Az autó csak eszköz
Hibridhajtású járművön dolgoznak a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói és oktatói. A jármű a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos pályázatában támogatott projekt része.
A munka lényege egy új hidrogéntermelő- és hidrogéntároló-rendszer kidolgozása. A titkos fejlesztésben az a világszám, hogy a hidrogént nem kell mínusz 253 fokra hűteni vagy legalább 300 baros nyomáson tárolni a járműben, rettenetes ráfordítással.
Csakhogy az ioncsapda rácsaiban tárolt, majd onnan kinyert és alacsony nyomáson felhasználható hidrogén nem valami látványos. Más a helyzet, ha a gáz egy működő, négykerekű autót hajt.
2700 fokon a víz is ég
Hónapok óta dolgozik az autón a műegyetemi csapat, Kádár Lehel vezetésével, aki neves járműkonstruktőr. Első munkái egyike egy vidámparki kisautó volt, a gokart elődjeként, 250 köbcentis Pannónia-motorral. Később tervezett színpaddá alakítható kukásautót, háromkerekű fagylaltszállítót és a balatonfüredi városnéző kisvonat is az ő konstrukciója.
Kádár Leheltől megtudom, hogy 2700 fokon a víz is képes égni, amire a csernobili katasztrófa grafittüze a szomorú példa. Mesél az acél folyáshatáráról, körbevezet a hajómodelleket vizsgáló áramlástani mérőmedencében és elmondja, hogy a szén-dioxiddal a hegesztés közben elvesző szenet pótolják az acélban, különben felhabosodna.
Elvisz a repülőszárnyak között az egyetem legnagyobb szélcsatornájához, ahol anno egy Ikarus busz homlokfelületét is vizsgálták. Mesés világ ez, káprázatos mesterekkel, csak a 35-55 év közötti generációt nem lelem. A 140 ezer forintos adjunktusi fizetés átkergette a családfenntartókat a magánszférába.
Elektromos motorral
A járműtechnika-diagnosztika laboratóriumban készülő hibridjármű eredendően elektromos hajtású. A hátsó kerékagyakba szerelt villanymotorokat hidrogénnel, E85-tel vagy benzinnel működő aggregátor látja el árammal, ha az akkuk lemerülnek. A 200-200 amperórás telepek vannak elöl, zéró helyi károsanyag-kibocsátással, tehát csak az akkuk erejéből ötven kilométer a hatótávolság.
A hátsó kerekek között az aggregátor dolgozik, benne egy négyütemű, 13,6 lóerős Honda-motorral. A 400 köbcentis motor egy váltóáramú szinkrongenerátort hajt. Mivel az autót a két villanymotor mozgatja, a benzinnel vagy hidrogénnel etetett motor a leggazdaságosabb üzemben, állandó háromezres fordulatszámon jár, óránként 2,7 liter benzinből.
A második oldalon mondunk egy összeget, amitől a vásárlók kiábrándulnak az elektromos hajtású autókból
Hidrogénhez tűzoltó
A hidrogénes üzemet átmenetileg egy hidrogénpalack biztosítja. A 200 baros nyomású gáz két reduktorral, köztük egy autógázszettből származóval szelídül 5 barosra, mielőtt a motorban elég.
A hidrogén azonban oxigénnel keveredve rendkívül robbanásveszélyes, ezért az indításokat jegyzőkönyvezni kell, és ilyenkor az egyetemi tűzoltó is megjelenik. A végleges hidrogénellátó rendszerrel őszre készül el a hibridjármű.
Szép konstrukció az autó futóműve. Mindenütt kettős keresztlengőkaros, hátul ráadásul passzív önkormányzású felfüggesztés csatlakozik az acélprofilból álló alvázhoz. A legtöbb alkatrész saját tervezésű, de néhány szériaautó is donorja az előtanulmánynak. Az üléseket egy Skoda Favorit Formanból mentették meg, a fékrendszer és a kormánymű a négyütemű Trabanté.
10 másodperc száguldás
Kis mérete ellenére az autó 650 kilót nyom. Ebből az akkumulátorokra 70, az aggregátorra 90, a hidrogénes rendszerre 120 kiló esik. A villanymotorok teljesítménye 2×6 kW, azaz 16,3 lóerő.
A nagy nyomatékú kerékagymotorból – legfeljebb tíz másodpercre – 30 kilowattot is ki lehet préselni, ami egy ekkora autóban komoly teljesítmény. A biztonság kedvéért 50 km/óránál a határoló véget vet a száguldásnak.
Esélytelen a villanyautó
Bármennyire is örülünk a hidrogén-alkohol-benzines motorú elektromos hibridjárműnek, maguk az alkotók mondják, hogy a benzinnek és a gázolajnak az elektromos autózás nem alternatívája. A kettő ugyanis nem egyenrangú.
A kétmillió forintba kerülő és csupán 50 kilométernyi hatótávot biztosító lítium-ion akkukat látva nincs ellenérvünk, bármilyen olcsón tölthetők is a telepek. Az elektromos autózás csak akkor terjedhet el, ha áttörés következik be az energiatárolásban és az energiatermelésben, ennek pedig jelenleg kevés jelét látni.