Kiterjesztett övezet
Újabb helyen jelentek meg parkolóautomaták Budapesten. A fizetős övezet kiterjesztéséről májusban határozott az MSZP-SZDSZ többségű Fővárosi Közgyűlés. A 2009/24-es rendelet június elsejével újraszabályozta a várakozást a fővárosban, benne több ésszerű változtatással. A díjemeléssel párhuzamosan kiterjesztették a fizetős várakozási övezetet a pesti alsó rakpart eddig ingyenes részeire.
A területen a parkolást a BÖP üzemelteti, a XIII. és a IX. kerületi illetve a Fővárosi Önkormányzat társulása. Rusznák Imre, a BÖP igazgatója, szocialista önkormányzati képviselő szerint nem lehet előre megbecsülni a fizetőssé váló övezet kihasználtságát, így a várható árbevételt sem. A díjszedő automaták telepítése áfával körülbelül 3,8 millió forintot emészt fel.
Augusztus 25-től fizetős
2009. augusztus 25-től szűnik meg az ingyenes parkolás a Margit hídtól északra eső rakparti területeken. Jövő keddtől fogva minden munkanapon fizetni kell 8 és 18 óra között az itt várakozóknak, hétvégén nem. A felső rakpart még drágább A Fővárosi Közgyűlés nem az eddigi P+R funkcióhoz illő egy buszjegyes tarifát állapított meg. A most díjkötelessé vált területen óránként 225 forint a díj, míg pár méterrel arrébb, a felső rakparton 375 Ft/óra fizetendő. Pár hónapja a Margit hídtól délre, a felső rakpart V. kerületi részén többe került a várakozás, mint onnan húsz méterre, a híd másik oldalán a XIII. kerületben. Az árkülönbség időközben eltűnt, a déli oldalon mégis rosszabb a helyzet: este nyolcig kell perkálni, mert ez a terület a Nagykörúton belülre esik. |
A nép hangja
„Hogyan mondjam magának finoman. Ez aljas, mocskos zsiványság” – reagál az óránként 225 forintos díj bevezetésére egy úr, aki épp egy Hyundai Accentből száll ki. Ő is P+R parkolónak használta a rakpart északi részét, innen villamossal ment tovább.
Keddtől neki nyolctól ötig egy munkanap 2025 forintba kerülne, ami 22 munkanappal 44 550 forint havonta. Nem véletlenül sikeresek a belvárosi foghíjtelkeken kialakított magánparkolók. Áraik annak ellenére jóval alacsonyabbak, hogy a konténer telepítése és a murva kiszórása némi befektetést igényel.
Az adóforintokból elég régen leaszfaltozott-kikövezett rakpartot nem elég csak úgy megszórni parkolóautomatákkal. A telepítéshez szükség van forgalomtechnikai tervre és rendőrségi hozzájárulásra a forgalomtechnikai előkészítéshez. Táblákat kell kihelyezni, a helyeket felfesteni és mindezt engedélyeztetni a Városházán.
Napelemes energiaellátás
Épp ottjártunkkor telepítette két úr a gépeket, akik azonban semmit nem voltak hajlandók elárulni róluk. A Made in France feliratú kartondobozokból előkerülő masinák forgalmazójánál több sikerrel játunk. Zsíros Nándor, az Itron gödöllői szerviz- és vevőszolgálati vezetőjétől megtudtuk, hogy a rakparton telepített 22 pénznyelő közül 13 napelemes lesz. A tetejükön lévő napelem egy kis akkumulátort tölt, ami a télen 4-5 órakor leszálló sötétben is biztosítja az automaták működését. A külön tápkábel nélkül telepíthető gépeket két ember fél óra alatt felszereli, de ebben nincs benne az előzetesen kialakított betonalap időigénye. 55 fokig biztosan bírja Feltörés és megfúrás ellen a készülékek kasszafiókja dupla falú. GPRS modem segítségével képesek adatokat küldeni és fogadni, távfelügyeleti rendszerbe köthetőek és riasztanak, ha illetéktelen hozzáférést észlelnek. Az oszlopok támogatják a parkolókártyás és a mobiltelefonos fizetést. A 90%-ban újrahasznosítható készülékekből a XIII. kerület belső részeiben 190 üzemel, további ötven a XI. kerületben nyeli az aprót. A 90 kilós automaták igen kitartóak, mínusz 25 és plusz 55 fok között működnek, és csak 6500 parkolójegy után fulladnak ki az újratöltés erejéig. Egy készülék ára mintegy másfélmillió Ft. |
A folytatásban: maradhatunk bármeddig, csak fizessünk
Jöjjön a pénz!
A felső rakparthoz hasonlóan az alsón sincs időkorlát. Így a fizetőparkolás nyers pénzbeszedés, mert a pénzes várakozóövezeteket azért alakították ki, hogy az autók ne tenyésszenek hosszú órákon át a kevés parkolóhelyen.
Fejlettebb közállapotok esetén a fizetős parkolás célja biztosítani az autók pörgését a kevés helyen, erre szolgál a limitált várakozási idő. Itt azonban akár napi 10 órát is állhatunk, csak tejeljünk érte.
A Fővárosi Önkormányzat szisztematikusan lehetetlenítette el a pesti belváros utolsó szabad parkolóhelyeit a rakparton. Először a halszálkás, illetve a menetirányra merőleges parkolóhelyeket festették újra a sávokkal párhuzamosan, amivel sikerült megszüntetni a parkolók több mint felét.
Újabb ingyenes P+R tűnik el
A következő lépésben a Margit hídtól délre eső szakaszon ütött be a fizetős parkolás, feltűnően szellőssé téve az addig zsúfolt parkolót. A terület aligha hoz nagy árbevételt, de legalább sikerült megkeseríteni az életét az összes olyan embernek, aki kora reggel megállt és onnan metrózott vagy villamosozott tovább.
Most újabb P+Gy parkoló szűnt meg, a környék egyetlen területe, ahol az autósok letehették a kocsit, hogy a közösségi és az egyéni közlekedést kombinálva BKV-ra szálljanak.
Ezt a végvárat a Margit híd lezárása is felértékelné, mert tömegközlekedéssel akkor is át lehet kelni a hídon, amikor autóval már rég nem. Sikerült még egy kicsit barátságtalanabbá tenni Budapestet az autósok számára.
Autó helyett robogó
Ha létezhet az a baromság, hogy gyantaszűz, akkor én robogószűz voltam. Most először pattantam fel ilyesfajta ördögi masinára, hogy észak-budai irodánkból mihamarabb eljussak a Margit hídig, majd át a Dunán. Régi vágyam egy Yamahával menni, még ha nem is egy Ténerére kászálódom fel a dakari naplementében. Utoljára biciklin ültem, aminek egy vonalban volt a két kereke, ehhez képest egy robogó olyan nehézkes, mintha egy vízilovat forgatnék a táncban. Elsőre elég szögletesen vettem a kanyarokat, kezdem tisztelni azokat, akik a sorok között előrekígyóznak. Én az agyamba hasító zaj és a rettenetes bűz miatt zsigerből utáltam a robogókat, de a Neo’s négyütemű motorja csendes és nem okád füstöt. Nem is rossz! Furcsa, hogy a bukósisakban alig hallani valamit a környezetből, ezért végképp rászorulnék a szinte semmit nem mutató visszapillantókra. Mindkét tükörből a saját karomat láttam, viszont mókás volt észlelni ralis bukósisakkal súlyosbított külsőmet. A félelem abban a pillanatban eloszlott, amikor a hídon megnyílt az út és a dugóban rostokoló autók mellett elhúztam. A rakpartról visszafelé még durvább volt a torlódás, még több időt nyertem és még jobban élveztem a suhanást a bádogcsorda mellett. Robogón veszélyes az utazás, de legalább a parkolás mindenütt ingyenes. |