Jön a dugó
Karácsony közeledtével minden évben vészesen szaporodni kezdenek a dugók. December elejétől kezdve naponta egyre többen és többen indulnak munka után autóval a bevásárlóközpontok felé, köztük olyanok is, akik az év nagy részében más formáját választják a közlekedésnek.
Erre akkor eszméltem rá, amikor a héten már az irodaház előtti kereszteződésben is háromszor olyan hosszú sort voltam kénytelen végigállni, mint korábban. Bevallom, nehezen ment, így azonnal életbe léptettem a vészforgatókönyvet.
Eszerint messziről kerülöm a plázákat, és szigorúan az utolsó napokra hagyom a vásárlást, amikor nem kell az ország népességének egyötödével farkasszemet néznem egyetlen műszaki áruházban. Ezzel megspórolom az óriási embertömegnél is bosszantóbb araszolást, valamint a parkolóhelyekért több szinten folytatott élethalálharcot a garázsokban.
Legyen inkább BKV?
Az év 345 napját leszámítva ez az a pár nap, amikor megfordul a fejemben a BKV lehetséges közlekedési alternatívaként. Igaz, leginkább azért, mert másoktól ezt hallom. Lelki szemeim előtt csak az autóktól hemzsegő buszsávok, a keresztben elfoglalt villamossínek lebegnek, talán egyedül a metróban hiszek egy parányit.
Nagy kár, hogy korábban már a kék metrót is csúnyán legyűrtük autóval, miközben Kőbányáról Újpest felé robogott. Persze kicsit csaltunk, nem volt se csúcsidő, se karácsony. Talán kaphat egy újabb esélyt a BKV.
Tervezzünk előre!
A hozzám hasonló BKV-analfabétáknak érdemes az utvonal.bkv.hu oldalon kezdeniük az utazást, ahonnan világosan kiderül, hogy mivel, mennyit és milyen irányban kell haladnunk, hogy csatlakozással vagy anélkül elérjük célunkat.
Erre manapság még a legmodernebb GPS-kütyük sem képesek, de nyilván ellenkező esetben sem cipelnénk szívesen magunkkal ezeket az eszközöket.
A BKV útvonaltervezőjében az „alternatívák” pont alatt állíthatjuk be az indulás időpontját, tervezhetünk leggyorsabb útvonal, legkevesebb átszállás, és legkevesebb gyaloglás alapján, sőt még a maximális gyaloglási távolságot is beállíthatjuk, bár a buszmegálló ettől sem jön közelebb. Gyakorlatilag csak az időpont megadásának van lényege, és üdvözöljük azt is, aki ezeket a paramétereket alternatívának nevezte el.
Osztunk még egy feketepontot az útvonal követésére szolgáló térképért is, amibe ahogy belenagyítunk, rögtön belassul, és használhatatlanná válik. Hogy ne csak elméletben tudjunk kritizálni, néhány naponta tömegközlekedő munkatársat is felkértünk, hogy véleményezze az itt javasolt útvonalakat és időtartamokat.
A következő oldalon: hogyan működik a gyakorlatban?
Kolosy tér – Nyugati
Célunk a Kolosy tértől két sarokra lévő irodaházunkból a Nyugati pályaudvar elérése. Egyszerűnek tűnik, mégis számtalan lehetőség van. Az útvonaltervező beállítástól függően kettőt ajánl fel. Az egyik kis sétával a 206-os busz, amelyik kapásból a Nyugatihoz megy, a másik a rövidebb sétás 17-es villamos, amit a Margit hídnál a 4/6-osra kell cserélni. Előbbire 22 percet, utóbbira 29-et kalkulál a BKV szoftvere.
Zsolt indul az első útvonalon, Boga a másikon, pontban 16:02 kor hagyják el az irodaházat.
A buszmegállóba a nagyobb távolság miatt Zsolt egy perc hátránnyal érkezik, de az ugyanennyivel korábban érkező 206-osnak hála egyszerre indulnak tovább, immáron műbőr kapaszkodók társaságában.
Boga egészen az átszállás előtti kanyarig akadálymentesen zötykölődik a villamoson, de csodák csodájára a 206-os buszt is üres buszsáv várja. Boga hiába tud szinte várakozás nélkül a 4-esre felpattanni, ekkor már eltelt 20 perc és a buszos kolléga bizony a pesti oldalon robog, mígnem 2 perc múlva, a becsült időtartammal megegyező időpontban meg is érkezik a végállomásra.
A villamosnak további hat percre van szüksége ugyanerre, de a tervezett 29 perces utazást itt sikerült három perccel lejjebb szorítani. Boga szerint némi szerencsével akár 20 perc alatt is sikerülhet az út, csak egy elcsípett 17-es és kevesebb sínen parkoló autó kell
hozzá.
Mi a tanulság
- a BKV útvonaltervezője egészen jól működik
- a forgalmat nem lehet kiszámítani
- nem feltétlenül gyorsabb a villamos a busznál
- kint hideg van
Az is kiderült, hogy az utasok nem ragaszkodnak egy-egy konkrét járatszámhoz, Zsolti már a buszmegállóban felszállt volna a korábban érkező 86-osra, hogy ne kelljen még 2 percet fagyoskodnia a hideg, esős időben.
| Rácz Tamás, főszerkesztő tapasztalata: |
| Ha-ha-ha. Ez a gúnykacaj nem az útvonaltervezőnek szól, az remekül működik. De a menetidők? Egy Fejér megyei faluban lakom (ötven kilométer a kapunk a Vár alatti nullás kőtől), a székesfővárosba járok dolgozni. Logikus lenne, ha nem a dugót növelném reggelente, hanem vagy letámasztanám a P+R jegyében a kocsit valahol, vagy eleve távolsági tömegközlekedéssel jönnék be, és utána BKV-ügyfélként közelíteném meg a vállalatot, melyé immár a lelkem.
Nálunk nincs vasútállomás, így csak busszal tudok eljutni Budapestre; hogy ne kelljen kétszer átkelnem a Dunán, praktikus leszállnom a Sasadi útnál (idősebbek kedvéért: Osztyapenko), és utána átnyergelni a BKV-ra. Re. Az útvonalterv a Montevideo utcáig három buszt javasol: 9 megálló az 53-assal, 8 a 19-41V-vel, 5 a 86-ossal. Ez így összesen 54 perc a BKV optimista kalkulációja szerint: félóra utazás, 11 perc várakozás, 13 perc séta. Szóval ha-ha-ha. Még a reggeli dugóban is összesen ennyi idő háztól házig kocsival, az M1-es szakasszal együtt. És ezen még a négyes metró se fog segíteni, ha majd végre eljövend közénk. Ja, és kocsival jóval olcsóbban vagyok bent az Osztyapenkótól, mint három jegy ára. |
Olvasói levelek:
Egyértelműen az elkényelmesedett, környezetbarátnak nem nevezhető, önző embertípusnak íródott a cikk. Főleg a keretes mellékcikk, a fő cikk némileg kiegyensúlyozottabb, bár a felütése ugyanaz.
1. Ha több ember utazna tömegközlekedéssel, potenciálisan nem leépülne, hanem fejlődhetne a BKV, és a dugók is csökkennének. (Több bevétel, sűrűbb járatok, kevesebb autó az úton).
2. Tapasztalatom alapján 10 autóból 9-ben csak egy ember ül, ezt én nem nevezném olcsónak és gazdaságosnak, egy ötszemélyes autót így használni igazi pazarlás. A vonaljegy árával ne hasonlítsuk az autó eseti fogyasztását, mert az autót fenn is kell tartani!!!
3. Tény, hogy az autó döntő többségben gyorsabb, mint a BKV, de a +10/20 perc nem ér fel azzal, hogy évente 100 napot egészségügyi határérték felett van Budapest levegője (De mehetünk vidékre is, nagyvárosokba.)
4. Nekem is van autóm, amit azonban kényelmi szempontból tartok, és nem olcsósága miatt. De megjegyzem, hogy nem használom napi munkábajárásra, és általában 2, de leginkább 3-4 ember utazik benne. Hiszen valóban családi autó, és arra is használom.
5. Az autó nyilvánvaló, hogy összességében egyértelműen nyertes mindenféle összehasonlításban, de azért kicsit nagyobb alázattal, nagyobb felelőséggel viszonyuljunk a tömegközlekedéshez. Ezt még akkor is elvárhatjuk, ha a vezess.hu az autósoknak szól!
6. Amúgy persze annak roppant örülük, hogy írnak a BKV-ról mint alternatíváról, és nyilván Fejér megyéből nézve időben nem éri meg átszállogatni. De úgy is fel lehetne fogni a dolgot, hogy a tömegközelekdés kényelmetlensége mellett is biztonságosabb, és akár olvasgatásra is lehetőséget ad. Köszönöm a lehetőséget! T. Róbert
Kedves Róbert (ha jól fejtettem meg a címet) – én írtam a keretest, és teljesen egyetértünk. Szívesen is járnék be a vonatsínről föld alá bújó londoni metróval nap mint nap, stresszes vezetés helyett olvasgatva, dolgozva akár. De most egy tömiközlis bejutásom úgy néz ki, hogy a budai három átszállásos buszos szívás előtt még egy szűk órám lenne a munkaidő kezdete előtt vagy után több órával érkező Volánnal, amin 50 százalék eséllyel van helyem, vagy nincs. És ez az egész még többe is kerül, mintha egy hat liter fogyasztású autóval járnék. (A fenntartási költségek egy része pedig bizony mégsem számít, hiszen autóm mindenképp lenne, akkor is, ha nem azzal ingáznék.)
Üdv: Rácz Tamás
Bónusz kedvcsináló kép…
