Beszélő autó
Aki életében legalább egy sci-fit megnézett, az biztosan találkozott már beszélő űrhajóval. Vagy legalább egy kellemes, búgó női hangon a bázis vagy a teljes univerzum elpusztulásáig tíztől visszaszámláló szuperszámítógéppel. Teljesen jogos tehát az elvárás, hogy beszéljen a jelen űrhajója, az autó is.
A nyolcvanas évek elején voltak is próbálkozások, többek között a Renault 11 Dialog személyében. Aki valaha is hallotta a robothangon beszélő járgányt – kommunikációról még nem nagyon beszélhetünk -, az hamar beláthatja, hogy azért ezt minden utazásnál hallgatni nem túl felemelő dolog. De egy kiégett féklámpaizzóra, eltömődött pollenszűrőre bátran figyelmeztethetne szóban is.
Kommunikáció
2002-ben már ígértek olyan beszélő autót, amellyel akár beszélgetni is lehet. Igaz, a beszéd leginkább a navigációban lett volna a vezető segítségére, és nem a hosszú éjszakai vezetéseket dobta volna fel képzett politikai vagy természettudományos vitapartnerként. Sajnos azóta is várunk a valóban beszélgető autóra, igaz, a lelkesedés azóta kicsit alábbhagyott, hiszen már jó ideje van beszélgetőpartner az autóban, a navigációs berendezés személyében. Igaz, a dialógus itt is csupán annyiból áll, hogy az újratervezés vagy GPS-vétel megszűnt szövegre fennhangon anyázni kezdünk.
De ha már a kommunikációnál tartunk, essen szó a környezetükkel vagy éppen egymással kommunikáló autókról. Nem holmi gazdájukat kibeszélő járművekről, hanem olyanokról, amelyek segítenek életben maradni. Például szakadó esőben, egy út szélén veszteglő autó jeleit fogva a közeledő jármű időben figyelmeztethetné vezetőjét a veszélyre. Esetleg az útlezárások bójái, korlátai is leadhatnának figyelmeztető jeleket, az öngyilkos hajlamúaknak pedig a vasúti fénysorompók is küldhetnének szöveges fenyegetéseket. Ezeket sem mi találtuk ki, hanem az autógyárak ígérték.
Szép lassan, de jönnek ám ezek az újítások, például néhány európai országban a Peugeot RCZ már képes segítséget hívni, ha balesetet szenvedett, és más autógyáraknak is vannak hasonló hasznos tudással felvértezett modelljei.
Kétütemű motor és társai
Bár pár évente újra és újra feltalálják a négyüteműnél jóval kevesebb alkatrészből megépíthető, takarékos, erős és környezetkímélő kétütemű motort, eddig mégsem látta senki tömegcikként, utcai autóban. Talán azért, mert a károsanyag-kibocsátási normák miatt különféle bonyolult kiegészítőkkel kell feltupírozni az amúgy egyszerű motort és így elvész az olcsóság, egyszerűség varázsa is.
Hasonló ígéret maradt az idén 90 esztendős Mazda dédelgetett gyermeke, a Wankel-motor is. Elméletben pompás ötlet, szerkezetében egyszerű, mégis erősebb a hagyományos megoldásoknál. Sajnos most jön a de, egyelőre a motor tömítetlensége, az olajfogyasztás máig megoldatlan problémaként lebeg a tömeges elterjedés idilli állapota felett. Tehát még erre is várhatunk.
Néhányan a gázturbinától vártak hasonló sikert – többek között a Mercedes próbálta átültetni ezt a megoldást a helikopterek, hadihajók világából az autózásba. Mindeddig kevés sikerrel.
Nagyfeszültség
Néhány éve, amikor az autókban elkezdtek elterjedni az egyre komolyabb energiaigényű elektronikus berendezések, felmerült, hogy a vastag, nehéz vezetékeket igénylő 12 voltos feszültség helyett az autógyárak magasabb feszültségű elektromos rendszerre térnek át.
Itt az azonos teljesítményt sokkal kisebb veszteséggel és nem utolsósorban jóval vékonyabb keresztmetszetű vezetéken lehet eljuttatni a fogyasztókhoz. Ebből sem lett egyelőre semmi, nyilván az autógyártóknak össze kéne ülniük és közösen kitalálni a megoldást, ami nem könnyű. Így egyelőre marad a 12 voltos feszültség.
A kuplung mondjon le!
Belegondoltak már abba, hogy az autózás szinte mindegyik, fizikai erőt igénylő feladatát már valamiféle rásegítés teszi könnyebbé? A hidraulikus vagy mostanában már inkább elektromos szervokormányt könnyedén tekerjük, a fékbetétek féktárcsához szorítását vákuumos rásegítő teszi gyerekjátékká, de még az ajtó, csomagtartó becsukását is villanymotorok végzik helyettünk. Kivéve a kuplungtaposást. Ezt, hacsak nem kamiont vezetünk, kénytelenek vagyunk izommunkával megoldani.
De nem volt ez mindig így, a Renault Twingóból készült kétpedálos, kuplung nélküli változat is. Sajnos ebből sem lett divat, így a balszélső pedál szépen lábujjhegyen visszasunnyogott a helyére. Manapság a robotizált váltó képében reinkarnálódott valami hasonló szerkezet, de ez már kevésbé szórakoztató dolog. Sőt, néha kifejezetten idegesítő a bólogatós autózás.
Feketedoboz
Általában több halálos áldozatot követelő, rejtélyes balesetek után merül fel, hogy ideje lenne minden autóba feketedobozt szerelni. Aztán hamar feltűnik egy jogvédő vitéz, aki szerint csúnya dolog, ha az autó rögzíti a vezetési szokásainkat, esetleges gyorshajtásainkat. Mindenki eldöntheti, hogy ez kinek lenne baj. Így marad a találgatás, pontosan sosem derül ki egy balesetről, miért is történt meg, hogyan lehetett volna elkerülni.
De sorolhatnánk tovább az autógyárak be nem váltott vagy egyelőre még halogatott ígéreteit. Így a defektmentes gumi sem igazán elterjedt még, nem kötelező minden autóba az ESP, és a negatív alkoholteszttel induló autó is várat még magára.
