Egy korai Zsiguli, 1972-ből
A vizsgás Ladák közül a sárga, ezerötös műszerfallal megszépített kombinak gyengélkedik a kuplungja, a szürke limuzinba viszont egyedül az akkumulátort kell visszarakni, ezért abban nosztalgiázunk. Igen korai darab, nemcsak a műszerfala vagy a kürtkarikás kormány alapján. Még kerek külső tükörrel, fehér indexburával és alul is megtámasztott gázpedállal készült Togliattiban.
Újra és újra lenyűgöz az az ésszerűség, amely a bal kéznek a slusszkulcsot, a jobbnak a szívató gombját utalja ki a kocsi beindításában. A delejtől gyorsan életre kel a motor, a világ egyik legjobb váltójával élvezet minden kapcsolás.
Hatvanéves a KGST
A KGST a népszerű elmélettel szemben nem a Kopasz Gorillát Simogatni Tilos kezdőbetűiből alkotott szó. A jó válasz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, ha a rövidítés eredetijét keressük. A történet 1949 elején kezdődött, amikor a háború befejezése és Európa újrafelosztása után a győztes nagyhatalmak kezdtek elhidegülni egymástól. Elhidegülő győztesek Sőt, kezdtek egymás számára kifejezetten kellemetlenné válni. A KGST a nyugati oldalon szerveződő Közös Piac keleti megfelelője kívánt lenni, alapítói a Szovjetunión kívül Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Bulgária voltak, de később más „baráti” országok is csatlakoztak. Nekünk a buszgyártás jutott Maga az alapötlet nem lett volna rossz, de a közös valuta hiánya, illetve a gyakran ésszerűtlenül kiosztott feladatok, amelyek leginkább a Szovjetuniótól való függést hivatottak elmélyíteni, lassú, de biztos halálra ítélték a szervezetet. A szocialista világrend összeomlása után, 1991-ben Budapesten feloszlatták a KGST-t. Természetesen az autógyártást is az országok közötti munkamegosztás szellemében szabályozták, de sajnos Magyarország a háború előtti sikerek ellenére sem rúghatott labdába a lengyel, szovjet vagy éppen a keletnémet autóipar mellett, amelyek az egész keleti blokkot ellátták közlekedésre többé-kevésbé alkalmas járművekkel. Mivel az NDK-ban a rájuk osztott hajógyártáshoz kellett az acél, a Trabantnak csak Duroplast-karosszéria jutott. Bulgária a targoncagyártást nyerte meg, de szerencsére nekünk is jutott valami: Magyarország Ikarusokkal láthatta el a szocialista országokat. |
Gigantikus vállalkozás volt
Újra Ladában, ez mindig élmény, bár most az Ötvös Csöpi-féle döngetést nem engedik a szoruló fékek. Poroszkálás közben jut idő visszaemlékezni, milyen gigantikus vállalkozás is volt a szovjet FIAT 124 licencgyártás.
Az autógyár mellé egy kétmillió főre tervezett új várost is felhúztak az állampárt parancsára. A Volga-folyó közelében, a Zsiguli-hegy lábánál épülő üzemben 150 kilométernyi futószalagon készült az évi maximum 800 ezer autó. A Lada-gyár máig Európa egyik legnagyobb kapacitású autóipari telepe, ha a földrajzilag az Urálig tartó Európában gondolkodunk.
Lapozzanak! A darazsak elleni harcmodorról is szó lesz egy pompás Wartburg és egy agg Moszkvics között
Skoda 110R, 1977
Hasonló legeket nem mutathat fel a Szlovéniából behozott Skoda 110R. Mivel nincs hozzá akkumulátor, csak elhinni tudjuk a korabeli Autó-Motorban jelzett 46 lóerőt és 145 km/órás végsebességet.
A színe biztosan eredeti, mert ezt a kupét csak zöld, sárga, piros és talán még krémszínű fényezéssel gyártotta a Skoda.
Efféle sportkupéval nem lehetett nehéz meghívni egy csinos lányt Kevertre vagy Éva vermutra, akit aztán a „Dunlop-licenc alapján gyártott biztonsági fékrendszerrel” vagy a könnyített küllős kormánykerékkel próbált ágyba szédíteni a gavallér. Az autó akkor is maradhatott, ha eredménnyel járt: a sportmodell hátsó ülésén állítólag három gyermek is elfér.
Nyugati autók itthon
A létező szocializmus idején sem csak keleti autókat lehetett kapni itthon. Az autókereskedelem koordinálására és az autóhiány enyhítésére létrehozott Merkur kínálatában folyamatosan szerepeltek nyugati típusok is. Az Autó-Motor 1971. februári egyik száma szerint a FIAT az 500, a 850 és a 850 Sport Coupé típusokkal volt jelen hazánkban. A Renault az R4-gyel, a Volkswagen az 1300-as Bogárral. Az 1971-es felhozatal keleti autói az átvételi sorszámok alapján: Moszkvics, Skoda, Volga, Zaporozsec (modellválaszték híján közelebbi típusjelzés nélkül). Polski FIAT 1300 és 1500, Trabant Limousine és Universal, Wartburg Limousine, Tourist (kombi) és DeLux, Zastava 750. A Lada azért hiányzik, mert az akkor még Zsigulinak hívott modellek importja később indult, de még 1971-ben. |
Wartburg 1000 Camping, 1963
A második világ családi autói közül egy igen különleges példányt sikerült megcsípni a Wartburg 1000 Camping-Limousine személyében. Az eisenachi gyár 1898-ban fogott automobilok készítésébe, tehát az államszocialista diktatúra előtt volt pár dicső évtizede is az üzemnek, amely akkor még nem Wartburg márkanéven termelt.
Később a kétütemű Wartburgok korszakában is akadtak különleges darabok: a Camping-Limousine mellett a kupé is érdekes változat a nagykerekű sorozatból.
Harmonikatetős csomagtartó
A Camping Wartburg a munka és a szabadidő aktív eltöltését segíti a prospektus szerint, a mai életstíluskombik marketingesei ugyanezt szajkózzák. A sima Combival szemben ez nem két, hanem négy oldalajtós, de a különlegességek a csomagtér fölé koncentrálódnak.
A tetőbe harapó, sárgás panorámaüvegek ma is működő vászon tolótetőt fognak közre. Nagy varázslat, talán ezért is választották ezt az autót a Made in Hungaria című film alkotói. A filmen a pezsgőmámorban úszó NDK-s lánycsapat és kappanhangú lovagjuk érkezik meg vele egy emlékezetes jelenetben.
Moszkvics, a vidék autója
A kombi után átváltunk a Csajka másik oldalára felsorakozott limuzinokra. A Moszkvics eddig kimaradt életünkből, de mindig rokonszenvet éreztünk a többek között 4×4-es kombivá és Izs postásautóvá fejlődött típus iránt.
A szovjet fővárosról elnevezett modell eredendően a vidék kocsija volt, amely nem rezel be a sártól, bírja a mezőt, a laprugós, merev hátsó tengellyel a túlterhelést is.
Porladó szerves műanyagok
Egy még restaurálatlan 412-es vár ránk 1972-ből. A négy körlámpás 408 eredeti Pininfarina-vonalait enyhén kivasalta a szocializmus, de így is arányos autó. A dzsuvás üvegeken nem folyt végig semmi, belülről piszkosak. Pontosabban nem koszosak, a szerves műanyagok kipárolgása csapódott le rajtuk.
Az évtizedek során szétmálló műanyagok páráját a féktisztító nem hozza le, csak nedves ruhás dörgölésnek enged a szovjet vegyipar bosszúja. A morzsalékos műanyaggal nem az a baj, hogy csúf, de rosszabb, mint a szálka. Rondán begyullad, ha belemegy az ember kezébe.
Féktisztító a darazsak ellen
Az autókat rejtő apró faluban újfajta harcmodorral találkoztam a darazsakkal szemben. A műhely szerelői féktisztító sprayjel fújták le a szúrni készülő állatokat, mert a rovarirtó hatása szabadtéren kétes, és különben is, ez van kéznél. Véletlen felfedezés folytán jöttek rá, hogy a darázs az életellenes féktisztítótól kiszárad és az agresszor menten lepottyan. Később megtudtam, hogy ez a módszer hazánk más régióiban is ismert, csak én vagyok elmaradott és ejtem csapdába a darazsakat műanyag palack alján lötyögő mézes sörrel. |
Bírja a tajgát
Ütött-kopott, rozsdafoltos a gép, de a motor pöccre indul és egyenletesen duruzsol. Ez ruszki, gázt neki, ne kíméld! – ezzel enged utunkra a garázsmester. A bizonytalanul mozgó, gyámoltalan batár a szántókhoz kiérve átlényegül univerzális tanyajáróvá.
Átsuhan a tengelytörő gödrök felett, a puha rugózással észre sem venni, milyen úton porolunk. A pálcikavékony kormány menet közben könnyen jár, a fokozatokat gyorsan meg lehet találni. Kettesben, murvás kanyarban még telik arra az ezerötös motor megkopott erejéből, hogy faroljon egy ígéretest.
Kicsit a rendszerváltozás is kellett ahhoz, hogy halandók is gond nélkül Csajkával járhassanak. A szovjet (amerikai?) luxusautó következik a túloldalon
Csajka, az utak királya
Utolsóként ülünk be a teljes keleti blokk legpompásabb autójába, a Csajkába. A GAZ (Gorkovszkij Avtomobil Zavod – gorkiji autógyár) 13-as típusa nemcsak az átlagembernek volt elérhetetlen, de a diktatúrát kiszolgáló elvtársak közül is csak a legeslegfelső garnitúra feszíthetett benne.
1959 és 1981 között maroknyi nyitott változat és kombi is készült belőle a többnyire fekete limuzinokon kívül. A gyártás 3179 Csajka (magyarul sirály) után állt le végleg, akadt köztük jó pár két színre fényezett autó is.
Amerikai, de nem licenc
Nekem nem fér a fejembe, miért egy ennyire látványosan az amerikai autóipartól lenyúlt járműben parádéztak a pártvezetők.
Formájában és konstrukciójában is a korabeli amerikai modelleket másolja, a dizájn eredetije a Packard Four Hundredé 1955-56-ból. A lemezek alatt is jenki technika van.
Látványosabban nem is lehetne behódolni egy demokratikus világhatalom autóipari fölényének.
Számomra a rendszerváltás egyik vívmánya, hogy magamfajta halandó elfordíthatja a kulcsot és élvezheti, ahogy a V8-as, 5,5 literes monstrum beindul. Bársonyosan jár, a gázfröccsökre élénken és bizsergető hanggal válaszol.
Egy monstrum, ha beindul
Bár a Csajka üresen 2,1 tonnás, a 195 lóerő és a nagy nyomaték szépen gyorsítja a durva méretei ellenére is jó arányú, esztétikus luxusgőzöst. A háromfokozatú automatát a műszerfal bal szélén lévő nyomógombokkal irányíthatjuk, a D talán a davaj lehet.
Többre számítottunk, mert a fogyasztása nem olyan elrettentő: 18 és 24 liter közötti, persze nem a 160-as végsebességnél. 100-130 között jól érzi magát a restaurált GAZ 13, nagy tömeg és a puha rugózás eredménye az impozáns futási kultúra.
Csak hirtelen fékezni ne kelljen. A flott és könnyen vezethető Csajka a négy dobfékkel jelzi, hogy a konstrukció az 1950-es évekből származik. A pazar állapotú autóban hátul utazni még nagyobb élmény, mint a holtjátékos kormánnyal irányítani a sávot vastagon kitöltő autót.
Süppedés a dácsáig
Süppedős kanapén száguldottak a fejesek építeni a szocializmust vagy a dácsákba, a hírhedt vadászatokra. Pompás dolguk volt, bár légkondi nélkül megizzadtak az apparatcsikok, amikor a napsütötte Szocsiban kipihenték a békeharc fáradalmait.
Ha testőr vagy tolmács személyében nem zavart a pórnép a felhajtható pótüléseken, az elnyomás haszonélvezői nyújtott lábbal terpeszkedhettek. Az elektromos ablakemelők ma is működnek mind a négy ajtóban, ahogy pillangóablak sem csak elöl van, hanem hátul is.
Földes Attila kutatóbúvárként vetette bele magát a történelemkönyvekbe, hogy kiderítse, mi történt még azokban az években, amikor a fotókon szereplő autók elkészültek a vasfüggöny mögött.
1963 (Wartburg 1000 Camping-Limousine) Martin Luther King az álmairól beszél, Kennedy-t viszont meggyilkolják ebben az évben. Az Astoriánál átadják az első gyalogos aluljárót, Tito az Egyesült Államokba, 14 500 amerikai katona pedig Berlinbe látogat. Januárban Csehszlovákiában és Budapesten is felgyújtja magát egy-egy fiatal a kommunizmus elleni tiltakozása jeléül. Első ízben lép ember a Holdra, Kanadában a francia nyelv egyenjogúvá válik az angollal, az NB1-ben pedig a Dózsa a király. 1972 (Moszkvics 412) Budapesten március 15-én több százan tüntetnek a függetlenségért – a rendőrségi reakciókkal kapcsolatban ne legyenek illúzióink. Novemberben az amerikaiak végre hazakullognak Vietnamból. Washingtonban kipattan a Watergate-botrány. Nixon hivatalos útra Moszkvába utazik, Brezsnyev pedig titokban földre száll Tökölön. Persze nem ugyanabban az időben. 1977 (Csajka GAZ 13 és Skoda 110R) Prágában az emberi jogokkal foglalkozó Charta ’77 aláírói közül többeket bebörtönöznek. Budapesten felavatják a SOTE 24-emeletes épületét, megnyílik a Planetárium és aláírják a bős-nagymarosi vízlépcső megépítéséről szóló csehszlovák-magyar egyezményt. 1983 (Lada 1200 Combi) Björn Borg visszavonul, Ronald Reagan legonoszozza a Szovjetuniót és gyorsan űrfegyverkezésbe fog. Épülésünkre a Microsoft kiadja a Windows-t, itthon pedig beindítják a Paksi Atomerőmű első blokkját. A Pink Floyd enyhít egy kicsit az éven a The Final Cut című albummal. |
Élőben a Városligetben
Aki élőben is látni szeretné az autót, az a Budapest XIV. kerületi Városligetben, a szocialista autógyártás gyöngyszemeinek parádéján sok más csoda mellett ezzel az 1977-es Csajkával is találkozhat május elsején.
Köszönjük az Oldrent munkatársainak segítségét a cikk megírásához! |