Kergette már az őrületbe, hogy a parkoló-automata nem fogadta el az aprót? Minket többször is. Ezen felbuzdulva egy marék különösen baljós - százas, kétszázas - tallérral végigpróbáltunk pár készüléket. Az eredmény lesújtó
Láthatóan neki nem árt a mikuláscsomag

Láthatóan neki nem árt a mikuláscsomag

Láthatóan neki nem árt a mikuláscsomag


Legutóbb egyik kollégánk járt pórul, amikor az utolsó fém kétszázasával próbálkozott valahol a Podmaniczky utca környékén. A fránya érme többször áthullott a kék totemoszlop nyílásán, és csengő-bongó hangot hallatva esett ki a kis fiókba. De ilyenkor mit lehet tenni? Elkulloghatunk felváltani, de mire visszatérünk, addigra a nintendós büntető-szakmunkás biztosan előállít egy mikulás-csomagot. Neki sosem fogjuk megmagyarázni, hogy nem bliccelünk, csak nem eszi az automata a pénzünket.

Alternatív megoldásként fizethetünk mobillal is, de ezt papír alapú igazolás hiányában nem mindenki meri használni, vagy kártyával is.

Ha mégis bajban vagyunk, ne legyünk restek előkapni a telefont, és szórakoztató rövidfilmet készíteni az esetről. Ha megérkezik a büntetés, lehet levelezni a parkolótársasággal, hogy mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy fizessünk, csak az automata nem volt ebben partner. Ismerünk pozitív kimenetelű reklamációt is, az előzmények itt olvashatók.

Mi lehet a baj?

A pénznyelő automaták leggyakrabban a kétféle fémből készült érméktől, százasoktól, kétszázasoktól jönnek zavarba, a mezei, egyféle ötvözetből készülő darabokat általában baj nélkül felismerik.

Egy Túró Rudi automatánál nem annyira rémes a kudarc, legfeljebb hamarabb visszaballagunk a monitor elé gályázni, és aznap már nem dagadunk tovább. Esetleg újból támadunk, váltott érmesereggel. A felmágneseződött acéltartalmú forintot – százforintos – a legnehezebb letolni az automata torkán, amelyet általában a földhöz vagdosva érdemes ismét költhetővé varázsolni. Persze ésszel, nehogy valahol az út melletti nyelje el egy csatorna. Ilyenkor az érme mikroszerkezete megváltozik és jó eséllyel már a gép bonyolult, pontosan kalibrált érzékelője is rendesen felismeri az aprót. Persze nem mindig.

A teszt

A próbákat minden automatánál – igyekeztünk mindenféléből keresni legalább egyet – ugyanazzal a készlet aprópénzzel végeztük. Végig próbáltuk a teljes skálát, az ötforintostól a kétszázasig, hogy kiderüljön, melyik szerkezet a leggyengébb a fronton. Próba közben olyan készüléket is találtunk, amelyek már a bankkártyás fizetésre is alkalmasak, nem is kell tucatnyi tallérral parkolni a környéken.

a videó a hirdetés után indul

A pénzektől lefagyó automatákról szőtt elméletünk nem vált be, szinte alig találtunk olyat, amely hibázott. Amelyik bizonytalankodott, az is második, harmadik próbára mégis elnyelte a pénzt. Egyedül a szerkesztőség Túró Rudi gépe bukott bele a kétszázasunkba. Furcsa eredmény, sokkal rosszabbra számítottunk.

Jó pénz

Az önkormányzatok szeretik a fizetős övezeteket, és a korábbi két-három órás parkolási limitet is eltörölték, már nem annyira fontos, hogy az autósok váltsák egymást. Lényeg, hogy fizessenek. Ha lehet, minél több helyen és minél többet.

Százforintos

Az érme egy réz-cink (75%-25%) bevonatú acélmagból és egy nikkel bevonatú acélabroncsból áll. Átmérője 23,8 mm, vastagsága 2,2 mm, tömege 8,0 gramm. Előlapján az abroncson félkörívben a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat olvasható, illetve két pont között a verési évszám szerepel; mindezt gyöngysor szegélyezi. Az abroncsot és a magot egy körív választja el, ezen belül a koronás kiscímer található.

Eszi, vagy nem eszi? 10

Az érme hátlapján babérgallyak között alul a FORINT felirat, felül a BP. verdejegy szerepel az abroncson; ezeket itt is gyöngysor veszi körül. Az abroncstól körívvel elválasztott mag a 100 értékjelzést és a díszcsíkot ábrázolja. Az érme pereme recés, a recék száma 169. Az érme előlapját és hátlapját is Kósa István tervezte.

forrás:wikipedia

Parkolóőrrel beszélgetni olyan, mintha egy betonkeverővel társalogna az ember

Parkolóőrrel beszélgetni olyan, mintha egy betonkeverővel társalogna az ember

Parkolóőrrel beszélgetni olyan, mintha egy betonkeverővel társalogna az ember


A legelkeserítőbb példát a teljesen üresen pesti rakpart mutatja, ahol korábban számtalan autó állt, akiknek vezetői letették a kocsit, majd tömegközlekedéssel mentek dolgukra. Most ezek az autósok vagy beljebb pöfögnek, vagy még távolabb állítják le a kocsikat. A Dagály fürdő környéke is borzalmas, a fizető parkoló szintén üres, hiszen az autósok a közeli, még ingyenes, sáros földterületen teszik le a kocsikat. Biztos jó üzlet volt parkolóórákat venni.

Bónuszként pedig csodálják meg a videóban szereplő parkolóhelyet. A bő húszcenti magas járdára kellene felállni az autóval, ha szabályosan szeretnénk parkolni. Talán egy terepes IFA-val menne is.

Önök hogyan fizetnek a parkolásért? Apróval, sms-ben, vagy kártyával? És akadt-e már dolguk makacs, válogatós parkolóórával? Írják meg!