Behajtani tilos
Tavaly megúsztuk, de a fővárosban idén elvileg életbe lép a behajtási tilalom a túlságosan környezetszennyezőnek ítélt autók számára. A restrikció a budapesti külső körúton belüli területekre érvényes, az előírás a füstköd kialakulását megakadályozandó fővárosi szmogriadóterv egyik eleme.
Forrás: Google Earth
A tiltott zóna határai |
A X. 20. és III. 8. között érvényes forgalomkorlátozás a következő területet érinti: az Árpád híd – Róbert Károly körút – Hungária körút – Könyves Kálmán körút – Lágymányosi híd – Dombóvári út – Sárbogárdi út – Hamzsabégi utca – Budaörsi út – Alkotás utca – Krisztina körút – Vérmező út – Margit körút – Bem József utca – Bem rakpart – Árpád fejedelem útja – Lajos utca – Pacsirtamező utca által határolt terület, kivéve a Budai alsó rakpartot. |
Zöld plakettel nincs gond, sárgával lesz
Bár a zöld plakettes többséget nem érinti a korlátozás, mi nagyon berzenkedünk ellene. Az autók kitiltása valószínűleg itthon sem lesz megoldás a porszennyezés csökkentésére. Legalábbis Németországban, ahol a matricákkal szabályozott behajtási övezetek már működnek egy ideje, nem sikerült az összefüggést bizonyítani a levegőminőség és a közlekedő autók száma között.
A szabályozás híveinek keserű lehet beismerni, de a levegő portartalmán nem segít a behajtási övezet. Hatása eleve a mérési hibahatáron belüli, ráadásul a szennyezettség elsősorban az időjárástól függ – mutatta ki a cottbusi műegyetem professzora.
Szálló por: nem segít a seprés és a locsolás |
A behajtási tilalommal a porszennyezettséget kellene csökkenteni, amin a gyakoribb utcaseprés vagy locsolás nem segít, mert az egyik por nem azonos a másikkal. Az utcán lévő por nagy átmérőjű, a légzőszervek által kiszűrhető elemekből áll, szemben a szálló porral, amelyben egészen apró, súlyosan egészségkárosító és rákkeltő elemek is vannak. Köztük vannak az igen veszélyes PM10, tehát a 10 mikrométernél kisebb részecskék. Ezek olyan aprók, hogy lebegnek a levegőben. Az emberi szervezet nem képes kiszűrni őket, így közvetlenül a hörgőkbe jutva károsítják egészségünket. Az égéstermékek a por fokozattan egészségkárosító elemei közé tartoznak, a városi levegőben lévő égéstermékek kibocsátásában sárosak a korszerűtlen benzines autók illetve elsősorban a régi és a modern dízelek. |
Az igazság jegyében: fizetni kell, használni tilos
Tehát a behajtási tilalomtól nem várhatunk javulást, de legalább jó nagy területet érint. A határ a budai oldalon sem mindenütt belvárosi területekhez kötődik, de Pesten végképp nem.
Aki a Hungária körúton belüli, lepusztult iparterületeken keresztülvág, kevéssé érzi magát egy európai főváros belvárosában. Aligha a sárga plakettes autók – időleges – kizárásával kellene kezdeni az ott élők életminőségének javítását.
Eleve nem tűnik jó megoldásnak, hogy több tízezer ember fél évig az otthonát sem közelítheti meg szabályosan a saját autójával.
A külső körúton belül is lesznek helyzetek, amikor a sárga plakettes autó nem kényelmi okból kell. Ki fog inkább taxira vagy mentőre várni, ha valakit kórházba kell vinni?
Tetszetős a szabályban az is, hogy az érintettek egész évben fizetik az autó után az összes biztosítási és adóterhet, cserébe az év majdnem felében tilos használniuk a kocsit. De van más gondunk is.
Más, mint a szmogriadó
A rendelet fajsúlyos hibája, hogy merev időkereten alapul. Elég nehéz lesz betartatni egy szabályozást, amely nem a légszennyezettség tényleges mértékéhez kötődik, hanem a naptárhoz.
A sárga plaketteseknek akkor is coki, ha mondjuk november másodikán a szél tisztára söpri a főváros légkörét.
A dátumhoz kötés nehezen érthető, hiszen működik az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (mérései alapján rendelheti el a főpolgármester a szmogriadót), tehát folyamatosan elérhetőek a forgalomkorlátozás értelmét adó légszennyezettségi adatok.
Sárga vagy zöld: hova tartozik az én autóm? |
Alapjában véve kétféle kategóriát különböztet meg a jogalkotó a vonatkozó rendelet 9. számú mellékletében: a rendszámon zöld plakettet viselő korszerű, környezetbarát gépkocsikét és a sárga matricával jelölt, kedvezőtlenül sok légszennyező anyagot kibocsátó autókét. A jogszabály az előbbi kasztba sorolja a szabályozott katalizátoros benzines motorú járműveket, a Japánban, az EU-tagországokban és az Egyesült Államokban 1998. január 1. óta gyártott dízeleket. Ide tartoznak a legalább Euro II-es nehéz haszonjárműveket illetve a tulajdonos által igazoltan legalább a 96/69/EK irányelvének és az ENSZ EGB 83.03/C vagy az ENSZ EGB 49.02/B. előírásnak megfelelő dízel autókat. Az erősebben szennyező járművek közé tartoznak a szabályozatlan katalizátoros vagy kipufogógáz-átalakító nélküli benzines motorok és az összes kétütemű (Trabant, Wartburg, Barkas). Sárga plakettesek a tisztán LPG vagy sűrített földgáz (CNG) üzemű autók. A tiltás azért nem vonatkozik az itthon elterjedt autógázos kocsikra, mert ezek szinte minden esetben vegyes üzeműek, tehát benzinnel is működnek. Nehezíti az áttekintést, hogy január óta a vizsgáztatás során a korszerűtlennek minősített autók kívül piros és fekete matricát is kapnak; a kék és a zöld matrica a korszerű, környezetbarát autóknak jár. |
Hatásosabb a közúti ellenőrzésnél?
Értjük, hogy egy szabályozásnak a típusbizonyítványban szereplő adatokon kell alapulnia, de itthon kirívóan sok autó fut kiütött vagy egyszerűen csak hatástalanná vált katalizátorral, mert minek drágán kicseréltetni, ha így is kaphat zöldkártyát az autó.
Igazságosabb és talán hatásosabb is volna a látványosan füstöt okádó járműveket kiszűrni a forgalomból. A fokozottabb ellenőrzéshez biztosan sok pénz kell, de a tulaj legalább érzékeli, hogy van tétje a környezetszennyezésnek.
Tartunk tőle, hogy a várhatóan ősszel életbe lépő rendszer csak szabálysértési bírságok kivetésére lesz alkalmas, a levegőminőség védelmére nem. Ön mit gondol erről? Várjuk mások véleményét is kicsit lejjebb, a hozzászólások között.