A sírjak-e-vagy-nevessek fázison már túl vagyunk; 40 milliárd forintért megépültek azok a gyorsforgalmi alagutak, melyekre sokak szerint semmi szükség nem volt. A Strabag (A) és a Colas (FR) megépítette őket a magyaroknak (HUF), március végén hivatalosan is átadják az M6 új szakaszait a forgalomnak.
| Az M6-alagutak legendája |
| Dióhéjban a sztori: a Szekszárd és Pécs közötti autópálya nyolc kilométeres szakaszán négy alagút és három viadukt készült, 40 milliárdért. (A teljes, 80 kilométeres szakasz költségvetése 250 milliárd). Állítólag az osztrák alagútépítő mérnökök lefagytak, amikor a beruházó és a kivitelező képviselői megmutatták nekik: itt kellene ásni. Itt? De hát hol a hegy?
Persze a pénz az pénz: ha be is omlott néha a puha földboltozat az Alpok szikláihoz szokott építőbrigádok felett, azért csak elkészült két év alatt az a pár felszínközeli alagút. A köröshegyi viadukthoz hasonlóan méltó jelképei lesznek ezek az országnak. A teljes legenda itt olvasható. |
Akár kellett, akár nem, veszett fejsze nyele: kész van. Az autópályák kezelője, a MAK Zrt. sem azzal foglalkozik, hogy a kukoricaföldek alatt indokolt volt-e járatot ásni. Inkább azzal, mit kezdenek majd a magyar autósok a nappali sötéttel. Át is adnám nekik a szót:
„Az M6/M60 autópálya Szekszárd-Pécs közötti szakaszának március végi átadására készülve
a beruházó MAK Zrt. kampányt indít annak érdekében, hogy a pályát használó autósok megismerjék a Bátaszék és Véménd között található gyorsforgalmi alagutak biztonságos használatának szabályait.
A MAK Zrt. ennek érdekében alagútbiztonsági tájékoztatót készített, amely az alagutakon történő áthaladás szabályairól, és a vészhelyzetekben tanúsítandó helyes magatartásról nyújt tájékoztatást. A három nyelven – magyarul, angolul és németül – íródott tájékoztató füzetet rövidesen a pálya mentén található benzinkutaknál helyezik el, illetve elektronikus formában megtalálható lesz a mecsekautopalya.hu, valamint a Magyar Autóklub honlapján.
| Milyen hosszú? |
| A Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. által épített Szekszárd-Pécs közötti 81 kilométeres pályaszakaszon találhatók Magyarország első gyorsforgalmi közúti alagútjai, amelyek megfelelnek a nemzetközi alagútbiztonsági előírásoknak és szabványoknak. Bátaszék és Véménd között összesen négy alagút épült, amelyek közül a leghosszabb, 1331 méteres. Ezen kívül van még egy 865 méter, illetve két rövidebb: egy 418, illetve egy 399 méter hosszúságú. |
A közlekedők biztonságára az év 365 napján 24 órás folyamatos készenléti szolgálatot ellátó alagútüzemeltető személyzet ügyel egy központi számítógépes rendszer, az úgynevezett SCADA-rendszer segítségével. A bátaszéki mérnökségi telepről zárt láncú TV-kamerák, tűzjelző és látótávolság-ellenőrző rendszer, illetve a burkolatba épített érzékelők segítségével ellenőrzik a forgalmat. Emellett 50 méterenként nyomógombos segélykérő- és tűzjelző készülék, 150 méterenként segélykérő fülke található, ahol poroltót is elhelyeztek, illetve a két leghosszabb alagútban 300 méterenként vészátjárók vannak.
Az üzemeltető vészhelyzet esetén azonnal közbe tud avatkozni, értesíteni tudja a segélyszervezeteket és a SCADA rendszerbe épített automatizmusokon keresztül az alagút biztonsági berendezései reagálnak a felmerült vészhelyzetre. Az üzemeltetőnek lehetősége van hangosbeszélőn és a rádióadást megszakítva tájékoztatni az autósokat a felmerült rendkívüli helyzetről, illetve utasításokat adni a teendőkről.
Idén elkészül
A nemzetközi tapasztalatok alapján egy esetleges vészhelyzet, így például tűz esetén kulcstényező az idő: az azonnali és helyes cselekvésen szó szerint életek múlnak. Ezért is fontos, hogy az autósok megismerjék a mellékelt alagútbiztonsági tájékoztatóban foglalt előírásokat.
Sorra véve az alagútbiztonsággal kapcsolatos tudnivalókat a legfontosabb az alagút bejáratánál lévő közlekedési lámpa, illetve a változtatható jelzésképű tábla utasításainak betartása. Ha a közlekedési jelzőlámpa pirosat mutat, szigorúan tilos az alagútba behajtani. A villogó sárga esetleges forgalmi akadályra, például torlódásra figyelmeztet és fokozott óvatosságra int.
A sávhasználatra a sávok feletti változtatható jelzésképű tábla figyelmeztet: ha piros keresztet látunk, nem szabad a sávot használni. A sebességkorlátozás betartása mellett biztonságos követési távolságot kell tartani. Tilos megfordulni, tolatni és vészhelyzet kivételével megállni sem szabad. Az alagútba való behajtás előtt ajánlatos az üzemanyagszintet ellenőrizni. A külföldi statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a legtöbb leállást az alagutakban az üzemanyag kifogyása okozza. Magától értetődik a behajtás előtt a napszemüveg levétele, illetve a tompított fényszóró használata is. Autórádiónkat ajánlatos az alagútbejáratnál jelzett rádiófrekvenciára állítani, miután esetleges probléma, torlódás, baleset vagy más rendkívüli helyzet esetén fontos információkat kaphatunk.
Ha műszaki hibás az autónk, be kell kapcsolni a vészvillogót és lehetőség szerint el kell hagyni az alagutat. Ha ez nem sikerül, akkor az útpálya jobb szélén kialakított leálló öbölben vagy szorosan az út jobb szélén a járda mellé húzódva kell megállni. A motor leállítása után az 50 méterenként elhelyezett nyomógombos segélyhívó és tűzjelző készülékről vagy a 150 méterenként lévő segélykérő fülkéből kérhetünk segítséget.
Mit tegyünk, ha szemből lángoló tartálykocsi csúszik felénk az oldalán, Bruce Willis meg sehol?
Fontos, hogy segélykérésre ne mobiltelefonunkat, hanem az alagútban található segélykérő berendezéseket használjuk, mert ily módon a személyzet azonnal értesül tartózkodási helyünkről. A gépjármű elhagyásakor fokozottan figyelni kell a hátulról érkező járművekre.
Torlódáskor az előző autótól kellő követési távolságot tartva jobbra kell húzódni, be kell kapcsolni a vészvillogót. A forgalom teljes leállása esetén le kell álltani a motort, illetve követni kell a hangosbeszélőn, vagy a bejáratnál jelzett rádiófrekvencián kapott utasításokat. A gépkocsit nem szabad elhagyni kivéve, ha erre utasítást nem ad a személyzet.
Baleset esetén szintén jobbra kell húzódni, be kell kapcsolni a vészvillogót, illetve a legközelebbi segélykérő helyről értesíteni kell a forgalomirányító központot. Szükség esetén elsősegélyt kell nyújtani.
Tűz esetén különösen fontos a teendők pontos ismerete és a gyors cselekvés. Ha a mi autónk gyulladt ki, meg kell próbálni a járművel elhagyni az alagutat. Ha ez már nem sikerül, akkor a leálló öbölben, illetve az útpálya jobb oldalán kell megállni. A motor leállítása után azonnal segítséget kell kérni a legközelebbi segélyhelyről, illetve a segélykérő fülkénél lévő poroltóval meg kell próbálni eloltani a tüzet. Ha nem járunk sikerrel, haladéktalanul el kell hagyni az alagutat a legközelebbi vészátjárón vagy alagútbejáraton keresztül.
Amennyiben más járműben keletkezett tűz és magunk mögött érzékelünk tüzet vagy füstöt, ki kell hajtani az alagútból. Amennyiben előttünk van a tűz, a jobb oldalon megállva és az indítókulcsot a kocsiban hagyva haladéktalanul el kell hagyni az alagutat. Sűrű füst esetén követni kell a zöld alapon fehér futó figurával jelzett menekülési útvonalat, amelyek a vészátjáróhoz, illetve a kijárathoz vezetnek.”
