A dízel is drágább a földgáznál
Félelmetes pénzeket ölnek az autógyártók a fogyasztás leszorításába, az autózás költségeinek és környezeti terhelésének csökkentésébe. Megtakarítást azonban olcsóbb hajtóanyaggal is elérhetünk, például földgázzal.
Ha a benzinnel, gázolajjal, autógázzal vagy földgázzal 1000 forintból megtehető távolságot nézzük, akkor földgázzal kétszer olyan messzire jutunk, mint 95-össel, magyarán feleannyiba kerül az utazás, amit sem a dízel-, sem az LPG-s motor nem tud überelni.
| A gyári átlagfogyasztási értékekkel számolva 1000 forintnyi benzinnel 34,1, gázolajjal 48,1, autógázzal 56,3, földgázzal pedig 67,6 kilométert képes megtenni egy Opel Zafira. Az idén januári üzemanyagár-emelés és a földgáz jövedéki adójának közelmúltbeli csökkentése növelte a CNG-s motorváltozat előnyét. Forrás: FŐGÁZ Zrt. |
| Autógáz-földgáz: nem ugyanaz! |
|
Szép volna, de a CNG-s kocsiba földgáz híján nem lehet simán autógázt tankolni, csak mert ahhoz itthon is van töltőhálózat. Az ok benne van a két üzemanyag nevében. A CNG (Compressed Natural Gas, sűrített földgáz) légnemű, ezt 200 barra sűrítve viszi magával az autó. Az autógáz vagy LPG (Liquefied Petroleum Gas) cseppfolyósított gáz, összetétele közel azonos a palackban árult propán-bután-gázéval és hat baros nyomáson tölti be a kutas. Azonos hatótávhoz a földgázas autónak nagyobb méretű tartályra van szüksége, mint az autógázzal működőnek, de a padló alatti tankkal ez megoldható. Mivel a földgáz könnyebb a levegőnél, szivárgás esetén az autógázzal szemben nem ül meg a mélygarázsokban. Ennek ellenére a gázüzemű autók itthon egyformán ki vannak tiltva a mélygarázsokból. A két üzemanyag abban hasonlít, hogy anyagilag és környezetszennyezési szempontból is sokkal jobban járunk velük, mint benzinnel. |
Jövedéki adó: nulla Ft, de el kell számolni
Kivételesen azt sem mondhatjuk, hogy az állam semmivel nem segítené a földgázhajtású autók elterjedését, hiszen nemrég a földgáz jövedéki adója nullára csökkent a korábbi 24,5 Ft/m3 értékről.
Ám hiába nem terheli jövedéki adó a gázt, egy jövedéki ügyintézőt mindenképp foglalkoztatnia kell annak, aki tankolni akar. Tehát magánszemélyeknek is kellene egy alkalmazott, aki a tankolt mennyiségről elszámol állam bácsinak.
Töltés olcsón, otthoni gázról?
A házilagos töltés azért is bajos, mert az itthoni gázvezetékben 25-33 millibar a gáznyomás, amit a hat-nyolcezerszeresére kellene felnyomni, hogy elérjük a Zafira tartályában lévő 200 bart.
Kisebb nyomáson olyan kevés gázt vihetnénk magunkkal, hogy az autó meg sem közelítené 300-400 kilométer közötti hatótávolságát.
A privát, akár otthoni tankolás eszközei is drágák, a Főgáz Fiumei úti telepén működő berendezés ára kétmillió Ft feletti. A kanadai gyártmányú gázkút lassú töltésre alkalmas, 6-8 óra alatt tankolja fel a cég FIAT Doblóját, Opel Combóját vagy Zafiráját. Műszak után ez itt nem gond, de közforgalmú kutakon csak azok a berendezések használhatók, amelyek 1-2 perc alatt telenyomják a tartályt.
Gázkutak: itthon csak kettő van
A CNG használatához az autóipar részéről minden adott, Európa több országában a kúthálózat is. A kontinensen több mint 1900 földgázkút található, ebből Németországban 830, Itáliában 620, Ausztriában 165, Svájcban úgy 110 van, de még Szlovákiában is akad hat.
Nálunk jelenleg nem alternatíva a földgázas autózás, és még jó ideig nem is tud lábra kapni. Összesen két nyilvános földgázkútról tudunk hazánkban, az egyik Győrött, a másik Szegeden üzemel. Közép-Magyarországra egyetlen egy sem jutott.
Aki be mer ülni egy dízelbe vagy benzines autóba, az ne féljen a gázüzeműtől. Az okok a folytatásban, lapozzanak!
Idén lesz budapesti gázkút?
Jó esetben idén megnyílhat az első nyilvános földgázkút Budapesten, de a kúttársaság (a MOL) is látja a tyúk-tojás problémát. Földgázkút nélkül használhatatlan az autó, vevők híján minek költsenek tízmilliókat a tankolási lehetőségre? Információink szerint minimum 60 millió forint befektetését igényli két CNG-s töltőfej létesítése egy meglévő kútoszlopon. Főleg a gyorstöltést végző kompresszorozás drága.
| Benzinnel járni veszélyesebb |
| Aki retteg attól, hogy a földgázzal hajtott autó nem biztonságos, a gáztartály esetleg felrobban egy ütközésnél, az óvakodjék a benzines autóktól! A benzin lobbanáspontja 220, a gázolajé 250, a földgázé 600 fok, a levegőbe jutott gáz begyújtásához is sokkal kevesebb benzinpára elég, mint földgáz.
Egy CNG-vel vagy LPG-vel hajtott autó semmivel nem kevésbé biztonságos dízel vagy benzines társainál. Egy korrekten átalakított kocsi messze legerősebb része a gáztartály, amely még akkor is bírja, ha tűzben vagy ütközésben az autó minden más eleme megsemmisült. A teljes egészében acélból esetleg acélból és szénszálerősítésű műanyagból készülő nyomástároló edénynek a 200 barral betöltött gáz nyomásának háromszorosát is el kell viselni. Tűz esetén az ötfunkciós biztonsági szelep kontrollált módon, egy szemvillanás alatt kiereszti a földgázt, lefáklyázza a tartályt. Ugyanez a szelep balesetkor egy tárcsa törésével segít abban, hogy a nyíláson át a földgáz akadálytalanul elillanhasson, amennyiben az ütközés ereje miatt erre van szükség. |
Bonyolultan értelmezhető árazás
Autógáz vagy földgáz: egyformán tilos lehajtani parkolóházakba
A földgázas autózás elterjedéséhez egységesíteni kellene valahogy a még nem is létező kutak árait. A példa kedvéért Győrben 1,25, Szegeden pedig 1,45 köbméter gázt kapunk egyforma összegért. Mintha az egyik helyen 312, a másikon 327 forintra írnák ki a benzin literjét, mert nem a mennyiség, hanem a bennük lévő energia számít.
Mivel az árakat a különböző forrásból származó földgáz fűtőértékének megfelelően kell beállítani, nem járunk se jobban, se rosszabbul, de a nehezen értelmezhető árkülönbséggel kezdeni kellene valamit.
A gázt nem is literre, hanem kilogrammra mérik a kutakon. A turbós Zafira tankja például 21 kilogramm földgázt fogad be.
Nem büdös!
Hasznos volna töltőhálózatot létesíteni, mert olcsósága mellett a földgáz másik döntő előnye a dízel- és benzinüzemnél lényegesen alacsonyabb környezetszennyezés. Szilárd részecske, főleg korom kibocsátásról nincs is szó, de ezt a benzines is tudja.
| Négyféle megoldás |
| Több kategóriába sorolhatjuk a földgázzal működő autókat. A kiindulási alap többnyire egy benzinüzemre tervezett motor. A monovalens gázautók csak földgázzal üzemelnek. A monovalens plusz modellek közé tartozik a kipróbált Zafira, a VW Passat TSI EcoFuel vagy a Ford Focus. Gáztartályuk mellett kicsi, maximum 15 (az Opelben 14) literes benzintankjuk szolgál tartalékul. Ennél nagyobb benzintankkal az autó nem tartozna V-ös környezetvédelmi kategóriába, nem közlekedhetne szmogriadó esetén, ami a földgázautózás egyik előnye. A bivalens autók, például a FIAT Doblo, ennél öblösebb benzintankkal rendelkeznek. A negyedik kaszt a vegyes üzemű járműveké, ezek földgázzal és gázolajjal is működnek. |
A CNG-s Zafira dízel testvérénél 80-90 százalékkal kevesebb mérgező nitrogén-oxidot pufog ki, a légköri felmelegedésért felelőssé tett szén-dioxid emisszió 10-15 százalékkal kedvezőbb a dízel- és 20-25 százalékkal a benzines motorokénál.
A tisztább égés miatt a motor is kevésbé használódik el. Olajcserekor szemmel látható a különbség egy benzines és egy földgázzal működő autó kenőanyaga között.
Flottáknak is jól jönne a pesti földgázkút
Ha megvalósulna a fővárosi kút, akkor több közszolgáltató átállíthatná flottája egy részét földgázüzemre. A Fővárosi Gázművek Zrt. például 360 autós járműparkjából évi 20 autót a természetes csere során gázüzeműre cserélhetne.
A környezetszennyezés akkor csökkenhetne ténylegesen, ha néhány nagy cég imázspolírozó lépése helyett tízezrek állhatnának át földgázra, de további állami ösztönzők híján kevés az esély országos kúthálózat kiépülésére. Az Opel legalább tett valamit, gázkút nélkül is behozta a CNG-s Zafirát, de ezt a jövőbe mutató családi autót jelenleg nincs kinek eladni.
