy míg külföldön kifejezetten mentőautónak épített járgányokat kapnak a mentőszolgálatok, addig itthon csupán a meztelen autót rendelik meg, amit hazai, olcsó és néha kevésbé strapabíró, nem túl átgondoltan tervezett felszereléssel tömnek meg. Persze szerkezetileg is mások a külföldi autók, komolyabb önindító, masszívabb futómű és megerősített fékek szolgálnak alattuk, de nem ritka a légrugó, tolatókamera sem, amiről itthon még csak álmodni lehet.
Teliholdkor sok a bolond
Arra a kérdésünkre, hogy van-e valami rendszer abban, hogy mikor, hányszor hívják a mentőt, meglepő választ kaptunk. Állítólag teljesen kiszámíthatatlan, van olyan nap, hogy semmi sem történik, de akad olyan is, amikor a műszak ideje alatt egy perc megállás sincs. Talán a telihold ideje az egyedüli, amikor szinte biztosan több a feladat.
Tíz évig tart a szolgálat
Szabály, hogy tíz évnél idősebb autó nem dolgozhat mentőként. Éppen mostanában telik le a korábbi Mercedesek első évtizede, így ők lassan nyugdíjba vonulnak, helyettük jöttek az új Sprinterek. Igaz, a rózsaszín hírek arról nem szólnak, hogy nagyjából harminc darab régi mentő helyébe mindössze huszonegy érkezett, tehát jóval kevesebb, mint amennyi kiesik.
Az úgynevezett esetkocsik havi 4000, míg a szállító járművek havi 6000 kilométer körüli távot futnak a fővárosban. Érdekes, hogy a finanszírozásban nincs sok különbség, ugyanannyi pénz jut oda is, ahol hetente három esethez kell kivonulni, és az olyan helyre is, ahol fél nap alatt 12-szer.
