Idén harmadik alkalommal rendezték meg a sűrített levegővel – bár az üzemanyagpalackokon nitrogén felirat olvasható – hajtott járművek versenyét. Tizenöt felsőoktatási intézmény, közel százötven leendő mérnöke és harminchárom sűrített levegővel működő léghajtány gyűlt össze nemrég Egerben.
A helyszín nem véletlen, ebben a városban készülnek a Bosch Rexroth pneumatikus munkahengerei, szelepei. Maga a verseny sem szimplán öncélú ökörködés, hanem a cégcsoport termékeinek minél ötletesebb felhasználásán van a hangsúly. Az önfeledt száguldozás csak ráadás. Bár a közönségből szinte mindenki ezért van itt.
| Mennyibe kerül egy kilométer? |
|
Gazdaságosnak egyáltalán nem mondható a sűrített levegős hajtás. Egy palack töltése a gázcserét vezénylő szakemberek szerint ötezer forint körül van. Ez a piaci ár, de a versenyzők ennek töredékéért juthattak hozzá a hajtóanyaghoz. A 200 bar-os, mindössze tízliteres palack a legjobbaknak is csak néhány kilométerre volt elegendő, ami a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető gazdaságosnak. Sőt. |
Vánszorgó piszoár és társai
A versenyben résztvevő járgányok technikai kivitelezése igen széles skálán mozgott. Ez nyilván párhuzamban volt a nemes célra felhajtható pénzmag mennyiségével, illetve a csapat iskolájának lehetőségeivel is.
Láttunk egyszerű biciklivázakból összetákolt szerkezetektől a profi, hegesztett aluvázzal, tisztességes futóművel ellátott járgányokig tucatnyi megoldást, és a hajtás, erőátvitel rendszere is változatosra sikerült.
Csettegtek egy-, két- és háromhengeres szerkezetek is, a legegyszerűbb váltómentes kiviteltől a bicikliken használt fogaskoszorús nyomatékváltón át a saját tervezésű darabokig. Feltűnt a tömegben pár műszaki unikum is, többek között nyeregdöntéssel kormányozható háromkerekű, és pneumatikus ablaktörlővel, irányjelzővel felszerelt jószággal is találkoztunk.
A kerekek számában, méretében is szabad kezet kaptak a konstruktőrök, mindössze annyi volt a kikötés, hogy legalább három kereke legyen a járműnek. Magyarul magától tudjon megállni a kerekein, felborulás nélkül.
Érdemes meghallgatni a hangjukat:
A feladat
Hogy az indulóknak ne legyen túl könnyű dolguk, egy-egy járműnek többféle műsorszámban is remekelnie kellett a végső sikerhez. A programban volt távolsági feladat, itt az egy palackkal megtett táv számított, amit még gyakori megállással, több sofőrcserével, előírt minimális átlagsebességgel súlyosbítottak a szervezők.
Ezután jött a gyorsasági, ahol három lefutott körből a leggyorsabbat értékelték, végül a kétszázhúsz méteres pályán párban gyorsultak a pneumobilok. Míg az első műsorszám nem tartogatott túl sok izgalmat, addig a gyorsaságin már voltak borulások, műszaki problémák is. A rendezők remek, bár talán kissé gonosz pályát jelöltek ki, de ez nem a véletlen műve. Így nem lehetett csupán izomból megoldani ezt a versenyszámot, hiszen a szűk kanyarban a stabilitás, könnyű kezelhetőség ugyanolyan fontossá vált, mint a gyorsaság.
200bar-os palack a feneke alatt
Rendes versenyhez méltóan a gépek hangja is megdobogtatta a nézők dobhártyáját, igaz, a motorhörgés elmaradt, helyette irdatlan pöffenések, szusszanások hallatszottak a versenygépekből. Néha pedig a munkahengerek nyomatéka alatt nyögő alkatrészek hangja, vagy a fogaskerekek kattogása színesítette a gőzmozdonyszerű koncertet. Esetleg a sűrített levegőt alternatív módon használó szurkolók kürtjei.
Eredmények:
Annak ellenére, hogy a Kecskeméti Főiskoláról kerültek ki a leggyorsabb járgányok – a Kecskeméti Fütyülős, illetve a Tűzgép nevű csapat nyerte ezeket a számokat – „A Rexroth Legjobb Pneumobilja” címet a távolsági futamot és a legjobb konstrukciónak járó díjat is bezsebelő Debreceni Széllovagok csapata nyerte el. Mi is gratulálunk neki.
