A Kadett búcsúja

20 éve történt

Vannak, akik bőszen tagadják, hogy a világnak fejlődnie kell. Így tett annak az 1991-ben megjelent cikknek a szerzője is, aki leplezetlen fanyalgással írt az Opel Astráról, miközben elődjét, a Kadettet siratta.

Tény, hogy egy hosszú történet ért véget a Kadett gyártásának leállításával, viszont a névváltoztatás volt a jelzés arra, hogy magasabb szintre akar lépni az Opel. Az már más kérdés, hogy ez csak nekünk, az európai kontinensen élőknek volt újdonság, hiszen az angol testvér, a Vauxhall a nálunk D és E Kadett néven ismert változatot is Astra néven gyártotta. Ráadásul így tökéletesen beleillett a Corsa, Vectra, Omega névsorba.

Viszont a gyár nem is akart teljesen szakítani a sikeres előddel, ezért az Astra gyári kódja a Kadettének folytatása volt. Ezért nem hívják A-nak az 1991-ben bemutatott alsó-középkategóriás autót, az F kódjelet kapta.

Természetesen a Kadett története sem ért olyan szomorú véget, ahogyan azt a kolléga leírta, hiszen még itthon is sokáig kapható volt, igaz más néven vagy egy kicsit megváltoztatott külsővel. A Pontiac LeMans és a Daewoo LeMans csak az emblémájukban különböztek a Kadettől. A Daewoo Nexia (Cielo) más lökhárítókkal és lámpákkal és kedvező árral próbált hódítani.

---

1991. július 17.

„A német autógyártás párját ritkítóan sikeres fejezete ér véget szombaton hajnalban: az éjszakai műszak befejeztével gördül le a bochumi Opel gyár futószalagjáról az utolsó kadett limuzin. Bár a kombi es a cabrio változat gyártása rövid ideig még folytatódik, az Adam Opel részvénytársaság a maga részéről lezártnak tekinti a kadett-korszakot, amelynek 29 esztendeje alatt 10,83 millio kadett talált vevőre szerte a világon.

Szigorúan véve a tényeket, a kadett-sztori voltaképpen 1935 decemberében kezdődött. Ekkor mutatkozott be az akkor már igen népszerű Opel Olympia „kisöccse”, a kadett a német közönségnek. A 2100 birodalmi márkáért árusított, kényelmes és kisfogyasztású autóból öt év alatt 107 608 darabot adtak el, mielőtt a világháború miatt 1940-ben le kellett állítani a termelést.

A kadett újjászületésére hét évet kellett várni – s az újból beindult gyártásnak a tehetősebb szovjet polgárok örülhettek. A háborúból győztesen kikerült szovjet hadsereg jóvátétel gyanánt 1945 végén leszerelte és 56 vasúti kocsin Moszkvába szállította a rüsselsheimi Opel-gyár termelő-berendezéseit. A kadett mint Moszkvics született újjá 1947-ben. Az MZMA gyárban 12 éven át gyártott szovjet „kadett”-ek közül jónéhány eljutott Észak- és Nyugat-Európába, de Magyarországon is akadt belőlük egy pár darab.

Az Opel cég 1962-ben szánta rá magát a kadett gyártásának felújítására, s az újonnan épített bochumi gyáregységből mindjárt egy – akkor – forradalmian újnak számító karosszériával és teljesen új, 1000 köbcentiméteres motorral szerelt autó került ki. A „kadett-a” sorozatot három év múlva követte a „b” széria, amelyből 1965 és 1973 között 2,5 millió darabot adtak el. Az őt felváltó „c” típus már 1200 köbcentis erőforrással rendelkezett, csúcssebessége pedig 132 km/óra volt. Az 1979-ben piacra dobott „d” típussal először hagyta el mellsőkerék meghajtású kadett a bochumi Opel gyárat.

A következő – s egyben utolsó – kadett-széria az „e” betüjelet viselte, sokak szerint az „Erfolg” (siker) szó rövidítéseként. Tény és való, hogy az 1984-tól gyártott sorozat az Opel cég legjobb eladási statisztikájával büszkélkedhet: hét év alatt több mint 3,3 millió darabot értékesítettek belőle. A General Motors (az Opel RT. „gazdája” az 50-es évek vége óta) belgiumi, angliai, portugáliai, spanyolországi, koreai és braziliai gyárai a bochumi üzemmel együtt osztoztak a sikerben és a nyereségen.

A tetszetős külsejű, kedvező légellenállású, alacsony fogyasztású kadett utóda – a számítógép névválasztása alapján – az Astra típus lesz. Hogy felulmúlja-e majd elődjét, az ma még több, mint kérdéses. Motorikusan ugyanis nem történt előrelépés Bochumban, azaz az Astra az eddigi kadett motorokkal szerelve kerül ki a gyárból. Ami pedig a karosszériát illeti, a kadett-tal ismét egy egyéni „fazonu” autó tűnik el a piacrol, hogy átadja helyét a formatervezésben egyre inkább tért hódító uniformizálásnak.

Az első fényképek alapján az Astra oldalról leginkább egy kis Honda Civicre, szemből pedig a Renault Clio típusára hasonlít. (Hírek szerint jövőre Szentgotthardon is Astra kocsik gyártása indul meg.)

Aki nem kedveli az uniformizált fazont, annak már csak a használt autók piacán van esélye kadetthez jutni. A július havi termelést ugyanis már „lábon” eladták a bochumiak…”