A Suzuki az első kelet-európai japán autógyártó
Mozgalmas volt 1991. áprilisának utolsó hete az autózással kapcsolatosan. Magyarországon is zajlottak az események, de még a Financial Times hasábjain is rólunk olvashattak.
Nem mai hírek
Nem, nem kerültünk időviharba. Csupán úgy gondoljuk, hogy jópofa dolog visszanézni, milyen dolgok estek meg az elmúlt száz évben az autózás történetében. És az MTI Sajtóadatbankjának (szerkesztőségi munkanéven csak MTI Classic) hála ezt meg is tehetjük. Szemezgetünk a régmúlt hírei között, az arra érdemeseket – érdekeseket, furcsákat, meghökkentőket – pedig Önök elé tárjuk.
A brit lap kiemelte, hogy a Suzuki olyan módon kívánta érdekeltté tenni magyar beszállítóit, hogy részvényesként bevette azokat a társaságba. Ezzel ösztönözte az alkatrészgyártókat minőségi részegységek készítésére.
Nem is volt panasz az itthon gyártott Suzukik első generációjának megbízhatóságára, de tavaly azért meglepetést okozott a százhúszezer példány visszahívása. A problémát pedig éppen egy magyar alkatrész okozta.
London, 1991. április 25.
„A Suzuki az első japán autógyártó, amely Kelet-Európában szerel össze autókat – jelentette a Financial Times, a brit üzleti körök lapja Budapestről azután, hogy szerdán aláírták a „magyar Suzuki” , 10 milliárd jenes alaptőkéjű társaság alapító okmányát. A „magyar Suzukiban” 40 százalékos a japán cég részesedése.
A Financial Times szerint ez az eddigi legnagyobb magyarországi vegyesvállalat. Az 1992 végén kezdődő termelés életképessége a helyi alkatrészgyártás fellendítésén és a minőség javításán múlik – idézte a brit lap Suzuki Osamut, a japán cég elnökét.
A Suzuki cég azzal ösztönzi a magyar alkatrészgyártókat, hogy részvényesként bevette őket a „magyar Suzukiba”, s azt is sürgeti, hogy alakítsanak vegyesvállalatokat, írjanak alá licenc-megállapodásokat saját japán beszállítóival.
A Financial Times idézte Lepsényi Istvánt, a „magyar Suzuki” elnökét is, aki szerint azért esett a japán cég választása Magyarországra, mert ott a legfejlettebb a piacgazdaság Kelet-Európában, s nincsenek a piacon hazai versenytársak.
A Financial Times megemlítette, hogy Magyarországon van már autógyártó vegyesvállalata a General Motorsnak és a Ford is tervez önindító-gyárat.
A lap emlékeztetett arra, hogy a Suzuki egyezmény hatéves alkudozás után született meg, s közben a japán cég módosított stratégiáján. Korábban Magyarországot támaszpontnak szánták egész kelet-európai tevékenységük és szállításaik számára. A KGST és a kelet-keleti kereskedelem szétzilálódása után azonban Magyarországnak nincs kedvezményes bejutási lehetősége a kelet-európai piacokra, ezért a japán gyártó visszafogta korábbi ambícióit. A „magyar Suzuki” autóinak 60 százalékát a magyar piacon, a többit főleg Nyugat-Európában igyekszik majd értékesíteni – írta csütörtökön a Financial Times.”
Állami autó: Lada helyett Volkswagen
Ekkor a Suzuki még nem volt kézzelfogható valóság, talán sokkal jobban foglalkoztatta a minisztériumokat az, hogy milyen autókkal fognak járni. Az új rend új szolgálati járműveket igényelt. Nem is nagyon késlekedtek a kiöregedett autópark cseréjével, hamar Volkswagenekbe ültek.
Budapest, 1991. április 26.
A minisztériumok dolgozói 1991-től Golfokat is hajthattak
„Megérkezett az első szállítmány azokból a Volkswagen gépkocsikból, amelyek a kormányhivatalok eddig használatos Ladáit váltják fel.
Korábban már hírt adtunk róla, hogy a Miniszterelnöki Hivatal nemzetközi tender segítségével választotta ki: melyik márka váltsa fel a megszokott „kocka” Ladákat. Az akció keretében a minisztériumok és más központi szervek „taxiparkjába” tartozó, mintegy 400 autót cserélik le.
A most kiszuperált négykerekűek értékét a Miniszterelnöki Hivatal külső szakemberekkel megbecsülteti, s a járműveket a különböző hivatalok dolgozói vásárolhatják meg. Az állami kocsik cseréjét üzleti alapon szervezték meg, az nem terheli az állami költségvetést.
Az első szállítmány Passatjai, Jettái és Golfjai átesnek a szokott 0 revízión, és hamarosan „szolgálatba állnak” új helyükön. A nyár közepéig valamennyi idénre ígért autó megérkezik, így július végére befejeződik a csereakció.”
Érdekes, hogy a csomagtartós Golf (Jetta) kevésbé volt esetlen, mint a jóval később készített Renault Thalia
A 601-es modellből készült a legtöbb: 1964 és 1991 között 2,7 milliót gyártottak belőle
Éppen húsz éve ért véget egy számunkra – az egész keleti blokk számára – fontos márka életútja is: befejezték a Trabant gyártását. 44 évig szinte változatlan formában készítették a Trabantokat Zwickauban.
Ugyan apró fejlesztések történtek, de igazán nem újult meg, még a négyütemű motor beépítésével sem. A dizájn maradt a régi. Bár, ha azt megváltoztatták volna, nem biztos, hogy annyira szerethető maradt volna a Trabi. Nem lehet véletlen az sem, hogy a márka feltámasztására tett legutóbbi kísérlet formaterve sem távolodott el a jól ismert sziluettől.
A fejlesztők ezt többször megpróbálták, de próbálkozásaik soha nem vezettek eredményre. Érdemes végigkattintani a galériát, hogy az évek során milyen prototípusokat alkottak!
Berlin, 1991. április 30.
„Kedden lezárult az önálló keletnémet gépjárműgyártás csaknem száz éves történeti fejezete: a zwickaui Sachsenring autógyárban legördült a futószalagról az utolsó Trabant kisautó.
A nevet és a formát is föltámasztották volna, de túlságosan költséges lett volna. A Trabant nt nagy lelkesedést váltott ki 2009-ben
Trabant P601 Pick-Up: 1980-ban készült az áruszállító változat prototípusa. Kéthengeres, kétütemű motorjával akár 108-cal is szállíthatta volna a boltokba a Traubisodát
A zwickaui gyár 11 200 dolgozója közül alig a felének van reális esélye arra, hogy továbbra is a gépjármű-gyártásban tevékenykedhessen. 2300 fő a Volkswagen zwickaui összeszerelő üzemében kapott helyet, 1323 munkást pedig a brit GKN cég vett át Szászországban létrehozott csuklóstengely-üzemébe. Mintegy 3500 munkásnak egy tovább- és átképző társaság nyújt lehetőséget új munkakörhöz szükséges képességek elsajátítására.
A Trabant-gyártás befejeződésével azonban semmi esetre sem szűnik meg Zwickauban a gépkocsigyártás. A wolfsburgi Volkswagen konszern 3,3 milliárd márkát ruház be a Zwickauhoz közel fekvő Mosel községben egy teljesen új autógyár építésébe, amely Golf típusú autókat fog gyártani. A VW másik beruházásának célpontja Chemnitz: az itteni motorgyárat 750 millió márka befektetésével bővítik. Maga a Sachsenring autógyár a jövőben karosszéria- és összeszerelő üzemmé alakul át.”
