Tegnap délelőtt futottunk össze Kázsmér Tamással, a BRFK forgalombiztonsági osztályvezetőjével, aki éppen az országos közlekedésbiztonsági akció keretében kísérte kollégáit. Most is a gyorshajtók kiszűrése a cél, az összes mozdítható és működő traffipax bevetésen volt és van még ma is.
A kétsávos Mogyoródi úton úgy tűnt, nem könnyű betartani a sebességhatárt. Ottjártunkkor percenként szedték ki a rendőrök a gyorshajtókat. Érkezésünk előtt minket is befogtak a célkeresztbe, de mivel szabályosan haladtunk, nem kaptunk se büntetést, se fekete pontot.
Jön az objektív felelősség
Kázsmér szerint nagy szükség van az objektív felelősség bevezetésére, mivel a hiányos és régi jogszabályok miatt eddig gyakorlatilag bárki kibújhatott a gyorshajtás vétsége alól. Elég volt egy családtagra kenni a dolgot, akire nem kötelező vallomást tenni. Ilyen jogi háttérrel pedig lehetetlen fegyelmet tartani az utakon.
Az objektív felelősség bevezetése után már az autó tulajdonosa fog felelni az elkövetett bűnökért, ha csak nem jelentette előtte a lopást, illetve ha nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy autóját más vezette az adott időpontban.
Bár a bevezetést megelőzi egy alkotmánybírósági döntés, a BRFK osztályvezetője szerint kár arra számítani, hogy elhalasztanák a szabályozást. A rendszeres bírságok előbb vagy utóbb még a notórius gyorshajtóknak is elveszi majd a kedvét a száguldozástól – reméli Kázsmér.
Nincs elég pénz, járőr és technika
Az objektív felelősség mellett sok minden másra is szükség lenne a biztonságosabb közlekedéshez, de alig van miből meríteniük a rendőröknek. Ma Budapesten leginkább a pénzhiány miatt tehetetlen a rendőrség a szabálytalankodókkal szemben, ezért nehéz komolyabb előrelépést elérni a közlekedésbiztonság terén.
Több járőrautó kellene, több traffipax, és még több kamera, aminek egyikére sem futja a rendőrség költségvetéséből.
A következő oldalon kiderül, miért nem jó manapság rendőrnek lenni
A határőrök átcsoportosításával a budapesti rendőrség ugyan gazdagodott jó néhány kollégával, még sincs több rendőr az utakon. Egyrészt nem érkeztek plusz járművek a kollégákkal – a szép zöld Pathfinderek nagy része elkerülte a fővárost – így nem lehet őket kiküldeni az utcára, másrészt az ország széléről jöttek, így legtöbbjük nem is ismeri Budapestet, ami alapfeltétele a járőrözésnek.
Ennek kicsit ellentmond az a tény, hogy a budapesti állomány 80 százaléka is vidékről jár be nap mint nap, ami a relatív alacsony keresetre vezethető vissza. A gyér fizetéssel a fővárosban élők érdeklődősét nem lehet igazán felkelteni, ráadásul Budapesten még azért a kevésért is keményen meg kell dolgozni. A különböző akciók, rendezvények, felvonulások és delegációs útvonalak biztosítása bőven elég munkát ad a járőröknek.
Amikor a rendőrt bántják
A látszat ellenére nem épp leányálom a rendőrök élete. Vidéken ugyan van még némi respektje az egyenruhának, Budapesten állítólag már egyáltalán nincs. Az átlag autós csak ellenséget lát a rend őreiben.
Naponta jó pár feljelentés érkezik a villamossínen autózó rendőrökről, és a tilosban parkoló járőrautókról. Kázsmér Tamás szerint ezek az esetek szinte kivédhetetlenek, mivel a rendőrnek a legtöbb esetben nincs joga megkülönböztető jelzést használni, viszont nem állhat a dugóban sem, ha épp annak okát kell kiderítenie.
A közhiedelemmel ellentétben a rendőrök nem látnak egy árva forintot sem a büntetésekből – feltéve, hogy nem zsebre dolgoznak – így nem kell attól tartani, hogy a rendőr feltétlenül büntetni akar. A befolyt összeg az államkasszát gyarapítja, és nincs meghatározva a naponta kötelezően megbüntetendő autósok száma sem, ahogyan azt régen hallottuk. Épp ellenkezőleg.
A rendőrök feladatai közé manapság a közlekedési kultúra javítása is hozzátartozik, így például elvárható tőlük, hogy segítsenek kicserélni egy gumit az út szélén, vagy hogy figyelmeztetésben részesítsenek egy vészvillogóval várakozó autóst a város közepén, anélkül hogy kapásból büntetnének.
A magántraffipaxokról
Óvatosabban kell májustól autózni, viszont még nem kell tartani a magán, vagy önkormányzati traffipaxoktól. A velük szemben támasztott követelményeket felsoroló rendelet még Brüsszel jóváhagyására vár. Ennek fényében nem valószínű, hogy idén egyetlen ilyen sebességmérő is megkezdené a működést.
Az ötlet ugyan erősen megosztja magát a rendőrséget is, az engedélyezés mégis jót tenne a közlekedési morál javításának. Az önkormányzatok egy-egy okosan kihelyezett traffipaxszal hatásosan csökkenthetnék az adott útvonalak sebességét, és ezzel a biztonságát is növelhetnék. Az adatfeldolgozás feladata viszont ebben az esetben is a rendőrségre fog hárulni, anélkül, hogy a bevételből egyetlen fillér is megilletné őket.
A budapestieket közvetlenül ugyan nem érinti, de örülhetnek, amiért az autópályákra tervezett, átlagsebesség alapján büntető rendszerek sem fognak a közeljövőben üzemelni. Ennek ellenére érdemes lesz visszafogni a tempót, mivel már csak pár nap, és szinte lehetetlen lesz kibújni a felelősségre vonás alól.
