Mitsubishi: túlélték
Öt éve házon belül összeszedtük a csődre ítélt autógyártókat és a Rover mellé többek között a Mitsubishi is bekerült.
Elöregedett, fakó kínálattal, szörnyű veszteségekkel és hegynyi adósságokkal küzdöttek. A Mitsubishi majdnem addig gyártotta amúgy megbízható autóit, amíg végképp csődbe ment, de végül döntő fordulatot hajtott végre.
A racionalizálás után a 14 féle padlólemezből 2010-re hat marad, és a minőségen kívül más értékekre is alapoznak, például a frissebb designra. Az újrakezdés első látványos lépése a mostani Colt bemutatása volt 2004-ben. A költségeket ügyesen megosztották a smarttal, amely a forfourt építette ugyanerre a padlólemezre.
Fontos a Lancer
A talpra állásban még nagyobb szerep jut a Lancernek, mert a kompakt kategória mindenütt jobb árréssel értékesíthető a kisautóknál. A Lancerből a szedán mellé egyelőre nem várható kombi, csak az ötajtós, amely az átdolgozott Colttal együtt év végén jelenik meg itthon.
A Mitsubishi pechje, hogy a hollandiai üzemből rendre kikopnak mellőle a partnerek. Először a Volvo vált ki a Carisma-S40 tandemből a modellcserekor, a forfour pedig megbukott, ezért a smart szanálásával hamar megszűnt a gyártása. Jelenleg a Colt csak a kapacitások töredékét használja, amin a japánok az Outlander, a Peugeot 4007 és a Citroën C-Crosser gyártásának áttelepítésével enyhítettek.
Mindenszentek és halottak napja – Mi micsoda? |
Október végén-november elején egymást követik az egyházi ünnepek. Október 31. Luther Márton tételei kiszögelésének az évfordulója, ami később a reformáció emléknapja lett. November elsejét 835-ben tette Mindenszentek ünnepévé a katolikus egyház. Mindenszentek napján a még élők által alkotott „küzdő egyház” az üdvözültekből álló diadalmas egyházat ünnepli, az élő hívek köszöntik az üdvözülteket, köztük a kanonizált szenteket és azokat is, akiknek szentségét életükben nem ismerték fel.
Halottak napja, azaz november 2. a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Katolikus hit szerint a küzdő egyház (az élők) a szenvedő egyházról (a tisztítőtűzben égőkről) emlékezik meg ekkor. A gyertyák és a mécsesek célja, hogy halottainknak az örök világosság fényeskedjék, és ezen az estén annyi gyertyát szokás gyújtani otthon, ahány halottja van a családnak. |
FIAT: egykor verte a Volkswagent
Aki nem ma kezdte, emlékezhet rá, hogy 30-40 éve a német autós lapok tesztjeiben remekeltek az olasz autók és a FIAT az 1980-1990-es évek fordulóján piacvezető volt Európában. Nem vicc, tényleg verték a ma utcahosszal vezető Volkswagen-csoportot.
Innen sikerült szívós munkával leküzdeni magukat egészen mélyre arculatban, minőségben és értékesítési eredményekben. A SEAT-nál hallottam egy sztorit, miszerint a fiatos korszakukban akkor dőltek hátra a fejlesztők, amikor sikerült megfelelni a törvényi előírásoknak, míg a Volkswagen uralma alatt ez volt a kiindulási alap.
Megyünk tovább, mert méregdrága autókkal is majdnem a sírba lehet tenni egy autógyárat
Vissza a sír széléről
Ez vagy igaz, vagy nem, de a FIAT feltámadására sem fogadtunk volna. Sergio Marchionne másként gondolta. Az autóiparon kívülről jött menedzserrel az újjáélesztés során hullott a forgács. A karizmatikus Marchionne igazán nagy neveket rúgott ki a cégtől, ha nem voltak elég kemények és célratörőek. Az ő szemében a létező legrosszabb válasz a „De hát mindig is így csináltuk” volt.
Egyetlen autó sosem ment meg egy céget, de a FIAT-nál a mai Panda sokat lendített a szekéren és a Grande Punto szerepe is döntő a cég sorsának jobbra fordulásában.
Bár a Cromával újra van nagyobb autójuk is, a márkát a kisautók sikere viszi előre. Az 500-as árát az átütő siker miatt nem kell leverni akciókkal, jövőre jön a Pandánál kisebb Topolino és 2010-re kész lesz egy globális új kisautó, méretben a Panda fölött, árban jóval alatta.
Új kisautók, okos kooperációk
A márka igen jól áll Nyugat-Európán kívül, piacvezető a hatalmas Brazíliában és szeptember végén megvették a szerbiai Zastava-gyárat, ahol 2011-re 200 000 kisautó készül majd.
A FIAT okos együttműködésekkel biztosítja túlélését, a PSA-val a könnyű haszonjárművek között. A BMW-vel is kooperációra lépnek, itt az Alfa és a MINI közös padlólemezéről lehet szó, de az indiai TATA is a FIAT partnerei közé tartozik. Színvonalas dízelmotorjaik ott vannak az Opel Astrától a Saab 9-3-on át a Suzuki Swiftig rengeteg modellben.
A traktoroktól a szállodákig mindennel foglalkozó FIAT-csoportot nem szabad azonosítani a sokáig csődközeli autóipari részleggel (FIAT, Alfa, Lancia), de 2007-ben már a korábban tragikus helyzetű személyautókkal is sikerült 233 millió eurós hasznot elérni.
Aston Martin: nagy név, nagy csőd
A tömegmárkák mellett egy luxusautó-gyártó is simán a tönk szélére kerül, ha rosszul működik. Az Aston Martin csak egyszer ment csődbe, még a két világháború között, de története során jóval többször fenyegette a végelszámolás.
Az akkori tulajdonosokban már a 70-es években is felmerült a roló végleges lehúzása, mert hetente 3 db autót sikerült eladni, ami később évi 30-ra apadt.
Az 1990-es évek első harmadában évente csupán néhány tucat autó készült az 1913-ban alapított márkánál, de a Ford hátterével megúszták a csődöt.
1993-ban a Jaguar XJS alkatrészeiből táplálkozó DB7 bemutatása mentette meg a márkát. A rokonság oka, hogy a Jaguar is a Ford konszern része volt. A kompresszoros, hathengeres sikermodellből később kabrió és 12 hengeres verzió is készült, a DB7 megsokszorozta az évi termelést.
Vezér a Porschétól
2000-ben a cég irányítását átvette a Porsche fejlesztési vezetőjeként megismert Ulrich Bez, aki várhatóan még évekig igazgatja az Aston Martint, jóllehet a Ford tavaly eladta a céget. Bez vezetése alatt jelent meg a 12 hengeres Vanquish és a DB9, a V8 Vantage belépőmodell és a DBS, a mai csúcsváltozat.
A sikerben a megbízható és a világszínvonalú technika mellett kulcsszerepe van a formatervezésnek, amit elsősorban Henrik Fiskerhez köthetünk. A termelés a 2000-es 800 autóval szemben tavaly elérte a 7000 darabot, ami az Aston Martinnak bőven elég a reneszánszhoz.