Nem volt könnyű dolga eddig a rendőrségnek, ha olyan valakin akarta bevasalni a büntetést, akit a gyorshajtás utáni pillanatban nem tudtak a helyszínen fülön csípni. A legegyszerűbb és leggyakoribb kibúvó az volt, hogy az elkövető
egy megnevezni nem kívánt családtagra kente az esetet, ezzel szemben gyakorlatilag tehetetlen volt a rendőrség.
Ez a recept május 1-jétől – az objektív felelősség bevezetésétől – már nem érvényes. A kiskapu bezárult, valakinek mostantól mindenképpen fizetnie kell. És nem csak a gyorshajtásért. Ugyan a jogszabály megalkotásának legfőbb oka a legtöbb balesetet okozó gyorshajtás visszaszorítása, hat másik közlekedési vétség ellen is hatásosan alkalmazható. Ezek a következők:
- a vasúti átjárón való áthaladásra,
- a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
- a járművel történő megállásra és várakozásra,
- az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
- a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
- a természet védelmére
Könnyen ugrik 100 ezer
Érdemes kicsit rágódni a büntetési tételeken. 100 ezer forintot ér egy piros lámpa, és háromszor ennyit, ha azt egy vasúti kereszteződésben hagytuk figyelmen kívül. Már az indokolatlan megállásért is hatjegyű a büntetés, és rendkívül durván megfizetünk, ha védett természeti területre tévedünk.
A gyorshajtásért járó büntetésekről itt található részletes táblázat. Itt viszonylag komoly ráhagyással dolgozik a jogszabály, de egy-kettőre komoly összeggel lehetünk szegényebbek, ha nem figyelünk a táblákra. Ne száguldozzunk, nem éri meg.
Borsos büntetésnél ugorhat a jogsi is
A jogszabályban felsorolt hét eset nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírság hatálya alá esik, amely jóval magasabb büntetési tételeket engedélyez – tudtuk meg a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítótól. Ez most 30-300 ezer forintig
terjed. Ezek a tételek jogszabály által rögzítettek, amelyektől nem lehet eltérni, sőt mérséklésnek sincs helye, ellentétben a szabálysértési eljárással.
Maga a közigazgatási bírság nem zárja ki a szabálysértési eljárást sem, így nem biztos, hogy egy borsos árú büntetéssel megússzuk a száguldozást, vagy az egyéb kihágásokat. Jó hír, hogy újabb pénzbüntetésre ilyenkor már nincs lehetőség, viszont könnyen megszabadulhatunk a jogosítványunktól, ha durván áthágtuk a szabályokat.
Ha elkapnak, ha nem
Az új jogszabálynak hála mostantól mindenképpen fizet valaki. Két eset lehetséges: vagy az elkövető vagy az üzembentartó. Egyszerűbb a felelős megállapítása, ha kiveszik a forgalomból a szabályszegőt, mert ilyenkor egyértelmű a felállás. Az ellen indul a közigazgatási (esetleg a szabálysértési) eljárás, aki a volán mögött ül, ha ő az
üzembentartó, ha nem. Utóbbi esetben lehet egy kis gubanc.
Ha valamilyen oknál fogva az elkövetőn nem lehet behajtani a bírságot, az automatikusan az üzembetartóra száll, aki így ártatlanul is kénytelen majd fizetni. Még nehezebb dolga lesz az üzembentartónak, ha utólag akarja majd bebizonyítani, hogy adott időben és helyen nem ő ült a kormánynál.
Nem kell fizetni, ha ellopták
Utólagos bizonyításnál egyetlen szomorú, de biztosan hatásos kibúvó létezik: az ha a közlekedési vétség előtt bejelentettük az autónk eltűnését. Ha az autótolvajok még ez előtt követik el a kihágást, akkor főhet majd a fejünk rendesen.
Ennél jóval életszerűbb esetek is vannak, amelyekre érdemes előre felkészülni. Ilyen az, amikor kölcsön adjuk az autónkat. A használat átengedéséről érdemes egy olyan, két tanú által aláírt okiratot készíteni, amely egyértelműen bizonyítja a vezető személyét, szerepel rajta az autó rendszáma, valamint az, hogy mennyi időre váltunk meg az
autótól. Ilyen bizonyító erejű okirat egyébként a fuvar- és a menetlevél is.
Az okiratot az értesítés utáni 8 napon belül kell elküldeni, és ebben az esetben az azon szereplő személy ellen indul meg az eljárás. A lehetőség sajnos ilyenkor is fennáll, hogy a vezetőn nem tudják behajtani a bírságot, így az ilyenkor megint az üzembentartóra száll vissza.
Ugyanez lesz a vége, ha az átadásról nem rendelkezünk bizonyító erejű okirattal. Ugyan van lehetőség ezt utólag is elkészíteni, de lássuk be, jóval nehezebb utólag rávenni valakit arra, hogy saját maga ellen valljon. A rendőrség ilyen ügyekben alkalmazhatja a szembesítést is a megnevezett elkövetővel szemben, de a D.A.S. szerint valószínűleg ez nem vezet majd eredményre, a rendőrség szerint pedig ezt a módszert csak elenyésző esetben vetik be. Magyarán az üzembentartó csúnyán ráfaraghat.
Nincs kibúvó
Jámbor István, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti osztályvezető-helyettese kérdésünkre elmondta, hogy az objektív felelősség bevezetésétől nem a jogosítványok tömeges begyűjtését várja a rendőrség, hanem inkább a közlekedési morál javulását.
Amennyiben a notórius gyorshajtók több, százezres nagyságrendű büntetést is begyűjtenek, talán előbb-utóbb maguktól is észhez térnek. Így hosszú távon van esély arra is, hogy tartósan csökkenjen a balesetek száma, amelyekben még mindig a gyorshajtás a listavezető.
Jámbor úr szerint ezek után olyan helyeken is számíthatunk mérésekre, ahol korábban nem, mivel eddig a megállításra is alkalmas helyszínek kiválasztására törekedtek a járőrök. Az egyszerűbb felelősségre vonás miatt, mostantól ez már nem cél.
