Jó apám kiskoromban a halálba kergetett azzal, hogy szerinte egy rendes gyereknek álmából felkelve is tudnia kell az összes budapesti híd nevét, északról délre, de akár visszafelé is. Így hát nem volt mit tenni, be kellett magolni az összeset. Most az akkor betanult sorrendet mellőzve nézzünk végig a Duna-hidakon, melyik mekkora, mikor épült, és hogy tartja magát. Nyugodtan ráhajthatunk-e, vagy inkább sietősen szaladjunk át rajta, mentőmellénybe burkolózott felsőtesttel.
A híd a Wikipédia szerint olyan építmény, amelyen valamely út, vasút, csatorna vezet át egy átívelendő völgy, vízfolyás vagy más közlekedési akadály egyik oldaláról a másikra úgy, hogy az áthidalt völgy, vízfolyás vagy közlekedési vonal számára az építményben a kellő számú és nagyságú nyílás szabadon maradjon. Egyesek ezzel a definícióval vitatkoznak, szerintük híd csak vízfolyás felett lehet, a többit inkább felüljárónak illene hívni.
Szabadság híd
Egyesek a nevét sem tudják, sosem járnak rajta. Egyszerűen csak zöld hídnak nevezik, míg mások, főleg a dél-budai kerületek lakói naponta többször is átutaznak rajta. Nemrég zárták le, legkozelebb majd csak 2008. októberében lehet rajta ismét közlekedni. Ez az öngyilkosjelöltek kedvence hídja, a turul mellől jó páran próbálkoztak már bombát ugrani a Dunába. Akiknek ez sem sikerül, azokat a tűzoltók szokták lekönyörögni a magasból a közlekedők legnagyobb örömére.
A második világháború végi rombolásnak áldozatul esett hidat a korabeli technikával, nyersanyagkészlettel húsz hónap alatt építették újra. A mostani lezárás sem lesz rövid, 14 hónapig tart majd és ötmilliárd forintba kerül a híd szinte teljes rekonstrukciója. A kategóriájában az egyik legszebbnek tartott, 4900 tonnás acélszerkezetet utoljára 1980-ban újították fel.
Állítólag a beépített acél 80 százalékát még 1896-ben készítették, ezért anyagát tekintve ez a főváros legöregebb hídja. Extraként a korábbi névadó Ferenc József egy valódi ezüst szegecset is belekalapált a már elkészült szerkezetbe, valahol a pesti oldal közelében. De ne keresse senki, 1956-ban sok minden egyébbel együtt ennek is nyoma veszett.
Margit híd
A francia ízlés szerint épített híd Budapest másodikjaként készült el. A 613 méter hosszú szerkezet építéséhez 5200 tonna acélt használtak fel, az elemeket pedig 360 ezer szegecs tartja össze, egyelőre sikerrel.
A főváros legramatyabb állapotban lévő hídját éppen a napokban nézték át a szakemberek, miután augusztus huszadikán délután néhány betondarab zuhant le róla az aszfaltra.
A betonszerkezet a teljes elporladás határán van, és ne feledkezzünk meg a Combinók miatt megerősített felsővezetékek súlya alatt magukból kifordult villanyoszlopokról sem, amelyekideiglenes megerősítést kaptak ugyanúgy, mint a korrodált korlátok. Mindkettő roppant ízléses lett. Korábban néhány szakértő azt sem tartotta kizártnak, hogy a híd útfelülete egyszer csak se szó, se beszéd beszakad egy nehezebb járgány alatt.
Utoljára 1978-ban újították fel, azóta csak folyamatos javítgatást végeztek a Margit hídon. Reméljük a teljes rekonstrukció megkezdéséig, – amellyel muszáj megvárni a Szabadság híd felújítását, illetve az M0-s híd elkészültét – nem dől a Dunába az egész. A teljes felújítás egy évig tart majd, de a buszok és a villamosok egy közös sávban továbbra is használhatják akkor a hidat.
Petőfi híd
A Margit hídhoz hasonlóan itt is akadnak problémák a villanyoszlopokkal, bár itt még egy sem dőlt ki. Hasonló ocsmány vasdarabok és kifeszített kábelek próbálják egyben tartani a felsővezetéket, mint amilyenek a Margit híd korlátjait óvják a Dunába zuhanástól.
Az 1933-1937 között épült, eredetileg Horthyról elnevezett hídhoz legutóbb 1980-ban nyúltak hozzá komolyabban, a kerékpárutakat is ekkor szüntették meg. 1945-ös felrobbantása után csak 1952-ben készült el ismét, ekkortól hívják Petőfi hídnak. A körút forgalma zubog át rajta nap mint nap, járhatóságán sokat javított a Lágymányosi híd átadása.
Hajtás után érkeznek azok a hidak, amik ránézésre jól vannak, de lesz videó híres hídkatasztrófákról is
Erzsébet híd
Ebből kapásból kettő is van, mert az 1903 és 1945 közötti hidat a háború után nem felújították, hanem elbontották és csak jó pár évvel később, 1964-ben építették fel ismét. A hossz és a név megmaradt, de az új híd jóval szélesebb és könnyebb lett az elődnél. Az 1990-es taxissztrájknak egyetlen klassz pillanata volt, mikor az amúgy életveszélyes forgalmú híd közepén nyugodtan lehetett sétálni.
A régi híd épülésekor drámaian változtatta meg a főváros képét, hiszen a pillérek közeléből teljesen eltűntek a régi városrészek. A Belvárosi Plébániatemplom is éppen csak megúszta a rombolást, a pesti óváros azonban már nem volt ennyire szerencsés.
1972-ig villamos is járt a hídon, de ekkor a tervezett 4-es metró (!) miatt eltávolították róla a villamospályát. Igen előrelátóak voltak, hiszen bő 35 évvel a tett után sincs még kész az újabb földalatti. Legutóbb 1990-ben végeztek rajta nagyobb felújítást, azóta csak felületvédelemre és útfelület-javításra volt szükség. A legnagyobb élmény, mikoraz ember a Hegyalja útról érkezve gurul rá, viszonylag magasról. A pesti oldal S-kanyarja sem mindennapi, nagyjából innen szokott kezdődni a tuti dugó.
Árpád híd
A két háború között megkezdett, de csak 1950. november 7-én átadott hidat eredetileg Sztálinról keresztelték el, mostani nevét csak 1958-ban kapta. A jelenlegi legforgalmasabb dunai átkelőt 1981 és 1984 között szélesítették ki a mai méretére. Annak ellenére, hogy ez a főváros legforgalmasabb Duna-hídja, a műszaki állapotára nem lehet sok panasz. Egyedül a festékszórós hülyegyerekek csúfítják el itt-ott, de velük semmit sem lehet kezdeni.
Lágymányosi híd
Ez a legújabb budapesti, Dunán átívelő szerkezet, 1995-ben adták át a forgalomnak. Építését a tervezett budapesti világkiállítás is indokolta, amit végül lefújtak. A 495 méteres, 6800 tonnányi acélszerkezetet tartalmazó híd útfelületeit különleges, tükrös megoldással világítják be. Villamos egyelőre nem jár rajta, de a villamospálya alapjait már bő egy évtizede lefektették. Állapota fiatal korának köszönhetően jó, csak a piros festék hámlik róla néhol. Amúgy lehetett volna rendes neve is, mégis a Lágymányosi híd lett a bafutó. A hidat legutoljára Latinovits Zoltánról akarták elnevezni, de korábban szóba jött Szent László, Kossuth, Szent István és Mátyás király is, mint névadó.
Lánchíd
Nagyon nem kell bemutatni, Budapest első Duna-hídjaként épült meg 1840 és ’49 között, korának második legnagyobb nyílású függőhídjaként. Szerkezete 5200 tonna acélt tartalmaz, legutóbb 1987-88 között végeztek rajta komolyabb javításokat, azóta köszöni, jól van. Jelenleg turisták és rosszarcú kéregetők kedvenc helye, de néha elszánt horgászokkal is összefuthat rajta a gyalogos járókelő.
Új híd
2008-ra várható az M0-ás körgyűrű északi Duna-hídjának befejezése is, amely Káposztásmegyert köti majd össze Békásmegyerrel. Bár a névadással kapcsolatban néhány agyament ötlet is roppant népszerű volt, a szakértők mégis a Megyeri híd elnevezést tartották a legjobbnak.
A közlekedési előírások szerint a fővárosi Duna-hidakon tízévente esedékes egy átfogó felülvizsgálat, ez alól csak a Szabadság híd kivétel, amelyet ötévente kell átnézni. Bár az átnézés nem biztos, hogy meg is véd.
