Nem csökken a regisztrációs díj
– Szögezzük le: az autósokat rengeteg adó terheli. Először is a regisztrációs díj, aztán az áfa, a súlyadó/vagyonadó, cégautó adó és sorolhatnánk. A vak is látja, hogy a regisztrációs díjjal gondok vannak.
– Mire gondol? A külföldi rendszámú, de mégis Magyarországon használt autókra?
– Például azokra. Nem kellene ezekkel kezdeni valamit? Hiszen évek óta nem történik semmi ezen a téren…
– Nagyon nehéz ezen a téren érdemi eredményt elérni, egy olyan adó és vámjogi környezetben, ahol ugye nincsenek országhatárok, tehát az Európai Unión belül igen nehéz fellépni. A szabályok ugyan kimondják, hogy 30 napi tartózkodás után a gépjárművet regisztrálni kell abban az országban, ahol használják, és be kell fizetni utána a közterheket, ez azonban nagyon nehezen ellenőrizhető.
A regisztrációs díj jelentős költségvetési bevételt jelent, ezért ilyen válságos világgazdasági környezetben nemigen képzelhető el a közeljövőben ennek csökkentése.
A jelenlegi helyzetben nem mondhatunk le erről a bevételről. Csak akkor tehetnénk ilyet, ha a kieső bevételt más adókkal pótolnánk. Éppen elég baj, hogy éves szinten 67 százalékos csökkenést prognosztizálunk ezen a téren az újautó-értékesítések visszaesése miatt.
Az Oszkó Péterrel készített beszélgetést teljes terjedelmében az Autó és Stílusban, az új Autó2 októberi számában olvashatják el, benne a vagyonadó abszurditására vonatkozó kérdésekkel. |
Behozatal: avulással is magas a regadó
– Most szinte semmilyen autót nem érdemes külföldről behozni, mert hiába olcsóbb kint, a regisztrációs díj miatt nagyon drága lesz hazahozni. Mérsékeltebb tételek alkalmazása esetén ezek után származna bevétel…
– Még nem készült erről hatástanulmány, de vannak bizonyos kétségeim már abban a tekintetben is, hogy készíthető-e ebben az időszakban ilyesféle felmérés. Jelenleg ugyanis olyan mértékben kiszámíthatatlan a piac mozgása, olyan mértékben változnak az értékesítési adatok, hogy e pillanatban nagyon nehezen lehetne modellezni, hogy a regisztrációs adó változtatásának milyen hatása lehet.
Az más kérdés, hogy a későbbiek során ilyesfajta optimalizálását jogalkotói oldalról el kell-e végezni. Ha ugyanis a bevételek növelését ez lehetővé teheti, akkor mindenképpen logikus felvetésnek tartom.
RAV4-ben a bársonyszék előtt
– Milyen autóval járt, mielőtt szolgálati kocsiba ült át?
– Toyota RAV4-es.
– Racionális pénzügyminiszter létére imád zenélni. Szájharmonikázik. Van most is hangszer a táskájában?
– Nem, most nincs. Nagyon szeretek zenélni, de mostanában mind kevesebb időm jut rá. Nehezen tudnám elképzelni magam, amint két megbeszélés között a hátsó ülésen utazva a hivatali autómban szájharmonikázom…
Roncsprémium: miért nem lesz?
– Terveznek-e valamiféle állami segítséget éppen a válság miatt az autóvásárlásokhoz? A roncsprémium ügye annak idején a kormány elé került, de elvetették. Miért?
– Végtelenül egyszerű megmagyarázni: olyan költségvetési támogatást nyújtani, amely külföldi gyártású autók vásárlását premizálja, és lényegesen kisebb részben járul hozzá a hazai munkahelyek megőrzéséhez, egyszerűen pénzszórás lenne az állam részéről.
– Ez önmagában igaz, de ha az állam az egyik kezével kedvezményt ad a vásárlásra, azt a másik kezével vissza is veszi, áfa, regisztrációs díj és más terhek formájában.
– Igen, ezt is megfontoltuk. A forgalom visszaesése természetesen regisztrációs díj- és áfabevétel-visszaesést is hoz, amit próbálunk megtakarítani kiadási oldalon. Az elkerülhetetlen piaci visszaesés hatásait halogathatjuk időben, húzhatjuk, de el nem kerülhetjük. A piacnak be kell állnia arra a szintre, amit a hazai fogyasztás lehetőségei képesek fenntartani.
Interjú: Dömsödi Gábor, Lénárt Attila