Fej-fej mellett a Mercedes és a BMW
Minden a blokkolásgátlóval kezdődött, és nagyon nehezen indult. Az könnyen belátható, hogy az autó csak addig irányítható, amíg gördülnek a kerekei.
Ha viszont nagyot fékezünk, akkor blokkolnak, már nem gördülnek. Ezért van szükség olyasvalamire, ami vészfékezéskor kerekenként csökkenti a féknyomást, hogy a kerék még éppen forogni tudjon.
Ezt a berendezést ismerjük a német Antiblockiersystem rövidítésével ABS-ként. Az első blokkolásgátlós szériakocsi valószínűleg a Jensen FF 1966-ból, de még mechanikus ABS-sel. Amikor sikerült 1000 helyett 140 alkatrésszel megvalósítani az elektronikus blokkolásgátlót, adottá vált az elvárt megbízhatóság, és 1978 őszén a Mercedes-Benz S-osztályba megrendelhetővé vált a Bosch elektronikus vezérlésű rendszere. Két hónappal sikerült lepipálni a cápa 7-es BMW-t, ami mindig is presztízskérdés volt.
Az a jó, ha lüktet
Ha működésbe lép a blokkolásgátló, akkor a féknyomás csökkentése-növelése következtében lüktetni kezd a fékpedál. A dobolás alól egészen kevés kivétel van, például az elektrohidraulikus fékű Mercedes E-osztály, mert abban csak jeladóként szolgál a középső pedál. Triviális ugyan, de szerintem minden márkaszerviz sztorizhatna azokról az ügyfelekről, akik a pulzálást hibának hitték és beadták javításra a kocsit. A lüktetés nem hiba, sőt!
ABS után ASR
Időközben az autó kormányozhatóságát megőrző ABS a vezetést támogató elektronikus biztonsági rendszerek alapjává vált. A kipörgésgátló és a menetstabilizáló elektronika is az ABS érzékelőit használja.
Az ABS átvette a korábbi mechanikus fékerőelosztók szerepét. A korrekt fékerőelosztás a lassulás javításán túl azért is fontos, hogy a hátsó kerekek csak az elsők után blokkoljanak. Így ugyanis nehezebben pördül meg az autó. Ezzel a tudománnyal már a Lada is felvértezte a kocka 2104-es kombit.
EBD, CBC: elöl-hátul, jobb-bal
Az EBD vagy elektronikus fékerőelosztó rendet tesz az első és a hátsó kerekek fékereje között. Ám ez még messze van az üdvösségtől, mert nemcsak egyenesben lassítunk. Az első-hátsó elosztáson kívül oldalankéntira is szükség van, amit a BMW mutatott be CBC (Cornering Brake Control) fedőnéven, közel 10 éve. Ez a rendszer az ívkülső és az ívbelső kerekek különböző erejű fékezésével megakadályozza a kocsi stabilitásvesztését, amit a terhelésváltás idéz elő.
Még nem csengettek ki! jön a VDC, a DSTC, a VSA, a DSC és a PSM és az összes többi
Az elektronikus ABS adja az ASR (Antriebsschlupfregelung), tehát a kipörgésgátló alapját is. A cél itt a motorerő visszavételével és a túlforgó kerék lefékezésével megakadályozni a kipörgést, az autó kifarolását vagy alulkormányozottságát.
Ehhez mindenképp az kell, hogy a vezető ne a gázpedálhoz kötött bovdennel adagolja a gázt, hanem elektronikusan. Ma már a legtöbb gázpedál elektronikus kapcsolatban áll a motorral, de személyautókban ezt először 1987-re sikerült megoldani, az akkori S-osztályban. A kipörgésgátló kapcsolóján leggyakrabban TRC feliratot látunk.
Borulás és ESP
Újabb 8 évvel az ASR bemutatatása után vált szériaéretté a részben az ABS hardverére támaszkodó ESP (Elektronische Stabilitätsprogramm). A menetstabilizáló elektronika vagy több helyen kitörésgátlónak nevezett rendszer összehasonlítja a kormánnyal belőtt irányt és az autó tényleges mozgását.
Amennyiben a kettő nincs fedésben, mert a kocsi épp megpördülni készül, vagy az orrát tolva kicsúszik a kanyarból, az ESP közbelép és megpróbálja egy vagy több kerék fékezésével visszatéríteni az autót a kormánnyal kijelölt irányba.
Mindenki másképp kínálja
Az ESP hatékony alulkormányozott autóban, tehát akkor, ha a kocsi a betekert első kerekeken kicsúszik a kanyarból, és a túlkormányozottságot is korrigálja. Utóbbi esetben a kocsi farának kitörését akadályozza meg, ami talán a leghasznosabb tulajdonsága. A jobb ESP-k vezérlése automatikus fékezésekkel kiszárítja a fékeket esőben, amit a bekapcsolt ablaktörlőből érzékel.
A Boschhoz köthető ESP térhódítása az A-osztály nevezetes jávorszarvastesztje és felborulása utánra datálható. A kiskocsi borulási hajlamát alapáras menetstabilizálóval és több más módosítással kúrálta ki a Mercedes-Benz. Az ESP-nek sok más neve is van.
A Toyota VSC, az Alfa Romeo VDC, a Honda VSA, a BMW DSC, a Porsche PSM, a Volvo DSTC néven kínálja ugyanazt.
Fékezni sem tudunk
Mivel a népeket nehezebb lenne rávenni arra, hogy erélyesen belerúgjanak a fékpedálba (pedig nyugodtan, nem törik le), az autógyártók inkább fékasszisztenst alkalmaznak.
A BAS a fékpedál lenyomásának gyorsaságából érzékeli, ha pánikfékezést hajtunk végre és az esetleg renyhén nyomott pedál ellenére a maximális fékerővel lassít.
Egy körültekintően megcsinált fékrendszer már akkor a tárcsákhoz közelíti a fékbetéteket, ha hirtelen elkapjuk lábunkat a gázról, hogy minél gyorsabban reagálhasson a vészfékezésre. A franciák pedig előszeretettel jelzik a vészvillogó bekapcsolásával a kemény lassítást a mögöttünk jövőknek.
