Mi legyen az útszéli, kevéssé esztétikus lapos cicával? Hová forduljunk, ha őzet gázoltunk, és mi legyen a kerítés mögül kiszaladó kutya által okozott kárral?
Ki viszi el?
Ha városban, az útszélén találunk nem túl esztétikus tetemet, azt a Fővárosi Közterület-felügyelet Illatos úti Állategészségügyi Telepének illik bejelenteni, a 280-6832-es telefonszámon. Bár nem az elütött állatok begyűjtése az elsődleges feladatuk, de mivel csak nekik van a feladatra szakosított, megfelelően kialakított járművük, a kerületi önkormányzatokkal kötött megállapodás értelmében ők végzik el a piszkos munkát. Az elpusztult állat veszélyes hulladéknak minősül, ezért inkább ne piszkáljuk! A telep dolgozói elméletben a bejelentéstől számított huszonnégy órán belül, a gyakorlatban ennél jóval hamarabb eltakarítják a közútról a tetemet. Budapesten kívül pedig az illetékes önkormányzatot lehet zaklatni, ha paradicsomos macska pihenget a szaggatott vonalon.
Kígyók, békák
Az autósokra nem jelentenek nagyobb veszélyt, de a motorosok parádésat eshetnek egy-egy zsírosabb barnavarangyon. Érdemes azt is megtanulni, hogy nem kell feltétlenül a kerékkel ráhajtani a békákra ahhoz, hogy azok elpusztuljanak. A nagy sebességgel két kerék közé vett kétéltűek is nagy eséllyel lehelik ki lelküket, tehát inkább lassítsunk le rendesen, ha békákat látunk magunk előtt.
A békák öngyilkos hajlamú aszfaltra telepedésére leginkább hűvösebb estéken kell számítani, amikor a még meleg úttestre vonulva próbálják melegen tartani magukat a szerencsétlenek, de a szülőpocsolyájuk, -tavuk felé tartó úton is gyakran keresztezhetik az autóutakat.
Nyúl, fácán
Ez a kategória még nagy valószínűséggel nem töri össze a kocsit, és a becsapódás sebességétől függően még akár egy grátisz fácánleves is része lehet a hétvégi menünek. Persze csak akkor, ha a lakótársaink nem kergetnek el a napok óta madzagon lógva érlelődő madár szaga miatt. Egy komolyabb tempóval elcsapott nyúl konyhatechnológiai feldolgozása már problémásabb lenne, azt inkább csak mossuk le a jármű elejéről, másra úgysem lesz jó. Vigyázunk, makacs szennyeződés a javából.
Nagyvadak
Nagyobb termetű állatoknál már nem ússzuk meg egy gőzborotvás hűtő-, lökhárítótakarítással. Már egy kisebb őz is rendesen összetörheti az autót, nem is beszélve egy termetesebb vadkanról. Vadakra leginkább szürkület és hajnal környékén számítsunk, erdővel, bokrokkal szegélyezett utakon.
Roadkill Turtle
Lapozás után felelősöket keresünk, és eláruljuk mi tűnik a legokosabb megoldásnak akkor, ha már elütöttük a vadat
Ki a hunyó?
A rendszerváltás előtt minden vadásztársaságnak kötelező biztosítást kellett kötni, így ha egy autósra rávetődött egy vadkan, a kárt fizette a biztosító. Manapság már nem így működik a dolog, biztosítást csak elvétve kötnek a vadásztársaságok. Az ok egyszerű: nem kötelező és nincs rá pénz.
Ha törik az autó, a sofőrnek nem feltétlenül érdemes a vadásztársaságot megkeresve kérni a javítás költségeinek megtérítését, mert még esetleg az ő nyakába varrnak egy tisztességes kártérítést, ha például díszes agancsú, vagy nagy tenyészértékű állat kerül a kerekek elé.
A rendőrségi helyszínelés sem jelent biztos sikert, nem biztos, hogy a kiérkező helyi járőr nekünk ad igazat. Maga a vadveszélyt jelző tábla definíciója is elég tág értelmezésekre ad lehetőséget, mert a KRESZ szerint „a tábla azt jelzi, hogy az úttesten… … szabadon élő állatok megjelenésével fokozottan számolni kell”. Tehát ha van tábla, könnyű arra hivatkozni, hogy az autós a hibás, miért nem vezetett körültekintőbben. Természetesen ezt bajos megmagyarázni akkor, amikor a vaddisznó az oldalablakon ugrott be, majd a csomagtartón keresztül távozott.
Van néhány eset, amikor biztosan az autós jár jobban, ilyenek, ha 300 méteren belül vadetető található, vagy amikor vadászat, hajtás történik a környéken.
Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, jobban járunk, ha az áldozatot egyszerűen betesszük a csomagtartóba és hazavisszük feldolgozni, mélyhűteni, megenni. A vadásztársaság nem fogja hiányolni, – ha bejelentjük a gázolást, akkor nekik rengeteg papírmunkájuk lenne vele, és ezen felül még a kilőhető állományból is levonják, – nekünk meg legalább lesz mivel megtölteni az erkélyen zakatoló hűtőládát.
Háziállat
Sok minden függ attól, hogy van-e gazdája az éppen kivasalt jószágnak, vagy sem. Bár elütött állatnak a ritkán akad tulajdonosa, de ha éppen egy kerítés mögül szaladt ki a Bodri kutya, legalább tudjuk, hová kell becsöngetni. (A vigyázat harapós kutya feliratú táblától már ne ijedjünk meg.) Szerencsés esetben a házra kötött biztosításban benne van az útra tévedt házőrző által okozott baleset is, így a biztosítótól várhatunk kártérítést.
Autópályán
Ez az egyetlen út, ahol többé-kevésbé biztonságban vagyunk a négylábúaktól. Az autópályákat vadkerítések szegélyezik, amelyek elméletben megvédik az autósokat attól, hogy kóbor állatok kószáljanak a nagytempóban közlekedők közé. Ez önmagában még nem lenne elég, mert ha egy szarvas át akar jutni a kerítésen, akkor ezt meg is oldja valahogy, de a pálya felett és alatt készített vadátjárók nagy eséllyel kielégítik az állatokat.
Úgy fest, az autópálya kezelője az erősebb kutya, mert a sztrádákra beszabadult állatok által okozott balesetekért általában a vadásztársaságok fizetnek. Ugyanis az ő feladatuk a vadkerítések állapotának ellenőrzése, és a hibák, szakadások jelentése. A kerítés karbantartása azonban már az autópálya kezelőjének a feladata.
A jövő
Szerencsére előreláthatóan 2008-2009 környékén változik majd a helyzet a témában, talán a biztosítók hajlandóak olyan összeget kérni, amit a vadászok is ki tudnak gazdálkodni, talán újra kötelező lesz a társaságoknak a biztosítás, ezt még senki sem tudja. Addig is, ha két világító szempár néz velünk farkasszemet, inkább lassítsunk, vagy álljunk meg. Ha meg vadpörköltet ennénk, akkor inkább…
