Figyelem! A cikk információival nem célunk a gyorshajtás propagálása!
Mi tilos, mi nem?
Régi téma már a radardetektor. Még a rendszerváltás után kezdték behozogatni őket, majd vita volt a használatuk jogszerűségéről, tiltották is jó darabig, végül engedélyezett eszközöknek minősítették őket. A jogszabályi megfogalmazás magyarul úgy értelmezhető, hogy minden használható, ami nem zavarja a rendőrség munkáját és eszközeit. Tehát az érzékelés elvén alapuló traffipaxjelzők működtethetők, az aktív zavarást végző eszközök tiltottak.
A radardetektor egy passzív eszköz, kósza rádióhullámokra vadászik, mert ugye a klasszikus traffipaxok radar-elven, rádióhullámokat kibocsátva mérik a sebességet. Ha a berendezés ilyet talál, akkor jelez, feltételezve, hogy sebességmérési célzattal sugároz valami. Minél érzékenyebb, annál hatásosabb, és annál drágább is.
Városban radar, autópályán lézer
Az automata ajtókra szinte minden detektor bejelez
Viszont az érzékenység átka, hogy szinte mindenre jelezhet a detektor, főképp lakott területen belül, ahol rengeteg a reflexiót okozó felület, és a kósza rádióhullám (kezdve az automata kapuk jeladóitól). Tehát épp ott lehet nyűgös a használatuk, ahol a legnagyobb az értelmük, hiszen a városokban gyakoribb a radar-elven működő sebességmérők használata, mint országúton vagy autópályán, ahol a rendőrség a lézer-elvű sebességmérőket részesíti előnyben.
Igaz, a gyártók is fejlesztettek, így a radardetektorok bizonyos hullámhossz-tartományok között figyelnek, hiszen a sebességmérők is adott tartományokon belül dolgoznak. A vásárláskor arra kell figyelni, hogy a detektor által figyelt hullámhossz-tartományon belül dolgozzanak a rendőrség traffipaxai.
Külföldről nem érdemes
A radardetektorokkal foglalkozó komoly kereskedők itthon jórészt olyan készülékeket árulnak, amik lefedik a magyar rendőrség által használt eszközök sugárzási tartományát. Viszont épp ezért nem érdemes külföldön, főképp Amerikában vásárolni, mert itthon derülhet ki, hogy az eszköz semmire se jó, mert más hullámhossztartományt figyel.
A detektorok azért tudnak hatásosak lenni, mert a radar-elvű sebességmérők által kibocsátott rádióhullám-nyaláb széles kúpban terjed, és az észlelési távolság jóval kívül esik a hatásos mérési hatósugáron. Tehát 500 méterről érzékelhető a traffipax rádiójele, de csak 80 méteren belül mér. Van idő fékezni.
Nehezebb ügy a lézeres mérés
Velük szemben nehezebb feladat a lézeres mérést kiszúrni. A lézersugár terjedési kúpja a rádióhullámokénál jóval szűkebb. Például a kibocsátási ponttól 100 méterre csak 40 cm sugarú körré nyílik, csak ezen belül észlelhető. Kis segítség, hogy emiatt a rendőröknek is pontosan kell célozniuk, lehetőleg olyan felületre, ahol jó a visszaverődés, például a rendszámra vagy a visszapillantó tükörre.
Emiatt a lézeres készülék észlelhetősége nagyban függ az azt kezelő rendőr technikájától. Jobb esély van a kiszúrására, ha a rendőr messziről mér, ugyanis 1 km távolságban már 3-4 méter sugarúvá nyílik a lézerkúp. Így például egy elöl haladó autó méréséből jut jel a hátul érkezőnek is, ettől észlelhető lesz a mérés. Az észlelési esély a távolság csökkenésével együtt mérséklődik, és attól is függ, hogy a rendőr hova céloz, a kasztni alsó vagy felső részére.
20 ezer forinttól
Az autóba szerelt lézeres sebességmérők 500 méteren belül tudnak mérni
Ez utóbbi a lézerdetektor, vagy a blokkoló miatt fontos. Talán a legcsekélyebb hatású lézerjelzők azok, amelyeket a szélvédő mögé kell szerelni, a radardetektorhoz hasonlóan. Ha egy ilyen eszköz nem kap messziről szórt jelet, mert a rendőr közelebbről és a rendszámra célozva mér, akkor a készülék nem jelez, a száguldozó szépen belefut a mérésbe. Hatékonyabbak a különálló szenzoros lézerdetektorok a rendszámtábla környezetébe szerelt érzékelőkkel. 20 ezer forint körül már kapni ilyen berendezést.
Lézer ellen blokkoló
Csak jön az újabb gond: a lézeres mérés nagyon gyors. Tehát az esetek 80 százalékában az észlelés pillanata egyben a mérés pillanata is. Emiatt nem elég a mérést észlelni, zavarni kell a rendőrség mérőeszközét. Ezt teszik a lézerblokkolók, amelyek a 100 000 forint feletti árkategóriába tartoznak. Működési elvük a következő: a jelet fogva jelet sugároznak, természetesen azonos hullámhosszon, lézerfényt. A kisugárzott jelek a sebességmérőt összezavarják, amely hibajelet fog adni. Ha a sebességmérő ezt nem zavarásként érzékeli, hanem hibajelet ad, akkor az autós nem sért szabályt a használatával.
A lézerblokkolók alaptechnikája azonos az automata kapu- vagy sorompónyitókéval. Tehát a kapu, a sorompó jeladója sugároz (ezt is észlelhetik a radardetektorok mérésnek), erre a jelre vadászik az autóba szerelt válaszadó egység. Ha elfogja a jelet, akkor kibocsátja a saját azonosító jelét. Ugyanezt teszi a blokkoló is. Elfogja a lézeres sebességmérő jelét és abban a pillanatban válaszjelet sugároz, ami összezavarja a mérést. És persze közben jelez a sofőrnek, aki gyorsan lefékezhet a megengedett tempóra.
A hűtőmaszk mögé és a ködlámpafészkekbe érdemes beszerelni (Kép: Martin Car Technology)
Van olyan készülék, amely megelégszik egy jeladással és lekapcsol. Ez a jó, mert a rendőrségi eszközök nem fogják fel zavarásként a működését. Van azonban olyan is, amely amíg kap, addig ad, és beledöngöli a rendőrségi mérőt a lézerföldbe. Külföldön az ilyen lézerblokkolóért lenyakazás jár.
Negyedmillióért
Ha a rendőrök megállítják az autót és rákérdeznek a lézerblokkolóra, különösen az árulkodó érzékelőire, akkor jön a bürokratikus védelem: papíron ugyanis a beépített készülék nem lézerblokkoló hanem: 1 – kapunyitó vagy 2 – parkolást segítő rendszer. A rendőrségi lézert lenyomó készülék igen drága. A telepítési költség attól negyedmillió forint fölötti, mert benne van a több készletnyi érzékelő és a munkájuk összehangolására képes vezérlőegység. Itt talán a notórius gyorshajtókban is felmerülhet, hogy nem volna-e egyszerűbb betartani a szabályokat?
Ha kategorizálni kell a lézerdetektorok és a blokkolók hatékonyságát, akkor a legolcsóbb készülékek észlelési távolsága 1000 méter (ezen belül befuccsolnak). A középkategóriás eszközök 150 méter és 2 km közötti távolságban képesek jelet fogni, a legdrágábbak pedig 150 méteren belül is hatékonyak.
Még egy adalék: a lézeres sebességmérők egy részének hatékony mérési távolsága 500 méter. Városban nem is valószínű, hogy ennél nagyobb távolságról mérjenek. Tehát, ha valaki hatékony jelző- és zavaróeszközt szeretne, kénytelen rá áldozni.
