A minap Siófokon gyűlt össze szinte mindenki, akinek valami köze van a hazai közlekedéshez. Dr. Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár nyitotta meg a konferenciát, és rögtön bele is csapott az aktuális kérdések ismertetésébe.

Előzni tilos

Dr. Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár nyitotta meg a konferenciát
Dr. Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár nyitotta meg a konferenciát

Dr. Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár nyitotta meg a konferenciát

Dr. Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár nyitotta meg a konferenciát


Rögtön egy az autósoknak jól csengő hírrel kezdte, az idén nyáron – főként az M3 és M7 különböző szakaszain -142 kilométerre növekedett tehergépjárművel előzni tilos szabályozás tovább szigorodhat. Megkezdődött ugyanis a jogszabályi előkészítés, amelyen keresztül jövőre a teljes gyorsforgalmi úthálózat mintegy felére kiterjesztik az előzési korlátozást. Így talán búcsút mondhatunk a hosszú kilométereken keresztül fej-fej mellett haladó kamionoknak, és az így kialakuló balesetveszélynek is.

Nincs több sztráda

Ezután áttért a hosszú távú közúthálózat-fejlesztési programra. Ennek a lényege, hogy az utóbbi évek lázas autópálya-építését felváltja a már meglévő főutak felújítása, illetve az elkerülő utak építése, illetve nagyobb hangsúlyt kap a fő- és mellékút-hálózat műszaki állapotának javítása is. Természetesen akad pár olyan futó program is, amelyet még befejeznek, hiszen sokszor többe kerül azokat leállítani, mint befejezni. Emellett az új autópálya-törvényen is dolgoznak.

Az is rossz, ha túl kevesen járnak egy szakaszon

Az is rossz, ha túl kevesen járnak egy szakaszon

Az is rossz, ha túl kevesen járnak egy szakaszon


Az is kiderült, hogy a nemrég még istenített PPP-rendszerű autópálya-építés nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Erre később Völgyesi Zsolt, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főigazgatójává is kitért. Ez a konstrukció évente 100 milliárd forint kiadást jelent az államnak, miközben autópálya-matricákból ennek kevesebb, mint a fele – kb. 40 milliárd forint – jön be. Most jön a rossz hír, a hiányzó forrást a megtett úttal arányos díjfizetési rendszer bevezetésétől várják. Ennek a magyar fordítása nagyjából az, hogy így vagy úgy, de többet fogunk fizetni az autópálya használatáért.

Völgyesi Zsolt az összközlekedés fontossága mellett a nem gyorsforgalmi országos úthálózat finanszírozásához szükséges és rendelkezésre álló összegek közötti szakadékról mutatott érdekes diát. Rossz hír, hogy nagyjából húsz százaléknyi lyuk tátong a két összeg között. Így pedig elég nehéz megoldani a harmincezer kilométernyi út üzemeltetését, karbantartását. Völgyesi szerint a gyorsforgalmi úthálózat burkolatának hat éves átlagéletkora is csalóka, hiszen ezen az adaton a nemrég épített autópályák sokat torzítanak.

A kék vonalat kellene elérni

A kék vonalat kellene elérni

A kék vonalat kellene elérni


A Nemzeti Közlekedési Hatóság kevésbé bürokratikus közlekedési politikát ígér, aminek csak örülhetünk, és emellett ráállnak a menetíró készülékek – tachográfok – manipulációjának szankcionálására, valamint a jövőben szeretnék megakadályozni a külföldön bevont vezetői engedélyek helyett hazai engedély megszerzését is.

Az autógyártók nem tudom, mit szólnának hozzá, ha tudnák, hogy a hivatal szerint minden egyes autó, közel egymilliárd hibaforrást rejt magában. Kicsit erősnek tűnik ez a szám, még akkor is, ha – mindenki válasszon hangulatának megfelelő gyártmányt – az olasz, francia, kínai gyártmányokat is belevesszük. Meg nem is biztos, hogy egy hatóságnak érdekes például egy ülésfűtés hiba, vagy egy recsegve befogott Kossuth rádió. Ami balesetveszélyes hiba lehet, az nyilván elenyésző az egymilliárdhoz képest.

Vizsgáznak a vizsgáztatók

Így nem maradhatott el a visszatérő joker sem, ki tudja, már hányadik átalakított vizsgarendszert látjuk, miszerint átalakítják a műszaki vizsgáztatás jelenlegi rendszerét is. Ezt már korábban is előszeretettel alakítgatták így vagy úgy, de igazán komoly változás sosem történt, valószínűleg ezután sem lesz. Magyarul ha valamit nagyon le akarunk vizsgáztatni, azt meg tudjuk majd oldani, amit meg valamiért nagyon meg akarnak buktatni, azt továbbra is megbuktatják. De ne legyen igazam és a vizsgáztatás változzon a tuti lehúzás helyett valami valóban értelmes dologgá.

Tervben van a közlekedési okmányok korszerűsítése is, a jelenlegiek állítólag nem elég biztonságosak. Reménykedjünk benne, hogy nem lesz kötelező azonnal – és nyilván jó pénzért – újat csináltatni, hanem használhatjuk a mostaniakat addig, ameddig érvényesek.

Az autópálya jó dolognak látszik

Az autópálya jó dolognak látszik

Az autópálya jó dolognak látszik


A gépjárművezető képzésben a korszerű technikákat is szeretnék a jövőben bevonni, így az elméleti képzésben az e-learning, illetve a különféle szimulációs és vezetéstechnikai feladatok is szerepet kapnak. A korrupció visszaszorítása érdekében a számítógépes elméleti és gyakorlati feladatok is feltűnhetnek a vizsgáztatás folyamatában.

Alakulhatnak a jogosítványszerzés szabályai is, új kategóriák is várhatóak, például a mopedautók vezetéséhez, és ha van egy kis szerencsénk, akkor talán az is megvalósulhat, hogy B-s jogsival akár 125-ös motort is vezethessünk. Szerepel a tervek között a multifunkciós okmányok vizsgálata, egyes okmányok kiváltása, az eljárások egyszerűsítése, a nyilvántartásra alapozott okmánykiadás, és a határokon átnyúló jogérvényesítés, információcsere megvalósítása is.

Ha kell, a Holdon is ott vannak

Az előadó végül egy viccesnek szánt diával zárt, miszerint ha húsz éven belül valóra válik a holdutazás a Magyarország – Hold útvonalon, akkor a jármű papírjait, engedélyeit az NKH-nál biztos el tudjuk majd intézni. Gondolom a púposra rakodott holdjáró tengelyterhelését is tudják majd mérni, valahol a Lansberg és a Reinhold kráterek közötti kurta gyorsforgalmi szakaszon.