80 éve történt
Önök milyen szolgálati autót adnának egy főpolgármesternek? Gondolom, sokak szerint semmilyen nem jár neki, hiszen járhatna nyugodtan tömegközlekedéssel is. Londonban nem aprózták el a dolgot. Sir William Phone Neil egy Rolls-Royce ülésén terpeszkedve járhatott be hivatalába.
Ha volt beleszólása a választásba és új autót kapott, akkor a 20/25 vagy a Phantom II típusok egyikébe ülhetett.
1930. október 11.
„Sir William Phené Neil, London ujonnan megválasztott lordmayorja, akit november 9-én iktatnak be ünnepélyesen hivatalába, a Metropole-szállóban fog lakni, miután Mansion-Housét, a Lordmayorok ősi székházát átépitik. A nagy tüzvész óta ez az első eset London történetében, hogy a lordmayor a Cityn kivül lakik.
Hivatalos ünnepségek és fogadtatások céljaira a lordmayor a különböző céhek csarnokát fogja felváltva használni s a City tanácsa pompás Rolls Royce-autót állitott rendelkezésére, hogy azon tegye meg az utat ideiglenes lakása és hivatala között.”
70 éve történt
Volt Magyarországon egy gumigyár, melynek története egészen 1882-ig nyúlik vissza. Ekkor került megalapításra az Első Magyar Ruggyanta és Asbest Áru Gyárak. 1911-ben ebből nőtt ki a Cordatic Magyar Gumiabroncs Rt., amely a DUNLOP cégtől átvett technológiával kezdte meg autógumik gyártását.
1921-ben vezették be magyar szabadalom alapján az „Y”-mintázatú, később világszerte ismertté vált Cordatic abroncsot. Kiemelkedő élettartama miatt hamar népszerűvé vált. Magas minősége ellenére olcsóbb is volt, mint versenytársai.
A cég szárnyalását elősegítette az is, hogy állandó vevőjük volt a Taxi Vállalat, mert egy kormányrendelet értelmében hazai beszerzésű gumikkal kellett ellátni a közhasználatú járműveket – ez olvasható a cikkben is.
A Cordatic kedvelt volt az autóversenyzők körében is, akik szívesen vettek részt annak népszerűsítésében. A jól kidolgozott marketingstratégia része volt ez.
A húszas-harmincas években nagy mennyiségben exportáltak gumikat Angliába, ahol szervizhálózatot is kiépítettek. 1937-ben Rotterdamban gyárat alapítottak.
A háború után azonban a nyersanyaghiány hatására a gumik minősége romlott és nagy lett a selejt aránya is. 1949-ben nem kerülhették el az államosítást.
1973-ban a gyár felvette a Taurus Gumiipari Vállalat nevet, és a nyolcvanas évek végén még három fővárosi és három vidéki gyárban készítettek gumiabroncsokat.
A rendszerváltás után 1996-ban a gyár a Michelin tulajdonába került.
1940. május 29.
„UJBOL SZABÁLYOZTÁK A SZEMÉLY- ÉS TEHERAUTOMOBILOK ÁRÁT.
A külföldről behozott automobilok egy része gumiabroncs nélkül érkezik. Ez a körülmény szükségessé tette a személy- és tehergépkocsi eladási árának uj szabályozását. A hivatalos lap csütörtöki száma közli az árkormánybiztos rendeletét, amely a külföldről behozott automobilok árának szabályozásáról korábban kiadott négy rendelet helyébe lép.
Mindenre gondoltak a rendelet megalkotásakor
A rendelet pontosan megallapitja, hogy a kereskedő a beszerzési árhoz milyen költségeket adhat hozzá. A gumiabroncs nélkül érkező gépkocsinál hozzáadhatja a Cordatik guminak első abroncsolás részére megállapitott nettő beszerzési árát, s ezenkivül a személygépkocsiknál, valamint a 3 tonnánál kisebb teherbirásu teherautomobiloknál, illetve alvázaknál a gumiár 10 %-át, a 3 tonnánál nagyobb tehergépkocsiknál pedig annak 7 %-át.
Felszámithatja továbbá a gumiabroncsok felszereléséből adódó tényleges költséget. A Cordatik gumi ára irányadó akkor is, ha más gumit szerelnek fel. A kereskedő külön nyilvántartást köteles vezetni arról az árkülönbözetről, amely a tényleges felszerelt gumiabroncs és a Cordatik abroncs nettó ára között mutatkozik. Ha a tényleg felszerelt gumiabroncs ára nagyobb, mint az alapul vett Cordatik gumi ára, a kereskedő engedély nélkül csak a Cordatik gumiár felszámitására jogosult.A most kiadott rendelet alapján kiszámitott legmagasabb eladási árakat a kereskedőknek be kell jelenteniök az árkormánybiztosnak. A közületek megrendeléseinél az automobilok árát a felülvizsgálat során külön állapitja meg a kormánybiztos.”
20 éve történt
Sikeres éveket tudhatott maga mögött a Peugeot, hiszen Ari Vatanen 1990-es Párizs-Dakar győzelmével zsinórban negyedjére voltak a legjobbak. A győztes autó a 405 T16 típus volt.
A 400 lóerős, 500 Nm nyomatékkal rendelkező, 1300 kilogrammos autó tudása azonban eltörpült az 1988-as Pikes Peak győztes 405 T16 által nyújtott menetteljesítmények mellett.
A speciálisan erre a futamra készült modell egyes források szerint hétszáz lóerős volt, ugyanennyi nyomatékkal, viszont csak kilencszáz kilogrammot nyomott. Nem csoda tehát, ha aszfalton kevesebb, mint tíz másodperc alatt gyorsult nulláról kétszázra!
Négykerék-hajtás, négykerék-kormányzás, hatalmas szárnyak és Ari Vatanen. Ezek kellettek ahhoz, hogy sikert érhessen el a Peugeot az évente egyszer megrendezett eseményen.
A 156 kanyart tartalmazó, 19,99 km hosszú, 1439 méternyit emelkedő pályán a finn versenyző 10:47:22 alatt hajtott végig.
1990. január 16.
„Amint az várható volt, hármas Peugeot-siker született a Párizs-Dakar autós ralin. A 12. alkalommal kiírt versenyt az eddig is fölényesen vezető finn Ari Vatanen nyerte a svéd Bruno Berglund oldalán. A skandináv duó a francia autógyár gépével ért célba, akárcsak a második helyezett svéd Björn Waldegaard és a harmadikként befutó francia Alain Ambrosino.
– Nagyon örülök győzelmemnek, ugyanakkor borzasztóan lesujtott egyik barátom halála – jelentette ki a 37 éves Vatanen, arra célozva, hogy vasárnap Mali útjain életét vesztette honfitársa, Kaj Salminen újságíró.
A motorosoknál sem okozott nagyobb meglepetést az utolsó szakasz: a viadalt az olasz Edi Orioli nyerte”.
