tt
Változatlan fogyasztás?
Minap olvastam valahol, hogy a legendás Ford T-modell beérte akár 11-13 literrel százon, ami őszintén meglepett, különösen annak fényében, hogy az ominózus járgányt több, mint 100 évvel ezelőtt kezdték el gyártani.
Szintén tény, hogy egy mai hasonló méretű háromliteres benzinmotor fogyasztása nagyjából megegyezik a T-modell adatával. Hogy történhetett, hogy az emberiség legnagyobb fejlődést felmutató évszázadában egy kis előrelépés sem történt fogyasztás terén?
Indul a Nyugat, híre sincs károsanyag-kibocsátásnak
Persze most mondhatja a kedves olvasó, hogy miért nem mentem politikai pályára, mert ez egy orbitális nagy csúsztatás, de én is tisztában vagyok azzal, hogy egy mai autó háromszor nehezebb, tízszer erősebb, sokszor biztonságosabb és a szigorú környezetvédelmi előírásokat is kénytelen teljesíteni, mégis elgondolkodtatónak találom a helyzetet.
1908-ban még nem ismertük a világháború szót, a Wright fivérek öt évvel korábban tették meg történelmi jelentőségű első repüléseket és elindult a Nyugat című folyóirat Ignotus Pál főszerkesztésével.
Ma pedig mindenkinek a zsebében ott a mobilinternet és a facebook mobile, néhány óra alatt a világ bármely pontjára elrepülhetünk, és minden tudományág fantasztikus méretű fejlődésen ment keresztül, az autók fogyasztása viszont nagyságrendileg nem változott.
Mindegy volt a fogyasztás
Hogy is van ez? Az 1970-es évek derekáig senkit nem izgatott a probléma, az üzemanyagok ára jelképes volt, az olajárrobbanással viszont sok minden megváltozott.
Csinált egy vízüzemű autót – nem is élt sokáig. Stan Meyer legendája itt olvasható
Az addig keveset fejlesztő autógyártók elkezdtek kisebb, gazdaságosabb motorokat tervezni, Rudolf Diesel találmánya is előtérbe került, és lám: ma már kisméretű, Diesel-motoroktól el lehet várni az 5-6 liter körüli fogyasztást, ami a 330 Ft körüli üzemanyagárral számolva még mindig nem kevés.
Ármánykodó olajlobbi?
Felmerül ugyanakkor, hogy van egy jól körülhatárolható réteg, akinek igencsak érdekében áll, hogy fogyjon az olaj és minden más fosszilis energiahordozó, mert remekül megél belőle. Vajon az érdekük érvényesítése érdekében hajlamosak voltak sötét dolgokat tenni? Mindenki döntse el maga, de néhány összeesküvés-elméletet azért elmesélünk, mert elgondolkodtatóak az összefüggések.
Nikola Tesla: elveszett részletek
Nikola Tesláról rengeteg legenda kering, mindenesetre az USA-ban több olyan találmányát is szabadalmaztatta, amelynek leírásában a kimeríthetetlen energiaforrásról beszél. Sajnos egyik sem maradt fenn hiánytalanul az utókornak, egy-egy részlet mindből elveszett, így semmi sem rekonstruálható elképzeléseiből.
A CIA segít felejteni
1921-ben az akkor 16 éves fizikus Thomas Townsend Brown egy különleges fizikai jelenséget fedezett fel, évekkel később kikísérletezett egy korongot, amely külső energiaforrás nélkül a levegőbe tudott emelkedni és gyorsan, hang nélkül helyet változtatni.
A hadseregtől való leszerelése után minden feljegyzését lefoglalták és kicsit elbeszélgettek vele a CIA-sek, úgy hogy később semmire sem emlékezett.
0,01 liter háztartási zsír százon?
Nem is olyan régen, 1972-ben egy Richard Clem nevű szaki épített valami nagyon érdekeset: kikísérletezett egy olyan motort, ami háztartási zsírral működik, és 100 kilométerenként egy tized decilitert fogyaszt. Magyarul huszonöt liter fáradt olajból 250 000 kilométert tud elmenni.
Összetrombitálta a helyi újságokat Richardunk és elvitte őket egy jó hosszú próbakörre, és csodák csodája: tényleg nem fogyasztott semmit a gép. Szét is szedték, hogy rejtett üzemanyag tartályt keressenek, de semmit sem találtak, meg is jelent az újságokban a szenzáció.
Hirtelen szívhalál
Néhány nappal később aztán néhány hívatlan, sötét öltönyös látogató kopogtatott náluk és elvitték a motort, minden feljegyzéssel együtt. Három nap múlva pedig a 49 éves Richard Clem szívinfarktusban meghalt, találmányát azóta is hiába próbálják újra összerakni.
Megölték a használható villanyautót
Végül egy nemrég általunk is megírt történetet idézünk fel a kilencvenes évek elejéről: a General Motors elkészítette az első teljesen elektromos autót, az EV-1et.
Sokba került kifejleszteni, de teljesen használható volt és a megbízhatósága túlszárnyalta hagyományos társaiét. 200 km körüli hatótávval és egy középkategóriás autóéval összevethető árával teljesen versenyképesnek tűnt.
Elmaradott akkufejlesztők
Mesterségesen tartják vissza az akksi-fejlesztéseket?
Ennek ellenére rövid három éves pályafutás után az egész projektet gyanúsan gyorsan lefújták, a legyártott néhány ezer EV-1 pedig valahol a kaliforniai sivatagban rozsdásodik. Vajon miért?
Jó néhány államnak és világcégnek állt érdekében, hogy ezek az autók ne terjedjenek el, különben nekik felkopik az álluk. Ezeknek az érdekcsoportoknak az akkumulátor-gyártók részvényeinek felvásárlásával, ráhatásuk volt a fejlesztésekre (minél kisebb hatótávot bírjanak), de a törvényhozásban is sikerült elérniük, hogy ne legyen jelentősége a környezetvédelmi törekvéseknek.
15 év után újra elektromos autó
Így bukott meg az EV-1 és így történhetett, hogy ma, 15 évvel később a GM megint egy elektromos autó gyártására készül. Ez lesz a Chevrolet Volt, egy töltéssel 60 kilométeres hatótávval, Európában 2011 végétől.
Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy az új autók a meghibásodási statisztikák szerint legnagyobb valószínűséggel a garancia lejárta után közvetlenül adják be a kulcsot, talán nem véletlenül. Köztudott, hogy az alkatrészeladások profitja jelentős szeletét adja az autógyártók nyereségességének, de ez már egy másik cikkünk témája…
(A cikk elkészítése során sokat rettegtünk együtt a kitűnő konteo.blog.hu-val, ezúton is köszönet nekik!)
