Miért is veszélyes?
Dénes – aki többek között a képszerkesztésben is segítségünkre van – mesélt ugyan egy tüsszentős rémtörténetet, de ezt egyelőre nem merem leírni. Talán majd a cikk végén, addig legyen elég annyi, hogy tüsszentéskor 150 km/órás sebességgel távozik belőlünk ez-az.
Amúgy a válasz elég egyszerű: mert tüsszentés közben akár egy teljes másodpercig is csukva van az ember szeme. Sorozattüsszentésnél, amire egy jólnevelt allergiás bármikor képes, pedig akár ennél sokkal hosszabb ideig is száguldozhat az autós, amíg végre újra lát valamit a könnyein keresztül. Ez 130 km/órás tempónál másodpercenként 36 méternyi vakrepülést jelent, de a városi 50-es sebességkorlátozást betartva is közel 14 méternyi távot teszünk meg úgy, hogy dunsztunk sincs róla, merre járunk. Ez egyenesben, kis forgalom mellett nem akkora dráma, inkább a kanyarokban, szűk beláthatatlan utcákban autózva lepődhetünk meg nagyon, mikor ismét kinyitjuk szemünket. Autópályán, gyalogosátkelőn is súlyos következményei lehetnek egy-egy kihagyott pillanatnak.
Miért tüsszentünk? |
Az interneten kutakodva számtalan magyarázatot találni a tüsszentésre. Legjobban az a verzió tetszett, miszerint az emberek azért tüsszentenek, ha a napba néznek, mert a fotonok felmásznak az orrukba. Egyes kultúrkörökben pedig azt tartották a tüsszentésről, hogy ilyenkor rövid időre a lélek elhagyja a testet. Gyönyörű válaszok, de van egy sokkal kevésbé vicces, ám nagyobb igazságtartalmú változat is: a tüsszentés az a folyamat, amikor az előtte beszívott, nagy mennyiségű levegőt az orrunkon és a szánkon keresztül hirtelen, szinte robbanásszerűen juttatjuk a külvilágba. Ez egy olyan reflexfolyamat eredménye, ami akaratunktól függetlenül játszódik le. Tüsszentés jön létre, ha az orrnyálkahártyában lévő idegvégződéseket irritálja valami. Furcsa módon erős fényinger is kiválthat ilyen reakciót, a látóideg ingerlésén keresztül. Tüsszentés következhet be akkor is, ha az orrüreget bélelő nyálkahártya megduzzad, például egy megfázás következtében. Okozhatja még az orrüregbe került idegen test, szennyező por, erőteljes illat – például a borsé -, vagy allergiás megbetegedés. A tüsszentés alkalmával szervezetünk tulajdonképpen kísérletet tesz arra, hogy a kipréselt levegő segítségével megszabaduljon a nyálkahártya izgalmát okozó anyagoktól. |
Ne tüsszentsünk!
Egyes emberek szerint a tüsszentés megelőzhető, ha még időben megnyomjuk az orrunk és a szánk közötti pontot. A módszer hatékonyságáért nem vállalunk garanciát, de lehet próbálgatni, hátha sikerül.
Szerencsére az allergiásoknak nem kell vezetés közben feltétlenül szenvedniük a tüsszentésektől, hiszen manapság már az autók nagy részében pollenszűrő tartja tisztán az utastér levegőjét az irritáló virágporoktól. Feltéve, hogy az ablakok nincsenek leengedve és nem virágzó parlagfűmezőn hajtunk keresztül, valamint az előírt időközönként kicserélik az elhasználódott szűrőbetéteket is.
Lapozás után sem jön Dénes horrortörténete, kár is átkattintani
Navigáció, telefon, nő
Vannak azonban egy egyszerű tüsszentésnél hosszabb ideig tartó és nagyobb figyelmet megkövetelő tevékenységek is vezetés közben, amelyek hasonlóan veszélyesek. Ilyen például számos navigációs berendezés, amelyek ezt tudják is magukról, ezért a későbbi pereskedések kivédése érdekében rögtön indítás után, már a nyitóképernyőn felhívják rá a figyelmet, hogy az úti cél bepötyögését lehetőleg ne az autópályán száguldva kíséreljük meg.
Ugyanígy elvonhatja a figyelmet a telefonhasználat is – nem véletlenül tilos kézben tartott mobilt használni vezetés közben -, de akár a fedélzeti számítógép adatai között kotorászás, vagy a sivalkodó gyermek cumijának felderítése is okozhat bajt. A lenge és erősen kitérdelt felsővel támadó stoppos hölgyeket se hátra ültessük, mert bár ha hosszasan bámuljuk bájaikat a visszapillantóban, akkor is a nyakunkba kerülhet a lábuk, csak a berobbant légzsák és a tapintatlan mentősök miatt nem lesz elég meghitt a közös pillanat.
Gyors felmérés
Ugyan a rendőrök a vezetés közben kézben tartott eszközzel telefonálást csekkekkel jutalmazzák, még közel sem mindenki szokott rá a kihangosító használatára. A minap gyors felmérést végeztem, a villamosmegállóban állva az Árpád hídon autózókat figyeltem. Átlagosan minden hatodik autós a fülére szorított készülékbe magyarázott, de könnyen lehet, hogy az egyenes, lámpa nélküli unalmas szakasz ébreszti rá őket, hogy egyedül vannak ezen a hosszú, kietlen úton és haladéktalanul beszélniük kell valakivel. De legalább nem sms-t írnak vezetés közben, mint amit üzemzáráshoz közeli időben a Városligetet átszelő trolikon láttam nemegyszer.
Dénes tüsszentős történetét még most sem merem leírni. Majd legközelebb.