Azt már jó ideje sejtjük, hogy a földi szénhidrogén-készletek előbb utóbb elfogynak, és a mai autótömegnek valami más energiaforrásra kell átállni. Vannak már alternatívák bőséggel, de sajnos mindegyiknek megvan a komoly hátránya is.
A nulla károsanyag-kibocsátású elektromos autókat hajtó akkumulátorok nagy tömegűek, egyelőre csapnivaló a hatásfokuk és rendszerint nagy mennyiségű veszélyes anyagot is tartalmaznak, nem beszélve arról, hogy akksitöltés közben könnyen lehet, hogy a fosszilis energiahordozókat égető erőműből érkező áram már nem is annyira környezet-kímélő dolog. A temérdek akkumulátor gyártása szintén rengeteg energiát emészt fel – ezzel párhuzamosan az előállításuk során nagy mennyiségű CO2 is kerül a légkörbe.
Egy ideig jó ötletnek tűnt a bioetanol, és a biodízel is, de mivel a növekvő népesség miatt egyre nagyobb igény van a művelhető földterületekre, sokan luxusnak tartják, hogy amíg a földlakók jelentős része éhezik, addig máshol az autókba való üzemanyagot termesztik. Szóval ez sem tűnik üdvözítő dolognak.
Lehet autót hajtani hidrogénnel is, de a hidrogénnek aránylag alacsony az energiatartalma, emellett pedig igen veszélyes, és nagyon macerás a tárolása: vagy hatalmas nyomáson, vagy roppant hidegen kell tartani az autóban. Pedig a hidrogén roppant ígéretes anyag, vízbontással aránylag könnyen előállítható, és tüzelőanyag-cellában károsanyag-kibocsátás nélkül lehet belőle elektromos áramot előállítani. Ez utóbbit mi is kipróbáltuk, és nekünk is sikerült.
Egy percnyi szélből, háromszáz km-nyi száguldás
A tengerbe telepített szélkerekek nem igényelnek értékes földterületet
Az Audinál is szeretik a hidrogént, de egy kicsit tovább gondolták a feladatot. Első körben az Északi-tengert alaposan megszórták szélerőművekkel. Igen, az Audi előrelátó, nemcsak autókat, hanem a hozzájuk való üzemanyagot is szeretné maga előállítani. Azért ide kerültek ezek a telepek, mert itt a szélkerekek nem foglalnak el értékes mezőgazdasági területeket, és a szél is megbízhatóan, szinte mindig egyenletesen erősen fúj. A parttól messzire telepített szélerőművek az állandó, erős szélnek köszönhetően negyven százalékkal több energiát képesek termelni, mint a szárazföldi szerkezetek.
Nézzék meg, hogyan lesz a szélből gáz:
Az innen érkező elektromos energiát nem víztározók feltöltésére használják, – valahogy el kell tenni az energiát akkorra, amikor igény van rá – hanem vizet bontanak vele. Az így keletkezett hidrogént aztán szén dioxiddal kiegészítik és metánt állítanak elő belőle, amelyet aztán e-gáz néven a meglévő gázhálózatba is be lehet vezetni.
Pofonegyszerű, könnyen áttekinthető folyamat
Csak hogy érezzük a dologban rejlő potenciált, ha Németország elektromos termelése összeomlana, a víztározók leengedésével nagyjából egy órán át tudnák az ország elektromos szükségleteit kielégíteni, míg a gáztározókban elraktározott gázból – gázüzemű erőművekben felhasználva – két hónapig meglenne a szükséges elektromos energia.
Mibe lehet majd tankolni?
Varázskonténer állítja elő az e-gázt hidrogénből és szén di-oxidból
Az első Audi jelvényes e-gázos járgányok 2013-ban érkeznek majd. Mi már láttunk egyet működés közben is, az A3-asra épülő járgányon szinte lehetetlen észrevenni az átalakítást. Az Audi A3 TCNG-nek van rendes méretű csomagtartója, és odabent is mindössze a dupla üzemenyagszint-mutató műszer árulkodik arról, hogy itt valami szokatlan dolog van.
A gáztankban 200 baros nyomású e-gáz várja, hogy a turbós motorba jutva leadhassa a benne tárolt energiát, de ha nincs a közelben gáz-kút, akkor hagyományos benzinnel is gond nélkül megy az autó.
Emellett az A1 etron tanulmányautó – amelyet már korábban kipróbáltunk az R8 e-tronnal együtt – is alkalmas arra, hogy ugyanerre a hálózatra kapcsolva, tiszta energiával töltsék. Természetesen ilyenkor nem e-gázzal, hanem közvetlenül a szélerőművekből érkező elektromossággal töltik a négyüléses, 102 lóerő csúcsteljesítményű elsőkerék-hajtású kisautót.
Az A1 e-tronnak 12kWh-át tároló, folyadékhűtéses akksijaival ötven kilométernél is nagyobb a hatótávja, de szükség esetén apró, negyedliteres Wankelmotorja is – az Audi ezt Range Extendernek nevezi – képes feltölteni a lemerült telepeket, így akár kétszázötven kilométeres hatótáv is elérhető vele, két liter alatti átlagos benzinfogyasztással.
Az áram útja az elektromos A1-esig:
