A tervezet szerint az adóhatóságot is értesítenie kell a rendőrségnek, ha valaki jogtalanul használ külföldi rendszámot, mert adójogi szabályt is sérthet a hazai regisztrációs díj és az áfa elkerülése KN, RO, PA és más egyéb rendszámokkal
Ipari méreteket öltött Magyarországon a külföldi forgalomba helyezés a nagy hengerűrtartalmú, drága autók esetében.
Vészesen magas a regadó és az áfa
Tömegesen kerülik el itthon élő és magyarországi állandó lakhelyű honfitársaink az új autókra akár 3 207 000 forintos regadót és a kiugróan magas, 25 százalékos áfát, főként szlovák és német rendszámmal.
Arról nem is beszélve, hogy a külföldi rendszámmal a sofőr szinte bármit megengedhet magának az utakon, nincs mit tartani a csekkgyártásra szakosított, a légkondi hűvöséből traffipaxozó rendőröktől – mély tisztelet a kivételnek.
Úgy eltép a rosenheimi BMW X5, hogy 1/200-as záridővel sem lett éles a kép. Külföldi rendszámmal szinte mindent szabad, amíg a rendőrök feladata a bírsággyártás, nem ritkán lesből traffizással, kipécézve 50-60-ra korlátozott országúti szakaszokat
Többévnyi szerencsétlenkedés után a Parlament elé kerülhet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása, amivel korlátozható az adóelkerülés ezen formája. A vezess.hu hozzájutott a jogszabálytervezethez, ezt ismertetjük az alábbiakban.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tervezett módosításának lényege
„25/B. § (1) A közúti forgalomban a 25/A. §-ban meghatározott járművek a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehetnek részt, amennyiben
a) a jármű üzemben tartója Magyarország területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, vagy
b) a jármű vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha
a) a természetes személy üzemben tartó bizonyítja, hogy nem életvitelszerűen tartózkodik Magyarország területén,
b) az üzemben tartó szervezet bizonyítja, hogy tevékenységét döntően nem Magyarország területén végzi,
c) az üzemben tartó bizonyítja, hogy a jármű használatára túlnyomórészt Magyarország területén kívüli munkavégzés érdekében kerül sor,
d) külön jogszabály annak alkalmazását kifejezetten kizárja.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a vezető
a) bizonyítja, hogy nem életvitelszerűen tartózkodik Magyarország területén,
b) bizonyítja, hogy a jármű egy naptári éven belül összesen harminc napnál rövidebb ideig tartózkodott Magyarország területén,
c) bizonyítja, hogy a járművet túlnyomórészt Magyarország területén kívüli munkavégzés érdekében használja,
d) külön jogszabály annak alkalmazását kifejezetten kizárja.
(5) Az ellenőrző hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak megsértéséről a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is.”
30 nap után kellene kezdeményezni a külföldi rendszámos autók honosítását. De a schengeni rendszerben ezt senki nem ellenőrzi
A törvényszöveg indokolásából a változtatás mindkét célja egyértelmű: „Az elmúlt években jelentősen elszaporodtak azok az esetek, amikor magyarországi illetőségű természetes személyek és szervezetek nem magyar hatósági jelzéssel ellátott járműveket használnak. Ez – azon túl, hogy az állami bevételeket csökkenti – jelentősen megnehezíti az ilyen járművek által okozott károk megtérítését, illetve a közúti közlekedés szabályainak betartását szolgáló szankciók érvényesítését.”
Főszabály: magyarországi lakhely és magyar üzemben tartó, magyar rendszám
A rendelkezés rögzítené, hogy „az ország területén főszabályként csak magyar rendszámmal használhatóak a magyar üzembentartóval rendelkező járművek, illetve hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező gépjármű-vezetők Magyarországon csak magyar rendszámmal ellátott járműveket vezethetnek.”
Az osztrák gyakorlat (lásd a keretes írást) szerint itthon is az autó használójának illetve üzemben tartójának kell majd igazolnia, hogy ő jogosult külföldön regisztrált járművel közlekedni. Közéjük tartoznak az életvitelszerűen nem Magyarországon élő személyek és a döntően nem Magyarországon tevékenykedő szervezetek.
Ausztriában sikerült megoldani
Ausztria Németországgal határos tartományaiban súlyos gond volt a szomszéd állam mérsékeltebb adóterheinek kihasználása. Az új autókra kivetett, a fogyasztással együtt növekvő fogyasztási adó (NoVA = NormVerbrauchsAbgabe) miatt felső kategóriás modellek megvásárlásakor sokat lehetett fogni a német forgalomba helyezésen. Az osztrák állam sikeresen lépett fel az adóelkerülés ezen formája ellen.
Kiindulási alapként minden olyan személy „belföldinek” minősült, akinek állandó lakhelye van Ausztriában és ők a behozataltól számított első 30 napon túl csak belföldön forgalomba helyezett autókkal járhatnak az ország határain belül. A törvényhozó megfordította a bizonyítási terhet: azon külföldi rendszámú gépjárművek, melyeket belföldi állandó lakhellyel vagy székhellyel/állandó fiókkal rendelkező személyek vezetnek, amíg ellenbizonyíték nincs, belföldi tartós telephellyel rendelkező gépjárműnek számítanak. Kivételt képez például a külföldi használat az év napjainak 85 százalékában vagy a hét napjai közül 7/5-ben. Az adóhivatal nem volt rest osztrák szervizektől is adatokat bekérni, mert a külföldi rendszámos autó helyi karbantartása is bizonyítékként szolgált a belföldi használatra.
A megtévedt báránykákra kivetették a normál fogyasztási adót, megfejelve késedelmi és mulasztási pótdíjjal, a közigazgatási kihágást maximum 5000 euróval fenyegették és a gyakori ellenőrzéseket végző rendőrségnek joga van például az indítókulcs vagy a rendszám elvételére és kerékbilincs elhelyezésére. A sógoroknak rövid időn belül sikerült kiküszöbölni a rendszámturizmust.
Forrás: Autós Nagykoalíció
Ugyancsak speciális szabályozást igényel a külföldi munkavégzéshez, különösen munkába járáshoz használt jármű, mivel ezekben az esetben méltányolható igény, hogy a munkavégzéssel érintett állam rendszámát lehessen használni. Az utólagos kimentés lehetőségére azért van szükség, mert a schengeni rendszerben a hatóságok nem ellenőrzik a Magyarország területére történő belépést.
Némi motiváció egy szép magyar rendszám beszerzésére: kétezer köbcentiig 400 ezer, ennél nagyobb motorú autók esetében 800 000 forint volna a bírság magyarországi forgalomba helyezés kijátszása esetén
Egyéb esetekben ugyanakkor a tartós, a javaslat szerint harmincnapnyi vagy hosszabb magyarországi járműhasználathoz már a magyar hatósági jelzés alkalmazása megkövetelhető.
A jogszabály két hónap átmenetet biztosítana a jelenleg szlovák, német vagy más külföldi rendszámmal furikázó érintetteknek az autó honosítására. Ebben az időben az üzemben tartó kezdeményezheti a magyarországi regisztrációt.
Aki megsérti a regisztrációra vonatkozó szabályt, azt 2000 cm3 vagy az alatti személygépkocsi esetében 400 000 Ft, 2000 cm3 feletti személygépkocsi esetben 800 000 Ft, egyéb jármű esetében 200 000 Ft összegű bírsággal sújtható.
Mi lesz a regadó ésszerűsítésével?
Jó volna, ha az állam nem csak a korbácsot suhogtatná meg az érintettek előtt, de csökkentené a regadó felső kulcsát is, amit az MGE (Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete) is szorgalmaz.
Mert a törvényi szigorítás mellett az szabna gátat a külföldi forgalomba helyezésnek, ha egy Euro 5-ös 3000 köbcenti feletti benzines vagy 3500 köbcentis dízel autóra nem 3 207 000, hanem mondjuk 1,5 millió Ft regisztrációs díjat kellene megfizetni. Szép volna a közeljövőben ésszerűbb regadókulcsokról is hírt adhatnunk.
