80 éve történt
Budapesten, a Váci út Dózsa György út és Róbert Károly körút közötti szakaszán ma irodaépületek állnak, előttük pedig kétszer három sávon, hetven kilométeres sebességkorlátozással haladhatnak az autók. Nyolcvan évvel ezelőtt ott még ökröket tereltek, és volt egy ökör sofőr, aki autóval közéjük hajtott.
1930. május 26.
„Hétfőn a kora reggeli órákban ökörcsordát hajtott a Váci-úton Kelemen Mihály 45 éves sződi földmüves. Amikor a csorda a 90. számu ház elé ért, arra haladt a Bp.22-023- számu személyautó, amelytől az ökrök megijedtek és szétszaladtak. A sofför az összevissza szaladgáló állatok miatt nem volt ura a gépének s az autó elütötte Kelemen Mihályt és elgázolt egy ökröt is. A napszámos agyrázkódást szenvedett s a mentők sulyos állapotban a Rókus-kórházba szállitották. Az elgázolt ökör megdöglött.”
54 éve történt
Szovjet barátaink nagyon szorgalmas nép voltak. Bármilyen tervet határoztak is meg, mindig sikerült túlteljesíteni. Igaz volt ez az autóiparra is.
Jellemző volt rájuk a kitartás, így, ha egyszer valami újdonságot alkottak, addig gyártották, míg bele nem unt a világ. Ez a tulajdonságuk valahol a hatvanas években alakulhatott ki.
Ugyanis a cikkben is említett ZISz-150-et tíz évig, utódját a ZiL-164-et mindössze hét évig készítették.
Ám ezek leszármazottját, az általunk is jól ismert kék-fehér ZiL-130-at 1964-től egészen 1994-ig ontotta a gyár.
1956. január 18.
„A Szovjetunió ipari vállalatainál, a munkások, mérnökök és technikusok órisái lelkesedéssel vitatják meg a hatodik ötéves terv tervezetét. A szovjet dolgozók büszkeséggel beszélnek a szovjet nép előtt megnyiló hatalmas uj távlatokról.
– Öröm tölti el szivünket: a szovjet nép hatalmas győzelmet aratott a kommunista párt vezetésével – mondotta Koseljov a moszkvai Sztálin autógyár lakatosa. De a hatodik ötéves tervben még grandiózusabb feladatok állnak az ország előtt. Nekünk, autógyári dolgozóknak, teljesen ujtipusu gépkocsik gyártására kell rátérniük. Ebben az ötéves tervben uj ZIZs-130-as és ZISz 131-es modernizált ZISz-150-es és ZISz-151-es tehergépkocsikat, ZISz-111-es személygépkocsikat, ujtipusu autóbuszokat kell gyártanunk. Minden erőnket arra forditjuk, hogy sikeresen megbirkózzunk ezzel a feladattal.
20 éve történt
Bár Borisz Jelcin sokáig nagyzolásnak tartotta, idővel mégis belátta, hogy szüksége van egy igazi testőrre. Ezért ült egy olyan autóba, ami a legmagasabb biztonsági kategóriába (B7) tartozott. Ezzel a minősítéssel nemcsak a kézifegyvereknek áll ellen a kocsi, de az alatta felrobbanó kézigránát sem tesz kárt benne.
Jelcin természetesen szovjet/orosz autót választott: ZiL 41052. Az amerikai szakemberek sokáig nem tudtak rájönni, hogy mi az autó titka, ám a Szovjetunió összeomlásakor sikerült megszerezniük egy példányt, amit alapos vizsgálatnak vetettek alá. Rájöttek, hogy a szovjetek nem az alapkonstrukció megerősítésével tették biztonságosabbá azt. Egyszerűen készítettek egy páncélozott „kapszulát”, ami köré felépítették az autót.
Mivel a pénz nem számított, kicsit túlzásba eshettek, így az autó tömege 5,5 tonna lett Ezért hiába a 7,7 literes 313 lóerős V8-as motor, az autó 13 másodperc alatt gyorsul százra. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy milyen fékeket raktak bele.
1990. október 10.
„Egy darabig még nélkülöznie kell Borisz Jelcin oroszországi parlamenti elnöknek és Ivan Szilajev kormányfőnek a biztonságos, nagy fekete ZIL gépkocsikat. Minderről kedden tájékoztatta az OSZSZSZK parlamentjét a törvényhozás alelnöke, Ruszlan Haszbulatov.
Szavaiból kiderült, hogy a két vezető politikus számára két-két gépkocsit rendeltek a gorkiji autógyárnál, de a gyár egyelőre nem vállalta a rendelés teljesítését. (Ez a gyár állítja elő egyébként a Moszkva utcáin cirkáló hatalmas ZIL-eket a szövetségi kormány és az SZKP politikai bizottsági tagjai számára.)
A gépkocsikat azután rendelték meg, hogy Borisz Jelcint máig ágyhoz kötő közlekedési baleset érte szeptemberben. A népszerű politikus – aki néhány éve, még a Politikai Bizottság póttagjaként, moszkvai pártvezetőként harcot hirdetett a fekete ZIL-ek által is jelképezett vezetői kiváltságok ellen – saját elveihez ragaszkodva közlekedett a fővárosban tízezerszámra futó fekete Volgák egyikén. Jelcin nem kért az Állambiztonsági Bizottság (KGB) személyes biztonsági őreiből sem, saját védelmet szerveztetett az oroszországi vezetők számára.
A Komszomolszkaja Pravda szerdai jelentése szerint Haszbulatov elmondta azt is, hogy a gorkiji autógyár igazgatója „semmilyen elnökökről sem tud”. Azt tanácsolta az oroszországi megrendelőknek, hogy forduljanak a KGB-hez.
– Hát ennyit a szuverenitásról – foglalta össze a keserű tanulságot Ruszlan Haszbulatov.”