Káros a hibrid?
Nem régiben a New York Times hasábjain lettünk figyelmesek egy cikkre, amiben a hibridek okozta esetleges egészségkárosító hatással riogatták az olvasókat. Néhány amerikai kutatóintézet arra hívta fel a figyelmet, hogy az autóban futó elektromos vezetékek körül mérhető elektromágnes tér káros hatással lehet az emberi szervezetre.
Az írás néhány lelkes önkéntes véleményét is közli, akik szintén aggodalmuknak adnak így hangot. Van olyan, aki gyakori fáradtságról számolt be a hibridautó megvásárlása után, és volt olyan is, aki egy egyszerű szerkezettel káros sugárzást vélt felfedezni autója közelében. És persze van olyan is, akit elraboltak az ufók és megkínoztak. Hogy mi az igazság, az talán sosem derül ki.
Annyi biztos: hivatalosan egyelőre teljes a homály azzal kapcsolatban, hogy a vezetékek körül lévő elektromágneses mező mennyire káros az emberi szervezetre. Ezek után pedig azt is leszögezhetjük, hogy az életben jóval nagyobb és bizonyíthatóan károsabb hatások is érnek bennünket.
A hibrid és elektromos vackok miatt mi azért sem aggódnánk különösen, mert az autógyártásban manapság jóval szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie a gyártóknak, mint korábban bármikor. Érdemes lenne inkább a már bizonyíthatóan rossz indulatú káros anyagok miatt aggódnunk, amelyek köztudottan növelik a rák, az allergia és számos egyéb megbetegedés kialakulásának kockázatát.
Ha a hír hallatán mégis komoly félelmünk támad az elektromos mezőktől, akkor mostantól feltétlenül kerüljük a metrózást, ne menjünk vezetékek, konnektorok és elektromos készülékek közelébe, kapcsoljuk ki a wifi routert, és tiltsuk el gyermekinket a számítógéptől. Ne feledkezzünk el jó mélyre elásni a mobiltelefonunkat sem, igaz még arról sem sikerült bizonyítani, hogy feltétlenül káros hatással lenne az emberre.
Túlságosan halk
Az elektromos autókkal – és így a hibridekkel – szemben egy új félelme is van az embereknek a tengeren túl, ez pedig az ilyen járművek túlságosan alacsony zajkibocsátása. A hatóságok – főként a világtalanok érdekében – mesterséges zajforrás használatára köteleznék a gyártókat, hogy azokat a gyalogosok hang alapján már korábban észlelhessék a mostaninál.
Az ötlet abszolút humánus, de aki ezt kitalálta, az valószínűleg még nem hallott egy korszerű V8-as és 12 hengeres luxusautót közelről, amelyek a temérdek szigetelés miatt kis sebességnél szintén ugyanolyan csendesen tudnak suhanni, mint a hibridek.
Robban a gáz és ég a hidrogén
A gázzal való autózás nem éppen újkeletű, sőt nem is tartják számon a jövő üzemanyagai között, így csak pár szóban térnénk ki rá. A gáz használata feltehetőleg jóval veszélyesebb, mint bármely másik alternatív üzemanyag használata, de ennek is leginkább akkor van kockázata, ha házilag állunk neki behegeszteni a PB-palackot. A szakszerűen beépített tartályok nagyon sok mindent kibírnak, jócskán képesek deformálódni anélkül, hogy felrobbannának.
Még inkább igaz ez a tulajdonság a nagynyomású hidrogéntartályokra, amelyek a legmodernebb karbon kevlár anyagokból készülnek, így könnyedén viselnek el rendkívül durva behatásokat is.
Tévhit a fokozott robbanásveszély is. Az elvégzett ütközéstesztek alapján a hidrogén jóval nehezebben szabadul ki a palackból, mint a benzin az üzemanyagtartályból, de ha ez megtörténik, akkor sincs nagy vész.
A képek tanúsága szerint ugyan a hidrogén jókora lánggal ég el, de mivel jóval könnyebb a levegőnél, gyorsan elillan, így az égési folyamat teli tartály estén sem tart 2 percnél tovább. A belobbanó benzinnel ellentétben így autó sem gyullad ki menthetetlenül, a hidrogén távozása után jó esély van arra, hogy a kocsi épségben megússza az esetet. A hagyományos benzin és dízel üzemű autóknál gyakorlatilag megállíthatatlan a teljes kiégés.
A bioüzemanyag veszélyei
Nagy slágernek indult a bioüzemanyag, mostanában mégis egyre több a kétkedő a témával kapcsolatban. A bioüzemanyagok nagy előnye, hogy közvetlenül képesek helyettesíteni a fosszilis tüzelőanyagokat, így egyszerűen bevonható a meglévő rendszerekbe.
A gond az, hogy a bioüzemanyaggal a mezőgazdasági termelőkön kívül senki nem jár igazán jól. Jelenleg az előállítás legalább annyi, vagy több káros anyagot juttat a levegőbe, mint amennyit annak használatával nyerni lehetne. Az adókedvezményeket jellemzően nem kötik a termelési eljárásokhoz, így fordulhat elő, hogy egyes helyeken szénnel üzemeltetik ezen gyárakat.
Jelenleg még a fogyasztók sem járnak igazán jól, mivel az autók jóval többet fogyasztanak etanolból, így csak minimális megtakarítást tudnak elérni ilyen üzemanyag használata mellett.
Szintén a fogyasztókat érinti, hogy a mezőgazdaság eltolódása súlyos külföldi élelmiszerfüggőséget okozhat, és így jelentősen felverheti az árakat is.
A bioüzemanyag ebben a formában így nem ígérkezik túl sikeresnek, szakértők szerint 10 év múlva a mostani első generációs beruházások már elavultnak fognak számítani. Hogy mit fogunk akkor a kutakon tankolni, arra mi is kíváncsiak vagyunk, de nagy valószínűséggel a hidrogén motor még nem lesz olyan állapotban, hogy az úton útfélén tankolható legyen.
