Milyen tuti kis Hyundai, gondoltam magamban, amikor először megpillantottam a Lexus SC-t. Az eleje olyannyira dél-koreai hatású, hogy a parkolóban rendszeresen átnéztem rajta, mintha csak egy átlagos tucatautó lenne. Még a színe is szürke. Amennyire jellegzetes és stílusos a gömbölyű SC (a második generáció), az első olyan felejthetőnek tűnik. Pedig nem az.
Három hónap kaliforniai krúzingolás után is imádtam a járgányt, pedig a tartós tesztre kapott példányban csak a kisebbik, hathengeres motor duruzsolt. Errefelé rendszeresen padlógázon gyorsítanak a népek a sebességhatárig, de az SC300-as ilyenkor sem kerül érezhető hátrányba a V8-asokhoz képest, nagyjából 7,5 másodperc alatt így is eléri a 60 mérföldes sebességet (98 km/h). Ez bőven elegendő.
| Az első Lexus SC |
|
Az első generációs SC nem mai darab, 91-ben mutatta be a Lexus az Egyesült Állomokban. Az SC400-as ugyanazzal a V8-as motorral került forgalomba, ami a luxus LS-ben is szolgált. A formaterv a Toyota kaliforniaidizájnstúdiójában született, ott ahonnan a Celica vagy a mostanában mutogatott LF koncepcióautó formája is származik. Az SC egy kényelmes, de sportos luxuskupénak készült, amit többek között a Mercedes SL ellenfelének szántak. A modell igen népszerű volt arrafelé, a mai napig jó pár szaladgál belőle Amerika széles útjain nem kevés közülük jócskán átalakítva, dupla turbóval megspékelve. Az SC400-as után a hathengeres SC300 egy évvel később, 1992-ben jutott el a közönséghez. A második generáció 2000-ben váltotta le az elsőt, és még mindig gyártásban van. |
Alapvetően nincs is nagy ingerünk a száguldozásra a volán mögött, mert a Lexus ugyanolyan autókat gyártott egy évtizeddel ezelőtt, mint mostanság. Az SC csendes, nyugodt, de gyors utazókupé, amivel a világ végére is elmehetünk, anélkül, hogy bármi megzavarna bennünket. Akárcsak az összes többi Lexus. Hiába sportos, hiába kétajtós, egy átlagos Lexus-vásárló csak megfontoltan poroszkál az utakon, a legizgalmasabb, ami történhet vele, hogy megalszik a szájában a tej.
Új korában talán csajozós volt. Még egy öregecske Lexus is egy jól szituált, igényes vezetőt sejtet a volán mögött, de aki egy új luxuskupéval furikázik, annak feltehetőleg van mit a tejbe aprítani, és jó eséllyel családja sincs. Gondolhatnák a magyar lányok. Odaát más a helyzet, egy magára kicsit is adó amerikai fickónak legalább két autója van. Talán még a csajoknak is.
Ha pedig így állunk, akkor a második autó biztosan egy batár nagy SUV, mert az SC egy párnál nagyobb létszám esetén már bajban van. Egy könnyed tornamutatvány után ugyan hátra is becsücsülhetünk, de nagy luxusra ott már nem szabad számítani. Egy három év körüli potyautas épp elfér a gyereküléshez kötözve.
És jön a döbbenet, vajon mennyibe kerül odaát ez autó?
Tartós darab
Az elmúlt tíz évben ugyan több mint 130 ezer mérföld (208 ezer km) beleszaladt a kupéba, állapota így is a hibátlanhoz konvergál. Nem nyikorognak a műanyagok, szépek a borítások, a bőrülés alig kopott, a motor meglepően csendes, a váltó kapcsol, ahogy kell. Persze a sok autópálya és az egész évben kellemes időjárás kevésbé viseli meg technikát, de az amerikai útminőség például közel sem olyan hibátlan, mint ahogy azt itthonról elképzeljük.
A felmart autópályák egyfolytában zúgnak a gumik alatt, a sávokat nagy bunkó kavicsok választják el egymástól, a város pedig tele van olyan akadályokkal, ami jócskán amortizálja alulról a vasat, ha egy alacsony kétajtósban ülünk. Mindezek ellenére a Lexus tízévesen is remekel futóművileg.
Az ajtók talán kicsit nehezen csukódnak, de valószínűleg egy-két mozdulattal máris javíthatnánk a helyzeten. Az ólajtó méretű vasdarabok ránézésre is vagy 100 kilót nyomnak, nem lenne csoda, ha kicsit megereszkedtek volna az évek alatt.
LEXUS SC400 reklám (ez sem mostanában készült)
Sírjon a gumi
A SC 17 éves reklámfilmje szerint ez az autó jobban fekszik az kanyarban, mint a neves konkurensek, amiről így utólag nem szeretnénk véleményt formálni. Az biztos, hogy ezekkel a ballonos gumikkal nem éppen sportos az SC, igen hamar sírásra fogják az abroncsok, ha kicsit odalépünk a kanyarban. Érzésre még sincs gond a tapadással, mindenféle divatos és kényelmes elektronika nélkül sem akar kitörni az autó hátulja, hiába provokáljuk. Ha csak nem a pár esős nap egyikén próbálkozunk.
A négysebességes automata váltó közel sem annyira borzalmas, mint ahogy várnánk, ha kapcsolgatjuk, még sportosnak is tűnhet egy unalmas délután. A motor egy kupéhoz hűen kicsit mélyebben szól, de csak annyira, hogy az még senkit se zavarjon. Legszebben hidegindításkor duruzsol.
Használtan is drága
Úgy tartják, aki egyszer Lexust vesz, az többé nem fog márkát váltani. Most kezdem megérteni miért. Egy Lexus tízévesen is elegáns. Ezt támasztja alá a szűkös kínálat is, a tulajdonosok a régiektől sem válnak meg szívesen. Elvétve találni csak néhány eladó példányt, azokat is csillagászati árakon. Akad, aki a 15 év körüli SC-ért is 2 millió forintnak megfelelő összeget tart reálisnak. Közel ennyiért az Államokban már komoly választék van az új autókból.
