Erősödik a hibrid
Pár éve úgy tűnt, a hibrid technológia – néhány modell sikere ellenére – zsákutca és időhúzás, és hamarosan jönnek majd a sokkal zöldebb, nulla károsanyag-kibocsátású elektromos és üzemanyagcellás autók. A hidrogén alkalmazása üzemanyagforrásként viszont megtorpanni látszik az utóbbi időben, inkább a konnektorba dugható elektromos, illetve hibrid autók felé tolódott a fejlesztési irány.
Szériaérett állapotban van a Chevrolet Volt, sőt a Toyota és sok más gyártó is készül egy elektromos kisautó kiadására az elkövetkező évben, az ilyen járművek tömeges elterjedésére mégis kicsi az esély rövid távon.
Átlagos használatra ugyan megfelelnek ezek az autók, mégis hátrányból indulnak majd az elkényelmesedett vásárlóknál, ami főként az akkumulátorok korlátaiból adódik. A negatívumok közé a relatíve alacsony (50-100 km) hatótávolság és a hosszú töltési idő tartozik (akár 5-8 óra).
A jövő ezek ellenére továbbra is a hibrid technológiának kedvez, csak éppen változnak a szerepek. Nem a benzinmotort fogja az elektromos segíteni, hanem épp ellenkezőleg, az elektromos a benzinest, netán a dízelt.
Mi van most?
Nemrégen jártunk a harmadik generációs Toyota Prius bemutatóján, amely jelenleg a legmodernebb hibrid technológiát képviseli autófronton. Az új Prius akár 3,9 literrel is beéri vegyes ciklusban, ehhez rendkívül alacsony, mindössze 89 gramm/km CO2-kibocsátás tartozik.
A Priusban alkalmazott elektromotor erősebb (80 LE), mint a konkurenseké, így ez nemcsak a regisztrációs adó elkerülésére alkalmas, mint például az S 400-as hibrid Mercedes, hanem kézzelfogható forintokat takaríthatunk meg annak használatával.
Városban jók hibridek
Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy a legtöbb hibrid jelenlegi formájában elsősorban a városi használatban előnyös. Dugóban araszolásra, lassú haladásra például a Prius elektromos motorja már tökéletesen alkalmas, feltöltött akkuval akár két kilométert is képes megtenni, anélkül, hogy elindulna, az átlagosnál szintén takarékosabb, Atkinson-ciklusú benzinmotor. Országúton, autópályán a villanymotor csak segítséget tud nyújtani, igaz, a Prius ilyen körülmények között is érezhetően jól fogyaszt.
Mit tesz a legnagyobb európai gyártó?
Európa legnagyobb autógyártója, a Volkswagen néhány éve elzárkózott a hibridtechnológia alkalmazásától, inkább a dízelmotorra épülő takarékos BlueMotion-modelleket erőltette, nem is eredménytelenül.
A szinte minden modellre kiterjedő BlueMotion-kínálat egyszerű elemekkel operál (kisebb légellenállás, hosszabb áttételek, nagyobb nyomásra fújt gumik), de így is meglepően kedvező eredményeket produkál. Egy 110 lóerős common-rail Passat BlueMotion akár 1400 kilométert is elmegy egy tankkal, megelégszik 4,9 literrel vegyesben és közben mindössze 129 g/km a CO2-kibocsátása. A 105 lóerős Golf BlueMotion ennél 1,1 literrel kevesebbel is beéri, 99 g/km-es CO2-kibocsátása pedig kiemelkedően alacsony.
Változott az álláspont: jön az első VW hibrid
2009-re jócskán erőre kaptak a hibridek, az Insight és a Prius is eladási rekordokat döntöget Japánban, és ami még fontosabb, Amerikában is egyre nagyobb divatja van a hibrideknek. Maga Obama elnök családi autója is egy hibrid Ford Escape. Egyszerűen értelmét vesztette tovább elzárkózni a technológiától.
A nagy piacra koncentrálva a Volkswagen viszonylag hamar válaszolt, és 2010-re beígérte a Volkswagen Touareg Hybridet. Az Audi S4-esből származó V6-os TSI (333 LE/440 Nm) motor mellett egy vele sorba kapcsolt, 34 kW-os, 300 Nm-es elektromotor segít az indulásban és a mozgási energia újrahasznosítása révén a lassításban, megállásban is. A nyolcfokozatú, automata váltóművét speciálisan a hibrid hajtáshoz tervezték, az elektromotorok táplálásáról pedig egy 288 voltos, 6 Ah-s NiMH akku fog gondoskodni.
A legkorszerűbb hibrid: Golf TwinDRIVE
A távlati tervek között szerepel, és 2012 magasságára ígérik a jóval modernebb és környezetkímélőbb Golf TwinDRIVE-ot. Ez a hibrid a Chevrolet Volthoz hasonlóan nagyjából 50 km-t képes majd megtenni elektromos üzemben, és itt is a benzinmotor egészíti ki az elektromotort, nem pedig fordítva.
A két motor együttes teljesítménye 174 lóerő lesz, ami bőségesen elegendő a kényelmes autózáshoz. Az elektromotor határait túllépve aktivizálódik majd a benzinmotor, de egy 100 km-es távot így is megúszhat majd 2,5 liter üzemanyagból a vezető. Természetesen a mozgási energiát itt is visszatáplálják majd fékezéskor és gázelvételkor.
Akkumulátor kell és konnektorok
A TwinDRIVE-hoz hasonló rendszerek sikere egyértelműen az akkumulátortechnológia fejlődésén múlik. Amint lesznek magas kapacitású, gyorsan tölthető, hosszú élettartamú akkuk, máris könnyebb dolguk lesz a gyártóknak. Némi infrastrukturális fejlesztés persze szükségeltetik majd, ami a konnektoroknál többet jelent: közterületekre kihelyezett elektromos gyorstöltő állomásokat.
