A többieknél már 20 000 hibamentes kilométer beleugrott a tartóstesztre átvett BMW 120d-be, de kedvesemmel valahogy most először mentünk vele külföldre. Prága volt az úti cél. Ha nem sietünk, a 120d akár egyetlen tankolással megjárná a jó 1000 kilométeres utat.
Öt óra alatt kényelmesen odaérni. A város kocsival is jól járható volt, de a három metró, a sok villamos és busz az olcsó jegyekkel együtt versenyképtelenné tette a BMW-t. Mi is megerősíthetjük, hogy Prága csurig van turistákkal.
Fekvése mint Budapesté
Pedig a fekvése nem szebb Budapesténél. A Duna helyett a Moldva folyik keresztül a városon, a vár ott is az egyik oldalán, dombokon, a belváros a másik parton, síkon terül el. Séta közben nem muszáj az útikönyvet kipipálni, óváros, kisoldal (Mala Strana), vár (magyarosan Hradzsin vagy csehül Hradcany) sorrendben végigtalpalva a fővárost.
Bármerre elindulhatunk, barátságos utcákat, kedélyes tereket, hangulatos kávézókat és megfizethető éttermeket találunk. Prága élhetőbb, barátságosabb, emberibb és szebb oldalát mutatta Budapestnél, ráadásul nincs lepusztulva a belváros, sok a pad és van elég nyilvános WC. Az illemhelyeket táblák jelölik, de általában 10 koronáért (90 Ft) a kávézók vizesblokkját is igénye vehetjük a város szívében.
Csak szebb és barátságosabb
Életszagú útikönyvünk figyelmeztetett rá, hogy az éttermi kiszolgálás nem mindenhol fejlődött a Kórház a város szélén vagy a Nők pult mögött leforgatása óta. Egy vendéglőben richtig nem engedtek megebédelni az öt üresen álló hatfős asztal egyikénél sem, kérlelhetetlenül odaszögeltek kettőnket a gagyibb helyen lévő kettes asztalhoz.
Talán az lehet mögötte, hogy netán egyszerre beesik kíséretével a kuvaiti emír, az ománi szultán és még három tőkepénzes társaság és akkor ugye elvesszük a helyet a profitábilisabb vendégektől. A táplálkozás során persze üresen maradt mind az öt, amit az ott gyakrabban megforduló személyzet megsejthetett volna, de oda se neki.
A malátabokrok árnyékában
A sör minősége és olcsósága mindent ellensúlyoz. Csehországban a sörivás olyan fontos része a mindennapok és a nemzeti identitásnak, mint nálunk a téliszalámi, a pirospaprika és a tokaji aszú együtt. A csehül rezane, magyarul rigoletto (a barna és a világos sör keveréke) is ott figyel az itallapon, de nekem a barnák jobban ízlettek.
A sörök között a 12 és a 14 fokos drágább a 10 fokosnál, de az az érték nem az alkoholtartalmat jelöli. Különben az évente fejenként 160 litert legurító csehek delirium traemensben töltenék életüket. Az ár a termék arculatán, presztízsén kívül a fokokkal jelölt malátatartalomtól függ, de az igen jó nedűket is olcsóbban megkapni, mint a focimeccs mellé éppcsak elcsúszó hazai középmezőnyt.
A következő oldalon folytatódik a sörtúra és a BMW-ről is lesz szó
Egy kocsma, egy márka
Egy kocsmában-kávézóban általában egyféle sörmárkát mérnek, ezért érdemes sorban beülni a Staropramen, Pilsner Urquell, Budweiser Budvar, Gambrinus, Velkopopovicky Kozel és Krusovice-feliratú napernyők alá is. A nagy márkák mellett persze van elég kisebb sörfőzde, amiket kár kihagyni, ha utunkba esnek.
Fejlett cseh nyelvismereteim kimerülnek annyiban, hogy pozor, vlak, de talán ez is szlovákul van. A sörvásárláshoz segítségül annyit, hogy a világos sörök üvegén a svetle, a barnákon a cerne vagy a tmavy lezak feliratot keressük. A lezak az utóbbiban az ászoksör. A cseheknél közmondásos, hogy megbukna a kormány a sör árát felemelve, ezért a prágai várban is megihatunk 350-500 forint között egy korsóval, kevésbé felkapott helyeken pedig még jutányosabb.
5,5 liter százon, autópályán
Nyaraláskor nem spórolunk, ezért hőn szeretett kisautónk végig 150-nel hasított a régi M7-re emlékeztető szlovák és cseh autópályán. A betonlapokon való zötyögést 5,5 literből kihoztuk. Ezzel a számmal tartósteszt-autónk nemcsak a 118d-t tette helyre a fogyasztási tesztben, hanem sok dízel kisautót is. Egy Fabia Combi az 1,4-es TDI-vel nem fogyaszt kevesebbet autópályán és akkor az 1-es kényelméről nem is szóltunk. Két embernek mindig, mindenhol, mindenre jó.
Rendkívül szórakoztató mutatványokra képes. Ha az előző kamionok miatt lassítunk és ránk mászik egy barom, mintha nem telne tőlünk 100-nál nagyobb tempóra, ne jöjjünk dühbe! Ha szabad az út, apró kis ponttá zsugorodik majd a tükörben. Az autón nincs típusjelzés, ezért nagyon sokakat meglepett, ahogy ötödikben és hatodikban ellő. 80, 120, 160, szinte mindegy milyen sebességről, bitang jól húz a 340 Nm és a 163 lóerő.
Kettőnek igen, négynek nem
A tempó sosem megterhelő. Megkockáztatom, hogy a 120d két embernek a 3-as sorozat kényelmét, nyugalmát, biztonságát nyújtja, de kisebb és könnyebb kasztnija miatt még agilisabb. Ha akarjuk, gyorsvonat, ha akarjuk, versenyló. Ha nem érdekes a hátsó sor és nem zavar a csüngőhasú kocára emlékeztető küszöbvonal, az 1-es a mi autónk.
Az 1-es sorozat csomagtere persze épp olyan szűk, mint az első utasoktól hátrafelé az egész autó, de a cseh sörből azért sikerült bepakolni rendes mennyiséget. Vámmentesen mindenki csak 110 litert hozhat magával, ha a határon rákérdeznek.
De nem kérdeztek. Oda-vissza a magyar, a cseh és a szlovák állam összes átlépett határán elég volt fejenként egy útlevelet felmutatni az ablakon és mehettünk tovább. A gázolaj Szlovákiában az autópályán nem volt olcsóbb az itthoninál, a szintén sztrádás cseh kúton sem. Mondjuk ha nem féláron adják, én csak itthon tankolok: inkább jusson az adó a magyar államnak, mint a szomszédokénak.
