Évek óta vészjelzéseket ad le a Föld. A szélsőséges időjárás, az állatfajok kipusztulása, a világméretű katasztrófával fenyegető olvadó sarki jégtáblák előjelek, amelyek mind-mind a technikai fejlődés számlájára írhatóak, pontosabban arra, hogy nem megfelelő mértékben osztjuk be a Föld energiakészletét és nem törődünk bolygónk sebezhetőségével.
A népellenségnek kikiáltott szén-dioxid ma a legkomolyabban kezelendő problémaforrás. Az autógyártók azon dolgoznak, hogy járműveik kisebb fogyasztással, alacsonyabb CO2-kibocsátással kevesebb kárt tegyenek a környezetben. A gyors ütemben mobilizálódó Kína és India ezért is újabb veszélyforrás az emberiségnek, bár azt is látni kell, hogy az autóknál sokkal nagyobb veszélyt jelentenek például a széntüzelésű erőművek, amelyből Kínában szinte hetente építenek egyet. Rossz példát mutat az Amerikai Egyesült Államok, ahol a világ szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából negyede termelődik, és megfelelő lépések hiányában ez az arány folyamatosan emelkedik.
A nulla károsanyag-kibocsátású járművekről mostanában kicsivel kevesebbet hallani, pedig ilyen is van már szériában. A BMW Hydrogen 7-es hidrogénnel feltankolva kizárólag vízgőzt pufog a környezetbe, de elterjedésének a hidrogénkutak korlátozott száma határt szab. Egyelőre csak hírességek és politikusok járnak vele, de elképzelhető, hogy ők is benzinnel, mivel a 12 hengeres BMW hagyományos üzemanyaggal is működtethető.
Mit tesz a BMW, és mit tesz a Mercedes?
A BMW nemcsak a hidrogénhajtású hetessel, de egész palettájának tisztábbá tételével is élen jár a környezetvédelemben. A Mercedes talán kicsit lemaradt mögötte, az ottani „Út a jövőbe” (Road to the future) projektről kevesebbet hallani, mint a bajorok Efficient Dynamics (Hatékony Dinamika) programjáról.
Ugyan a hangzatos programnevek csak nemrégiben születtek meg, maga a tartalom nem új keletű. A legtöbb gyártó évek, sőt évtizedek óta igyekszik hatékonyabb és gazdaságosabb motorokat gyártani, más kérdés hogy utóbbi legtöbbször nem jött össze nekik. Mentségükre legyen mondva, hogy ennek hiánya gyakran együtt járt valami jóval is, nevezetesen nagyobbak vagy biztonságosabbak lettek a négykerekűek.
A mostani akciósorozat viszont már nem a véletlen műve. Nem kizárólag jószántukból ölnek súlyos pénzeket a fejlesztésekbe és a marketingbe az autóipar résztvevői. Ez egy-egy megoldás az Európai Bizottság azon házi feladatára, amelyben a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása a feladvány. Ezek szerint 2008-ra a gyártók járműpalettájának átlagosan 140g/km, 2012-re pedig 130 g/km alá kell menniük a szén-dioxid-kibocsátással, amit a bevezetett lépések ellenére sem lesz könnyű teljesíteni.
Lapozás után kiderül, mit tesz a BMW és a Mercedes a környezetért
Eddig a BMW-csoport áll a legjobban a nagyok közül, a BMW, a MINI és Rolls-Royce palettájának már 40 százaléka 140 g/km alatti értékkel teljesít. Pedig nincsenek könnyű helyzetben. Ki akarna egy erőtlen sport vagy luxusautót? Ilyen imázsrombolást egyetlen márka sem engedhetne meg magának, így hatékonyabb eszközökhöz kellett nyúlni annál, mint hogy minden modellbe egyliteres motort szereljenek.
A Hatékony Dinamika-program keretében csupa olyan innovatív fejlesztés kapott helyett az autókban, amik nemcsak a környezetnek, de magának a vezetőnek is kedveznek. Az eszköztár igencsak széles.
Kezdve a hatékonyabban és precízebben működő motoroktól, a tömegcsökkentésen át, a bajorok olyan fejlett eszközöket vetnek be, mint a fékenergia-újrahasznosítás, az automatikus start-stop funkció, a leválasztható klímaberendezés, vagy épp az elektromos szervokormány.
A fedélzeti feszültség előállítása például nagyrészt fékezés alatt termelődik, így gyorsításkor a generátor leválasztható, ami dinamikusabb gyorsulást tesz lehetővé. Ugyanígy a légkondi kompresszora is lekapcsolható a szíjhajtásról, de a szervokormány rásegítője is csak akkor működik, ha arra valóban szükség van, és nem állandó jelleggel.
Az optimális váltást segítő kijelző, vagy a motort lekapcsolgató start-stop funkció már csak lehetőség a vezető számára, hogy újabb deciket spóroljon.
Ellustult BMW-től így nem kell mostanában sem tartanunk, elég ha csak a 204 lóerős 123d-re gondolunk, ami az első szériadízel 100 lóerős literteljesítmény felett. Az csak a ráadás, hogy eközben 138 gramm szén-dioxidot pufog mindössze a levegőbe.
Mercedes dízelek
A Mercedes a BMW-vel ellentétben szinte kizárólag a gázolajos motorjaira koncentrál, arra az előrejelzésre építvén, miszerint a dízelek néhány év múlva még jobban előtérbe kerülnek a benzinesekkel szemben. Az alkalmazott technológia viszont már most is olyan fejlett, hogy sok esetben jelen állapotban is megfelel a jövő szabványainak.
A BLUETEC néven futó dízelmotorok nem a fogyasztással összefüggő CO2 kibocsátás visszaszorítására összpontosítanak, hanem az egyéb káros gázokéra, amelyek a kipufogógázok utókezelésével jelentősen csökkenthetőek. Főként a nitrogén-oxidok kibocsátása csökkenthető az itt alkalmazott megoldással.
A lényeg nem az optimalizált dízelmotorokon van, hanem az utánakapcsolt rendszeren. A részecskeszűrő mellett alkalmazatott oxidációs katalizátor csökkenti a szén-monoxid (CO) és az elégetlen szénhidrogének (HC) mennyiségét, a kiegészítő SCR-katalizátor pedig a nitrogén-oxidoktól szabadítja meg a környezetet.
Ez utóbbi a jövőben kiegészíthető az AdBlue adalékanyagos rendszerrel, amit a haszonjárművek és nagy terepjárók NOx kibocsátására fejlesztettek ki. Ezzel a módszerrel ezen gázok 80 százaléka kiszűrhető, hátránya hogy az adalékot időnként után kell tölteni.
A nagy BLUETEC dömping Amerikában már elkezdődött, Európába idén év végétől érkeznek a modellek. Az USA-ban a World Green Car of the Year 2007 címet elhódító E320 BLUETEC utódja, az E300 BLUETEC decemberben érkezik az öreg kontinensre. Ez az autó a Mercedes szerint a legtisztább és leggazdaságosabb dízel a kategóriájában, és 211 lóerős teljesítményével nem lehet panasz a dinamikájára sem.
