Ez is IFA, csak nem látszik rajta
Sej, a mi lobogónkat...

Sej, a mi lobogónkat…

Sej, a mi lobogónkat…


Legutolsó látogatásunkkor már jó pár régi KGST gyöngyszemet végigtapogathattunk, vezethettünk, így most a legkevésbé szép, és autónak legkevésbé nevezhető rémségekbe próbáltam meg betuszkolni mind a 190 centimet. Két szocialista rokkantkocsi mellett még egy Volgát is kipróbálhattam. De vegyük őket sorba!

Velorex

Az égvilágon semmi köze a velocipédhez

Az égvilágon semmi köze a velocipédhez

Az égvilágon semmi köze a velocipédhez


Elsőként a Velorexet véstem fel a reggeli indulásnál kapott kívánságlistámra. Gyerekkoromból csupán annyi emlékem volt ezekről a félig autó, félig motor szörnyetegekről, hogy jóapám bosszankodik miattuk, ha valahol elénk keveredtek.

Büdösek és lassúak voltak, nem véletlenül hívták őket Útitetűnek. De még sosem ültem benne, így most nem lehetett kihagyni.

Két személy, két henger, három kerék

Nagyvonalú skálázás

Nagyvonalú skálázás

Nagyvonalú skálázás


Nevének eredetét sokan a „velocipéd” és a „rex” szavakhoz kötik, de nem kell bedőlni, van az erőltetett „kerékpárkirályná” jobb válasz is a rejtélyre. Latinszakosok, Velorex-őrültek a cikk végén világosíthatják fel a tudatlan néptömegeket. Kérem, tegyék meg!

De a név nem is annyira lényeges, nézzük inkább, mitől is megy ez a gép. A spártai külső aránylag tágas belsőt takar, amelyben a jobb sorsra érdemes két utas egymás mellett foglal helyet.

A csehszlovák járgányt kéthengeres, 350-es Jawa motor próbálja mozgásban tartani. Ilyenkor a kinti hangzavarnál jóval nagyobb zajterhelés éri a bent ülőket. Velorexet kormányozni lidérces feladat, a motorkerékpár kerekek alig fordulnak valamicskét.

Hínár

Műbőrbe csomagolt motor

Műbőrbe csomagolt motor

Műbőrbe csomagolt motor


Fénykorukban a rendesen karbantartott Velorexek nem számítottak lassúnak, akár 85 km/órás tempót is el lehetett érni velük.

Nekünk ez nem jött össze, valami galád hínár eltömítette a karburátort – az út szélén szerelve pillanatok alatt hozzáférni bármelyik alkatrészhez – így az ígéretes első kör után váratlanul le kellett stoppolnom egy másik öreg jószágot. De sebaj, mentem néhány kilométert a barna műbőrbe kötött legendával. Ez is valami.

Kattintás után Volga ment meg, majd a szovjet rokkantkocsival száguldok egy nagy kört


Volga M21

Egy igazán puccos, vidámzöld Volgát sikerült elcsípnem. Odabent boldogan fedeztük fel  a fényáteresztő műanyagból – plexiből – készült műszerfalbuborékot. Ezzel mostanában Citroënekben találkozunk, de a szovjet mérnökök már fél évszázada csináltak ilyet. Hihetetlen.

Háromfokozatú a váltó

Háromfokozatú a váltó

Három fokozatú a váltó


Az 1969-ből való benzines járgány kormányváltóját szokni kellett, de az alacsony fordulaton is nyomatékos motort már bármelyik mai benzines autó megirigyelhetné. Kár, hogy mindössze három fokozat között lehet váltogatni, így hamar elérjük a nyolcvan körüli csúcssebességet.

A motorháztetőn díszlő szarvas sajnos nem korhű, ebben az időben már a szovjetek sem tettek mázsányi állatszobrokat az autók elejére. Van ebben anyag anélkül is.

SzMZ

Senki ne röhögjön!! Ez szép!

Senki ne röhögjön!! Ez szép!

Senki ne röhögjön!! Ez szép!


Nem, a látszat ellenére ez nem valami vicc. A Velorexhez hasonlóan az SzMZ-t is rokkantaknak gyártották. Hogy ez pontosan mit jelent, elképzelésem sincs, hiszen a sikeres vezetéséhez az összes létező végtagunkat be kellett vetni. Van benne három pedál, két váltókar, kézifék, a régi kis Polskihoz hasonló kar az önindítóhoz, és egy roppant mókás közvetlen kormány, amivel fél fordulat a világ.

Az 1958-as, hiányos alapanyagból összerakott kiskocsiban a tarkónk mögött motorkerékpárból kihasított erőmű kerreg. Itt éppen az IZS Planeta egyhengeres blokkja. Hangja rémisztő, fél óránál többet nem szívesen utaznék vele.

Pótkerék, csomagtartó. Zavarba ejtő nagyvonalúság

Pótkerék, csomagtartó. Zavarba ejtő nagyvonalúság

Pótkerék, csomagtartó. Zavarba ejtő nagyvonalúság


A rossz utakat nem tolerálja, apró kerekei kirázzák az ember fogait is. Viszontl a járgány roppant finom szerkezet, kis gyakorlás után már élvezhetőek vele a kilométerek. Főleg a kanyarok, fordulók tréfásak, hála a gokart kormánynak.

 Szintén nagy poén benne az irányváltó, amellyel eldönthetjük, hogy előre, vagy hátra akarunk-e négy sebességi fokozattal gazdálkodni. A száguldásra 15 lóerő áll rendelkezésre, tehát nem léptük át vele a hangsebességet. Jó időben kabriózni is lehet az SzMZ-vel, de ne erőltessük, csajozásra teljesen alkalmatlan.

Ha ön is rákapott a veteránozás ízére, nézzen szét ezen az oldalon!